Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-05-12 / 1371. szám

VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 MAY 12 NUMBER 1371 SZÁM (f.) A mult hét szenzációs eseményei közül nagyon nehéz kiválasztani, hogy melyik is olyan nagy fontosságú, hogy elsősorban terjesszük az olva­sok elé. Mussolini kivégzése, Hitler állítólagos halála, Berlin elfoglalása, német hadsereg számottevő részének feltétel nélküli megadása, mind olyan események, melyeket külön-kü- lön az évek óta tartó háború legnagyobb eseményének nevez­hetünk. Ezek mellett csak mint eltörpült esemény Horthy el­fogása az amerikai 7-ik hadse­reg katonái által. De mivel ez az esemény került az összes amerikai magyar lapokba az események fölé, igy nekünk is ezzel kell foglalkozni. Az amerikai magyar újsá­gokban, melyek évtizedeken át a magyar reakció és később Horthy Miklós hűséges kiszol­gálói voltak, a magyar náciz­mus bukásával, fehér terror gyilkos hóhér uralom tisztára mosására kezdtek nagy propa­gandát. Első sorban a véreske- zü Horthy Miklós érdekében kezdtek nagy részvét propagan­dát, akit mint ártatlan kis an­gyalkát festettek le a magyar lapokban, aki szegény nem te­hetett mást, mint Hitlerék mel­lé való csatlakozást, mert a “mellnek szegezett revolver” ellen nem volt semmiféle véde­kezése. Amióta Horthy látva azt, hogy a német nácizmus nem győzhet és bukásával ő is buk­ni fog kereste a menekülési utat és amilyen nagy náci hős volt éveken át, máról holnapra ugyanoly demokratának akart fölcsapni. Amikor ez nem sike­rült neki, elmenekült és meg­adta magát a náciknak, akik előtt hasonlóan mint a legjobb náci pózolt és bizonyította, hogy nem tehetett mást. így a nácik egy kastélyban helyezték el, bőven ellátva mindennel a vén hóhért, akit nem éheztet- cek le csontvázra mint a kon­centrációs táborok foglyait. Azóta Horthyról különféle hírek keringtek az amerikai Horthy újságokban. Legalább is tizenötször jelentették Hor­thy halálát, aki mint egy nagy mártír múlt ki, a rákényszeri- tett nácizmus karmai között. Csak nemrégen jelentették azt, hogy Horthy bánatában sziv­szélhüdést kapott és meghalt. Már egyes fasizta magyar pa­pok gyászistentiszteletre tobo­rozták hívőiket Horthy lelki üdvéért imádkozni. Most azon­ban már hálaadó istentisztelet­ről prédikálnak örömükben, hogy a magyar nép legnagyobb hóhéra még él. Azt mondják, hogy amikor a legtöbb ember a halálát látja elveszti az eszét és össze-vissza beszél. így pl. Musolini amikor megmondták neki, hogy a halá­los Ítéletet azonnal végrehajt­ják, fejedelmi hatalmat ígért a katonáknak csak hagyják meg az életét. Horthy azután, hogy amerikai katonák kezébe ke­rült, levelet irt Truman elnök­nek, melyben felajánlotta neki szolgálatait. Az amerikai új­ságíróknak nyilatkozatot adott le, melyekben mindenért Hit­lert teszi felelőssé. Ugylátszik, hogy ő már egész biztosra ve­szi, hogy Hitler a túlvilágon elmélkedik a világhódító faji elméletről. A közel jövőben Horthy men­tő akció a legfőbb kérdése lesz az amerikai Horthy lapoknak és igy bizonyos, hogy nekünk is még sokat kell majd ezzel foglalkozni. A legtöbben azt hozzák föl érvnek, hogy már túl öreg ahoz, hogy tudná azt, hogy mit cselekszik és ezért emberségesebb elbírálás alá kell kerüljön. Ezek a magyar fasizta urak elfelejtették azt, hogy Horthy nemcsak a mosta­ni háborús gyilkolásokért bű­nös, de megérett az akasztófá­ra a 25 évvel előbb bevezetett magyar gyilkos terror uralom­ért. Siófok, Orgovány és a töb­bi fehér terror kilengések mind a vén hóhér lelkén száradnak. Amikor millió és millió való­ban ártatlan emberi lény esett áldozatul a náci-fasizta uralom­nak, nem is kellene számításba venni, hogy még eggyel több, különösen amikor olyan nagy kutyáról van szó mint Horthy Miklós. De azt mondják, hogy az ur még a pokolba is ur. És ki tudja, hogy a végén hányán fognak közülük a méltó bünte­téstől megszabadulni. Legjobb volna, ha már Horthy Miklóst élve megtalálták, szabadon en­gedni, azon feltétellel, hogy Magyarországba köteles vissza­menni, Jugoszlávián keresztül. Ez az aktus szükségtelenné ten­né a költséges tárgyalásokat, amiből olyan jó példát kapott Horthy másik kebelbarátja, Mussolini. Sok millió fiatalság, akik a több mint öt esztendős háború különböző frontján álltak szembe a könyörtelen halállal, a sok millió szülő, akiknek gondolatai és féltő érzései állandóan gyer­mekeiknél voltak, nem különben a munkásosztály haladottabb csoportjai, amelyekre ugyancsak a megsemmisítés várt a náci­fasizmus térhódításával — ebben a pillanatban örömmel értesül­nek, hogy Európában a háborús fegyvereket a német hadsereg 1945 május 6-án, az esti órákban a szövetséges haderők előtt le­tették. Ezt az eseményt úgy az Egyesült Államokban, mint Angliá­ban valamint Oroszországban kedden, május 8-án jelentették be hivatalosan. A német fegyverek összeomlásának jelentőségét olvasóink megtalálják lapunk vezércikkében. Újabb politikai (Vi.) A san franciscoi konfe­rencia újabb leckét ad minden­kinek, de leginkább a Szovje­teknek, hogy az úgynevezett de­mokratikus módszer az ilyen konferenciákon nagyon keve­set ér, sőt éppen amiatt borul­hat fel az egész dolog. Ez legjobban megnyilvánult a napokban, Argentina befoga­dásán ejtett szavazatoknál. Mi tudjuk és Roosevelt elnök, va­lamint Hull is többször kijelen­tették, hogy Argentina fasizta és sok segítséget adott Hitler­nek. Mégis mivel Anglia és Amerika akarta, nagy szavazat többséggel befogadták az Egye­sült Nemzetek közé, bár ugyan­azon fasizta vezérek maradtak a hatalmon, melyekről a bizo­nyítványt Rooseveltek kiállítot­ták. De azt a Lengyelországot, melynek 30 millió lakósa van és amelynek több mint kétszáz­ezer katonája harcolt a nácik ellen, nem fogadták be, mert az angol-amerikai urak nem akar­ták. Elméletben nagyon szépen hangzik a kis nemzetek egyen- jogosultsága. De azt is tudni kell, hogy 2-3 milliós lakosú országok nem bírnak megállni a saját lábukon, hanem a nagy nemzetekre támaszkodnak. És mivel az angol-amerikai kombi­náció a 49 szavazat közül 42-őt kontrolál, amit az argentiniai eset bizonyított. És például ar­ról szó sem eshetett, hogy az angolok által kiválasztott és kontrolált görög delegációt, ne engedjék be a konferenciá­ra, vagy az indiai válogatott delegációt, melyről a hinduk azt állítják, hogy az angol kor­mány ügynökei és nem az in­diai kormány vagy parlament küldöttei. így az Egyesült Ál­lamok, 21 amerikai, az angolok csoportosulások meg 16 szavazatot bírnak oda­állítani, ahová ők akarják. Mi tudjuk, hogy az angol­amerikai kombináció az ilyen konferenciákon nagy többség­ben van, de örvendhetünk azon, hogy éppen az argentiniai ügy­ben tették ezt legjobban szem- lélhetővé. így azt is bebizonyí­tották, hogy a fasizta Francot, a spanyol diktátort is akkor fogják bevonni, amikor azt akarják. Hiszen ezen latin ame­rikai országoknak legnagyobb része boldog lenne azt elősegí­teni. Még Walter Lippman is na­gyon elitélte azt, hogy az erő­próbát éppen az argentiniai esetben mutatták ki. Mivel mindenki tudta, hogy az utolsó napokig Argentina mint fasiz­ta ország és a nácik segítője szerepelt. Sőt még azt is lehen­gerelték, amikor Molotov egy párnapi halasztást kért, hogy ezt az ügyet jobban megvizs­gálhassák. Ezen 20 szavazattal biró la­tin amerikai országokból 15- nek együvé véve lenne annyi lakosa, mint Lengyelországnak. Valamint Brazilia kivételével egyiknek sincs hadserege vagy katonája a fronton harcolni a náci-fasizta csapatok ellen. Amig Angliának legtöbb há­rom hadserege harcolt a náci- fasizta légiók ellen, ezen a kon­ferencián legkevesebb 16 sza­vazatot kontrolált. Bevonva kisebb-nagyobb arab országo­kat és Egyiptomot. Ezen délamerikai országok között öt van, amelynek keve­sebb mint egy millió lakosa van. Gazdaságilag is teljesen Amerikától függnek. Úgy az olajat, mint tropikus éghajlati terményeikat csak itt tudják el­adni, sőt azt amerikai társula­BUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 A német hadsereg le­tette a fegyvert Horthy a magyar nép hóhéra az amerikai katonák kezében

Next

/
Thumbnails
Contents