Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-05-12 / 1371. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1945. május 12. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 one Year ___________$2.00 Félévre *........................... 1-00 Six Months __________ 1.00 Egyes szám ára ............ 5c Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ....... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. ___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE A német összeomlás (gb.) A német hadseregnek feltétel nélküli fegyverletételé­vel ez a szörnyű globális háború egyik legfontosabb állomásához érkezett: az iszonyatos pusztítás, emberölés és vérontás euró­pai fázisa végétért. A német összeomlást világszerte nagy öröm­mel fogadták, leszámítva azokat, akiknek a fasizmus anyagi jó­létet jelentett, avagy akiknek érzésvilágát már megfertőzték ennek a szörnyű eszmének a bacilusai. Nekünk, munkásoknak kétszeres okunk van az örömre. Elő­ször is humanitáriánus szempontból nézve örülnünk kell, hogy Európában végétért a vérontás, amely nagymértékben meggyor­sítja az ázsiai háború befejezését is, mert ez a vérontás első sor­ban is a munkásosztály gyermekei közül szedte az áldozatait. A munkásosztály fiatalsága pusztult millió számra a véráztatta harctereken. De örülnünk kell azért is, hogy a tengelyhatalmak ily teljes összeomlása végetvet az első sorban is az osztálytuda­tos munkásság kiirtására törekvő fasizmus, a nácizmus terjedé­sének. A német hadseregek lefegyverzése jóval többet jelent az egyszerű katonai győzelemnél, i Jelenti azt, hogy az az eszme, amely az emberi fejlődést meg akarta fordítani, hogy visszavi­gye mai civilizácónkat a sötét középkorszakba; abba a korszak­ba, midőn az emberi életet semmibe sem becsülték s az erősebb tetszése szerint rendelkezett a gyengébbel, megbukott. De egyben tanúi voltunk annak is, hogy az emberiség érzés és gondolatvilágát milyen könnyen lehet irányítani. Láttuk, hogy néhány lelkiismeretlen kalandor vezetése alatt nagy embercso­portok, egész nemzetek tették magukévá a bűnös, förtelmes sza­dista eszméket és hajtottak végre hajmeresztő kegyetlenségeket. Ma már nem ámíthatjuk magunkat azzal, hogy a vérlázitó atro­citásokat csak a harci szellemet fokozni igyekvő propaganda ta­lálta ki. A “halálgyárak” százai örök időkre feledhetetlenül vés­ték be emlékezetünkbe, hogy mire képes az ember, ha állattá sülyed. A német összeomlás természetesen nem jelenti a fasizmus kipusztulását, még akkor sem, ha előlegezzük hozzá a japánok hasonló teljes leverését is. Tudjuk nagyon jól, hogy azon száz­ezreket és milliókat, akik a fasizmus karjaiba dobták magukat, a propagandán kiviÚ más is segítette a csatlakozásra. Segítette az, hogy a mai társadalmi rendszerben nem tudták kielégíteni anyagi és lelkiviláguk kívánságait, igy hallgattak a demagógok­ra, akik az uj eszme győzelmével könnyű életet, hirt, dicsőséget, mások feletti uralmat Ígértek nekik. San Francisco városban a győztes Egyesült Nemzetek kép­viselői összegyűltek, hogy a béke biztosítására valamilyen tervet dolgozzanak ki. Sok mindenről beszélnek, de eddig még egyik de­legátusnak sem jutott eszébe, hogy az ily szörnyű háborúknak csak úgy vethetnek véget, ha megszüntetik a háború okait, ha olyan termelési rendszert vezetnek be, amelyben ki lehet elégí­teni a néptömegek gazdasági igényeit. Ezt azonban csak a ter­melőeszközök felszabadításával, a profitra való termelés kikü­szöbölésével lehet elérni. Miután a háború okait nem szüntetik meg, a békét is csak addig tudják fentartani, amig valamelyik csóport elég erősnek érzi magát a többiek leverésére és akkor a mai szerződések me­gint csak “papirrongyokká” válnak. A két világháborúban el­pusztult milliók emléke és az emberiség jövője megköveteli, hogy a háború okait elimináljuk az emberiség történetéből. De egy pillanatra sem szabad felednünk, hogy a háború oka­inak ily kiküszöbölése, — a termelési rendszer megváltoztatása, .— hátrányos annak a kisszámú osztálynak, amely ma a profit­ból él. így ez az osztály ragaszkodni fog a mai termelési rend­szerhez dacára annak, hogy ez a rendszer a jelenlegi borzalmas tömeggyilkoláshoz és elképzelhetetlen nagy pusztításhoz vezet. De ugyanakkor a termelőeszközök felszabadítása egyben meghozná a munkásosztály gazdasági felszabadulását is. így te­hát csak ennek az osztálynak, a MUNKÁSOSZTÁLYNAK az ér­deke a háborúk okainak a megszüntetése. Azért ne is várjuk az uralkodóosztály tagjaiból álló konferenciáktól, hogy a háborúk­nak véget vetnek, hanem segítsük a munkásosztályt, amelynek tagjai vagyunk, hogy minél hamarább birtokába vegye a terme­lési eszközöket és azzal biztosítsa a békét és tegye lehetetlen­né a fasizmus és hasonló barbár eszmék terjedését. Amik képekben is szörnyűségek Az amerikai mozikban el­kezdték a náci borzalmak vetí­tését. Ezideig bizonyos körök “ellenezték” a legfantasztiku­sabb rémségek bemutatását, mert az volt egyes körök véle­ménye, hogy “sok bennük a propaganda”. Most aztán kiderült, hogy derék “appeasereinknek” nem volt igazuk, mert az amerikai gangster és rémség filmek fel­találói elbújhatnak a nácik mel­lett. Mert bizony nem akadt egyetlen egy “horror” film­szerző, aki arra is gondolt vol­na, hogy lehet gépszerüen is akasztani. Ha valaki időt akar nyerni, akkor sokat kell akasz­tani egyszerre. így acél hurkon egyszerre húsz ember kalim­pált a levegőben. Később jöttek a gázkamrák borzalmas gyilko­lásokkal. A New York Times-é az ér­dem, hogy elindította a rémes borzalmak feltárását. Gene Currivan és Denny a két hires újságíró leírásából értesült a világ arról, hogy ezek a náci vadállatok mit követtek el. A kiküldött újságírók és képvise­lők órákig hánytak és betegek voltak, mert ember gyomor és idegek nem bírják azt, amit a németek védtelen asszonyok és gyermekek ellen elkövettek. Az egyik jelentés azt mond­ja: “Körülbelül 20.000 élő csont­vázat találtunk Buchenwald- ban. 299 francia, 3800 lengyel, 1250 magyar, 570 jugoszláv, 4380 orosz, 324 holland, 622 belga, 550 osztrák, 242 olasz, 2105 cseh, 1800 német, 1467 spanyol anti-Franco harcos és mások. Európa intelligenciája itt volt összegyűjtve és legyil­kolva. A francia Pasteur Inté­zet tagjain kívül itt voltak a prágai, pesti, bécsi, párisi, ca- eni és más egyetemek tanárai, ügyvédek, orvosok, irók, újság­írók, katonák és magasrangu tisztek itt éheztek és döglöttek meg mint a kutyák. Volt a fog­lyok között 4000 zsidó ezek sorsa még rémesebb volt. A tá­borok hivatalos célja: Kivégzé- si gyár. Anti nácik részére a halál nem elég, azokat halálra kell kínozni. A halál kemencékben napon­ta “csak“ 4-500 embert tudtak elégetni. Minden legyilkolt szá­jából szakszerűen távolították el az arany vagy egyéb értékes töméseket, vagy lemezeket. A ruhát és cipőt valamint fehér­neműt dezinficiálták és elvit­ték. Csak a használhatatlan rongyos cipők maradtak ott tízezer számra. John C. Kunkel, Pennsylva­nia republikánus képviselője, aki ma jött vissza európai út­járól, a haláltábor részleteiről csak annyit mondott: “Akármit hallottok a -halál- táborokról, higyjétek el. Senki sem tudja leírni az ott látott borzalmakat. Én nem is próbá­lom leírni őket, mert azt a szennyet és obseenitást emberi szív nem bírhatja el — nem is szólva arról, hogy a látott disz- nóságok nem bírják el a nyom­dafestéket.” Anita Lasker a viláhirü sakk világbajnok húga azt állítja, hogy a buchenwaldi tábor “nyá­ri nyaraló telep” volt az osvie- cimi haláltáborhoz hasonlítva, ott “csak” zsidók, lengyelek, oroszok és egyéb “alancsony vérü” emberek lettek kiirtva. Amikor e .sorokat irom az első fasizta vadállat Mussolini, ott fekszik Milano közterén, szivét átfúrták a partizán ha­zafiak golyói, akik ezt a gyil­kost bíróság elé állították és azonnal kivégezték. Az olasz, abeszin és egyéb dolgozók gyilkosa gyáván visel­kedett, mert ezek a nagyszájú csirkefogók, amikor helyt kell állni, gyávák. Utolsó szavai mi­kor a kivégző szakasz elé állí­tották zokogásba fulladt. Csak azt lehetett érteni, hogy azt da­dogta, hogy “nem, nem”. Mellette fekszik “kormányá- nek” 16 áruló tagja és szerető­je. Családjának többi tagja ott ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az éíet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni csszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ni társadalom szerkezetét építjük a végi társadalom keretein heliU.

Next

/
Thumbnails
Contents