Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-12-02 / 1348. szám

OLVASÁS KÖZBEN India is a haladás útjára kerül “A hihetetlen India! India, a felejthetetlen békés árnyékos, hüs völgyeivel és kék tavaival, amely a Himaláját tükrözi visz- sza. Forró hőségével és fullasz- tó porával, száraz síkjaival és sivatagjaival. India, a derült és homályos, széditően gazdag és kétségbeejtően nyomorgó, ki­válóan gyengéd és durván em- berietlen, a meghamisított fel­nőtt és felelőtlenül gyermekes, dicsőséges és alávaló, érzékeny és piszkosan durva, nemeslelkü- en bátor s alávalóan gyáva. In­dia, szülőanyja a civilizációnak és ápolója a barbár szokások­nak; hazája a faekének és az acélkohóknak, a szentelt tehén­nek s a községi gyűlölködésnek, prófétája a testvéri szeretet­nek, a fonórokka szentjének és a . kiváló tudósoknak, kéjencek- nek és remetéknek, a hihetet­len kövéreknek és borzasztóan soványnak, az abszolút feuda­lizmusnak s ugyanott a modern kapitalizmusnak, a mezítelen fakirnak, aki soha nem hallott a kötél-csiny felől és a politikai detenus-nak, kinek a börtönvi­selés szolgáltat társadalmi ál­lást. India a jövő óriása és a jelen rabja, egy külföldi meg­rémült szigeten született nép által, hol keményen, hol gyen­gén kormányozva, kik majd­nem minden részletében ellen­tétesek azon néppel, kiknek a sorsát közel kétszáz éve for­málják.” így rajzolja Edgar Snow az indus népet, akikről igazán keveset tudunk. Jóval sötétebb bőrű emberek mint a kínaiak és a többi mon­gol népek, de a tudósok mégis az európai népfajok közé szá­mítják. 389.000.000 lélek, fél­akkora területen, mint az Egye­sült Államok. Ebből Brit-India áll tizenegy államból; India te­rületének 54 százaléka, lakos­ságának meg háromnegyede. A többi területe osztódik 562 in­dus államra a provinciák közé ékelve és minden államocska uralkodója (hercegek) Nagy- brittániai hatalma alá. Az indusok vagy hinduk ti­zenegy főnyelvet beszélnek és 225 kevésbé eltérő nyelvjárást, tájszólást. Észak és közép In­diában általában vagy 150 mil­lió nép beszéli az urdu és hind- usztani nyelvet. Keleten ötven millión felül beszélik a bengal nyelvet. Délen vagy harminc millió beszéli a marathi és gu- jerati nyelvet, főképpen a nagy városokban élők közül hat mil­lió beszéli az angol nyelvet sa­ját nyelvjárásuk szerint. maia tropikus éghaj tálával a világ legmagasabb havasaival, esőnélküli sivatagjaival, a föld legnedbesebb pontjaival mégis alkalmas, hogy gyapot ruhába járjanak az emberek. A leg­több hindu férfi vékony ruhát és gyapot turbánt hord, ing nélkül. A legtöbb asszony egy­két gyapot sarist mondhat ma­gáénak. Persze mondhatnánk ez elégséges neki, de a legtöbb hindu nem is volna képes meg­fizetni a több ruhát, mert fe­jenként az évi jövedelmük ke­I vesebb, mint 20 dollár. A lakosság 90 százaléka pa­raszt. Ezekből a többség gaz­daságilag mondva szolga vagy kötött rabszolga, egy néhány millió zamindars vagy földtu­lajdonosnak dolgozva. Az ősál­lamokban, valamelyik paraszt­nak, a földtulajdonos vagy her­cegek teljes rabszolgája testes­től, lelkestől tulajdonuk. Közel 90 százaléka a lakosságnak írástudatlan. Sárkunyhóban la­kik .tüzelőnek a főzéshez mar­ha ganéjt használnak, amit minden faluban a falra kenve száradni látunk. A városokban a munkások összezsúfolva egy picinyke le­vegőtlen szobába, vagy az uc- cán alszanak. Táplálkozásuk kevéske rizsa, krumpli vagy ke­letien kenyér, enni a kezeikkel esznek. Húsz százalék közülök félig éhenhalás állapota között tengődik. Negyven százalék éppen csakhogy életben ma­radhat, csak harminckilenc szá­zaléka, amit nevezhetünk elég­ségesen táplálkozónak. A vallás befolyása sokkal na­gyobb mint a rizsás bögréé, amely minden társadalmi erők fölött áll. Milliók életét kormá­nyozva oly módon, amit nyuga­ti ésszel föl nem foghatunk. Nem csupán az dönti el az em­ber sorsát hogy él, hanem kit vesz nőül, hogy keresi meg a megélhetését .mikor fürdik, ki­vel étkezik és mit s hogyan ru- házkodik, hogyan közösül, vizel vagy szükségei és tisztítja ma­gát utána és melyik kezével. Minden eseménynek, funkció­nak .amely csak elképzelhető roppant terjedelemben dönti el a sorsát az embernek. Termé­szetesen ha keresztény vagy “sikh” ezek isten hívők és el­vetik a kasztrendszert, vagy ha “parszi” aki nem égeti el a halottját, mint ahogy a hindu teszi, hanem a keselyüknek te­szi ki fölfalni, vagy budhista avagy valamelyik kisebb szek­ta ta&ja. De kilenc indián a tíz­ből valamelyik hindu vagy mu­zulmán közé tartozik. Mohamed Ali Jinna mint a muzulmán párt vezére azt pró­bálja bizonyítani, hogy az in­diai muzulmán kölünböző faj, vagy egy másfajta nép. Ezen állítás nincs erősebb alapon mint Hitler meséje az árja né­metekre vonatkozólag. A moha­medánizmust az északi hódítók hurcolták be Indiába, kevesebb mint ezer év előtt. Legtöbben összeházasodtak a hindukkal és az föl is szívta. Ma a legtöbb mohamedán hindu leszármazott vagy áttért. A két vallás között igen nagy ür tátong. Az indián valláskülönbséget, sokszor nagyobbnak veszik, mint amilyen a valóságban és ebből származik az az ideoló­gia, hogy a hindu békés és sok isten hivő ,ellentétben a moha­medánnal, aki hive a dinamikus változásnak és egy isten imádó. Az igazság az, hogy nagyon sok szektája van a hindu val­lásnak, akik között nagyobb a különbség, mint a hindu és a mohamedán vallás között. Töb­ben úgy tartják, hogy az indiai mohamedán harcok azt a be­nyomást szeretnék kelteni, hogy az indiai hadsereg egé­szen muzulmán. Tény az, hogy a hinduk az összes szektákból kétharmad többséggel vannak a hadseregben, mint a muzul­mánok. Hinduk harminc százaléka Aryasamajista, kik egy isten imádók. Sanahanisták azok több isten hívők és tehén-imádók, akikkel a mohamedánok a leg­nagyobb ellen lábon állnak. Az alap eltérés a kaszt kérdésben van, amelyet a mohamedánok nem ismernek el. Ámbár az or­todox kasztfölfogás gyorsan bomlásnak indult, de a hindu társadalomban még nagy ter­jedelemben érvényben van. En­nek ellenében a mohamedánok azt tanítják: minden ember egyforma isten előtt, ezen ok­nál fogva a templomokban de­mokrácia van. A mohamedán az nem veti meg a munkát. Ámbár valamelyik hindu-filozó­fia dicsőíti a munkát, mégis a hinduizmus megveti a nehéz, és alacsony rendű munkát és megvonja a társadalmi állást a vele foglalkozótól. Mig a muzul­mán bűnnek tartja kamatot szedni kölcsön után, a hindu bátran uzsorázkodhatik anél­kül, hogy elveszítené társadal­mi állását. Mahatma Gandhi egy külö­nös politikai jelentőséget adott a hindu filozófiának tanításá­val az Ahimsa-nák (sértetlen). Egy bizonyos formájú fegyvert hozott létre azáltal, hogy a lel­ki ellenállást megteremtette (Satyagraha). Politikailag gya­korolva “nem erőszakos polgári engedetlenség”. Ez különösen alkalmas is volt az évszázado­kon keresztül agyonsanyarga­tott és kordában tartott hindu népre. Ez játszotta a fősze- pet az úgynevezett Nemzeti Kongresszusban is a háború irányában. A muzulmánok nem fogadták készségesen az Ahim- sa-t és egyenesen visszautasít­ják a hindu doktrínát a lélek­vándorlásról és a Karma-nak az ideáját. Kétségtelenül ezek nagyon alkalmasak az abszolut­izmus és feudalizmus föntartá- sára. Karma tanítása szerint, az embernek ezen a világon szen­vedni kell a bűnökért, amit ad­dig követett el a lélek, mig tes­tet öltött. A megváltás szolgál tatja neki a reményt ahoz, hogy az élet szerencsétlenségét megnyugvással tűrje. Ugyanis a következő vándorlásnál — a halála után — egy magasabb társadalmi osztályhoz juthat a lelke. Ha az “érintetlen”-ekhes tartozol és jól viseled magadat, újra születhetsz, mint gazdag kereskedő, vagy mesterember, még herceg is lehetsz. De ha nem jól viseled magad, lázado­zol*, siralmas helyzetbe kerül­hetsz mint disznó vagy szamár képét veheti föl a lelked. A hin­duk hisznek abban, hogy az ál­latoknak is van lelkűk. Azon­ban a biblia is utal rá a Prédi­kátor könyvében, a 3. szakasz 19-20-21 versekben. A 22-ik verset pedig minden túlvilág­ban hivő keresztény ember fi­gyelmébe ajánlom. Az összes tehenek, melyek ideálisan szim­bolizálják a sorsba való bele- [ törődést, szentnek tekintetnek, ennél fogva szabadon járhat- ; nak-kelhetnek, templom, házak­ban, uccán potyogtatva a há- tulsó felükön. A világ marha- állományának egy harmada In­diában van, de 70 százaléka nem ad tejet, mint népének ne­kik sincs mit enniök. Semmi sem fontosabb a hin­du előtt, mint a kasztja. Van vagy 2000 alkaszt, de főelosz­tása csak négy osztályba törté­nik. A legfelső osztályba tar­toznak a Brahminok, akik le­hetnek papok, ügyvédek, tudó­sok, doktorok, tanítók, újságí­rók. A következő a Kshatrijas, akik a katonákat és kormány­zó elemeket szolgáltatják. Har- l madik a Vasijas, kik kereske- I dők és mesteremberek. (Gand­hi is Vasijas). Negyedik Shud- ras vagy szolgák és jobbágyok. Ezen egyének a kasztjukat nem cserélhetik, sem nem nősülhet­nek be a másik kasztba, nem vegyülhet el máshová, csak a saját kasztjába. Röviden, ha alacsonyan születtél, nem sok örömöd jut az életből, viselned kell szenvedések azon bűnökért, iimit lelked korábbi állapotában követett el. Vagy ötven millió indián él az “érintetlenek” val­lásában. Elválasztott területe­ken élnek, nem használhatják mások edényeit s nem meríthet­nek vizet a községi kutból, nem imádkozhatnak a templomban. Rendesen csak a nehéz munkák állnak rendelkezésükre, vagy a legpiszkosabb, mint ucca söp­rés, étel hulladék és trágya hordás vagy más alantas mun­kák. Az “érintetlenek” vallásának eredete bizonytalan. Egy azon­ban bizonyos, sok minden rossz­ért okolhatják az angolokat ez­ért azonban nem. A kilenc pont­ból álló programja a “Nemzeti Kongresszusnak” egy pontban azzal foglalkozik, hogy meg­szüntet minden megkülönbözte­tést az “érintetlenekkel” szem­ben. Könnyű megérteni a moha­medán vallás terjedését, na­gyon sok hindu tér át a moha­medán vallásra. A mohamedá­nok száma a tizenegyedik szá­zadban alig volt néhány ezer, ma kilencven millió. Azonban India is a kereszt- uthoz ért. Az ifjú kommunis­ták pártja több mint egy millió tagot számlál és a szakszerve­zeti mozgalmat is kontrolálja, ami szintén több mint egy mil­lió taggal rendelkezik. Azt hi­szem India is a többi ázsiai or­szágokkal együtt fog föltámad­ni halottaiból, még pedig a kö­zel jövőben. . . . tudja Pál . . . Franco és barátai az állítják, hogy ő a demokrácia barátja volt mindég. Valószínűleg rá­mutathat, hogy mennyi demok­ratát, republikánust megmen­tett ettől a cudar élettől és kín­szenvedéstől, gyors halál elren­delésével. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? 2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. december 2.

Next

/
Thumbnails
Contents