Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-16 / 1337. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 16. AHOGY ÉN LÁTOM...----------------- — Írja: KRÉTH — --------------------­Hogy ott kell kezdenem az írásom ahol mondókámat abba­hagytam, hogy nem alkalmas munkaerő a néger munkás a tő­kés termelésnek. A könnyebb megértés kedvéért újból ott kell kezdenem a mondókámat, az eszközök fejlődésénél, amely a kapitalizmusnak vagyont és ve­le együtt hatalmat teremtett. Mi ipari unionisták az eszkö­zök fejlettségével szoktuk az ipari unionizmus szükségessé­gét megindokolni, ezzel vonat­kozásba hozzuk a kapitalista termelés pusztulását, az elpusz­tult kapitalizmus helyét már akkor készenlevő ipari union fogja fejlettsége. Vagyis az esz­közök fejlettsége, amely erőt, hatalmat adott a kapitalizmus­nak, ugyan az a kulturális té­nyező fogja elpusztítani. Mie­lőtt bekezdenék az állításom magyarázatába, hogy a néger munkaerő nem alkalmas erő a kapitalizmusnak, előre kell bo- csáj tanom azt, hogy ez nem akar. fajgyűlölet lenni, hanem egy részletes magyarázása an­nak a társadalmi és gazdasági állapotnak, amit az olyan cse­lekvések amiről alább majd szó lesz, létrehoznak. A háború mint minden ipari városban, úgy Akronban is man power shortagot teremtett, a hiányt néger munkásokkal pró­bálják pótolni, akiket a legna­gyobb részt a déli államokból sikerült már amennyire, előte­remteni. Most ráfogok térni, hogy miért látom vagy gondo­lom, hogy a néger munkás nem alkalmas munkaerő a kapitaliz­musnak. Mi, szocialisták úgy tanultuk és azért úgy is tudjuk, hogy a kapitalizmus történelmi hivatása a termelő eszközök ki- fejlesztése, a vagyon mind ke­vesebb kezekbe való összponto­sítása. A termelőeszközök kifejlesz­tése megköveteli a fejlett esz­közök kezeléséhez az alkalmas munkaerő kifejlesztését, amely abban nyilvánul meg, hogy sor- baállva egymás kezére dolgoz­va mindenki csak egy piciny részt végez az áru formálásán, így van minden modern gyár­ban, igy készül a ruhánk, az élelmiszerünk és igy készül vé­gül a lakásunk. Ez az egymás kezére való dolgozás megterem­ti az egymásra utaltságot olyan­formán, hogy az asztal körül ál­lók közösen készítenek egy bi­a sztrájkot hamarosan megtör­ni. A Cleveland Graphite Bronze Company azonban elszámitotta magát. A munkások nemcsak követték a sztrájkba hivó szót, hanem a legpéldásabb szolida­ritást mutatták a legféktelenebb munkásellenes izgatás dacára is. Mint ismeretes a sztrájk csak akkor ért véget, amikor Roosevelt elnök rendeletére a hadsereg átvette a gyárat. Hogy vájjon a Török ügyet hogyan intézték el, jelen sorok írásakor még nem tették közzé. Csupán annyit jelentettek ki, hogy a kirendelt katonai ható­ságok és az union tárgyalnak a Török visszahelyezésének ügyé­ben. zonyos tárgyat és a tárgy bizo­nyos mennyiségét, egy bizonyos megszabott pénzösszegért. Ha valamelyik munkás kivonja ma­gát, vagy nem végzi el a reá eső munkát vagy műveletet, a termelésben zavar áll be, az igy előidézett termelési zavar, ki­hat más osztályokra is, ami vé­gül az egész gyárra kiterjed. Megtörtént a gumi gyárban, hogy kilenc munkás kilenc mun­kaművelettel végez el egy árut, a nevezett kilenc munkás kö­zött négy fehérbőrű és őt feke­te volt. Az öt fekete munkás ki­fogásolta ezen termelési mód­szert és mindegyik különállóan akart dolgozni, vagyis a részlet­re bontott termelést összegezni akarták, ami teljesen lehetet­len, de nem csak lehetetlen ha­nem reakciós is. Nem tudom mi az oka, talán nem tudnak beil­leszkedni, vagy nem akarnak, a tőkés termelési formába. Mint­ha nem is munkások, hanem mint élősdiek volna szándékuk vagy akaratuk az iparokban él­ni. Én sokszor mulatok a haj­csárok tehetetlenségén, amikor látom, hogy bosszankodnak, mert a meghatározott mennyi­ségű árut nem tudják kiadni és hogy a hajcsárokat megleckéz­tetik alaposan. Hogy ezen cse­lekvések hová viszik a társa­dalmat egy végyészmérnök sza­vai jellemezték legjobban, ami­kor azt a kérdést intéztem hoz­zá, hogy mit gondol, mivé fog ez fajulni? Azt válaszolta, hogy ha a háborúnak nem lesz hama­rosan vége és a kormány ipari ellenőrzése még soká fog tarta­ni, akkor odajutunk, ahol el­kezdtük, visszaadhatjuk Ameri­kát az indiánoknak — ha kell nekik. A kapitalizmusnak az az egyedüli érdeme, a többi csele­kedetei nem tintával, hanem vérrel íródtak és íródnak. Hogy a termelő eszközöket oly tökéle­tesen kifejlesztette és a terme­lést megszervezte. Ezen meg­szervezett termelés bármikénti akadályozásával csak a tőkés rendszer életét hosszabbítjuk meg és vele együtt a fölszaba­dulást késleltetjük. Ezen sorok nem minden ok- nélkül íródnak, hanem megfi­gyelésem révén jutottam erre az elhatározásra, hogy a fehér munkás lelkében lappangó faj­gyűlöletet teljesen ha lehet ki­oltsam. Mert a néger munkások eme cselekvésükkel élesztik a gyűlöletet ott ahol a gazdasági és társadalmi ismeretek hiá­nyoznak. Hisz arról beszélnek, még pedig hangosan, hogy a háború befejezése után a nége­rekkel kell majd nekünk leszá­molni. Maga a téma olyan, hogy nem szívesen folalkozoK vele, de itt van, velem van a gyárban és igy nem tudok kitérni előle. Munka közben többször merült fel az a kérdés, hogy miért al­kalmazzák őket, mikor semmi hasznát nem veszik nekik. A vélemények különbözők. Van­nak, akik a politikával, vagyis a választással magyarázzák, mások szerint pedig az union ellen használja majd a kompá­nia és igy tovább. Én nem hi­szem el egyik elgonodolást sem. A politikai elgondolást majd a választások megválaszolják, vagyis a választáskor én ezt ezzel el is intézem. Ami engem érdekel az az, hogy a szervezel tönkretételére fel tudják e őke) használni. Én nem hiszem, még pedig azért, amint fent jelez­tem, hogy nem alkalmas mun­kaerő, mert nem csak seprege- tésből áll a gumi gyártás, a je­lenben pedig másra nem hasz nálják őket a legtöbb helyen. Mi a megoldás? Az én ré­szemről, bármily nehezére is esik a legtöbbnek, türelem és kitartással, meg kell magunkat velük értetni, ne felejtsük el, ők itt vannak és itt maradnak, a hajcsárok majd elvégzik a munka részt, majd betörik őket, mint ahogy minket is betörtek. Mi végezzük a szervezést, a ta­nítást, nevelést, hogy mire a hajcsárok alkalmas munkaerőt faragnak belőlük, addig mi is ipari forradalmárokká neveljük őket és megoldódott a faji kér­dés. Gyűlölettel nem fogjuk megoldani, de megértéssel igen. Katasztrófába vitték Magyarországot Európában az események ma valóban villámgyorsan köve­tik egymást. Románia pálfordulásának hatása alól még fel sem eszméltünk, amikor hasonló hírek érkeztek Bulgáriából. Bulgá­ria, amely előbb a németekkel szövetkezve hadat üzent Anglia és Amerikának, a Vörös Hadsereg közeledtére kijelentette, hogy most már semleges lesz. Az»-----------------------------------------­oroszok nem vették figye­lembe ezt a kijelentést, hanem hadatüzentek Bulgáriának és azonnal áttörtek a bulgár hatá­rokon. Erre uj bulgár kormányt alakítottak, amely feladta .i semelegességét és háborúba ment az oroszok és a szövetsé­gesek mellett. Németország el­len. Ez a pálfordulás oly gyors volt, hogy két napon át, — mig Anglia és Amerika hozzájutott a szerződés aláírásához, Bulgá­ria technikailag hadban állt úgy a szövetséges hatalmak­kal, mint Németországgal. Közben Finnország is meg­adta magát és a legutóbbi hí­rek szerint finn delegáció ment Moszkvába a béketárgyalásra, így tehát ezen sorok Írásakor a csatlós államok közül csupán csak Magyarország maradt meg Hitler mellett. A legutóbbi hí­rek szerint orosz és román csa­patok több helyen áttörtek Er­délybe és céljuk Budapest el­foglalása. így Magyarországot a Horthy kormányok hadmüv - letek szinterévé tették és ka­tasztrófába kényszeritették. Hogy mi vár Horthyékra, ar­ra következtethetünk a bulgár eseményekből. Az eddigi hírek szerint az orosz csapatok köze­ledésére a németekkel tartó bulgár kormány megbukott és helyébe az a liberális kormány került, amely a semlegesség! nyilatkozattal, de a régi rend fentartásával szerette volna ki­vezetni az országot abból a baj- ból, amelybe a náci barátok vit­ték. Az oroszok azonban nem hagyták magukat elámitani és félretolva a bulgár semlegessé- gi nyilatkozatot, megtámadták Bulgáriát. Erre ez a semleges- ségi kormány is megbukott és helyette az eddig elnyomott, ti­tokban működő anti-náci pár­tok alakítottak kormányt. Ilyen pártok voltak a liberális polgári politikai párt, továbbá szocialis­ták és a kommunisták. Ha ugyanezt a mintát köve­tik Magyarországon is, akkor a közeljövőben ott is az antifasiz- ták kezébe kerül a hatalom, akik bizonyára meg fognak fi­zetni a Horthy uralom negyed- százados elnyomatásáért, sza­dista vérengzéseiért. LONDON, — Az a magyar kormányválság, amely Sztojay Döme helyére Lakatos Géza tá­bornokot tette, a londoni hiva­talos köröket nagyon hidegen hagyta és semmi nagyobb fon­tosságot sem tulajdonítanak ennek a változásnak. Először is az uj magyar kor­mány tagjairól vajmi keveset tudnak a külföldön. De azonkí­vül minden jel arra mutat, hogy az uj kormány nem más, mint a német hadvezetőség ki- rendeltsége, akiket a formali­tás kedvéért Horthy Miklós, Magyarország kormányzója ne­vezett ki. Egyébiránt a londoni lapok ezzel a magyar kormányválság­gal foglalkozva nagyon promi­nens módon közölték Károlyi Mihálynak azt a kijelentését: “Mindaddig, amig Horthy he­lyén marad, Magyarországon nem lesz komoly változás.” A London Daily Telegraph pedig megjegyezte, hogy a La­katos uralma még addig sem fog tartani, mint az elődjéé. FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK szeptember 9-ig: A. Severa, Berwyn ..... 1.00 J. Dénes, Detroit .............10.00 F. Koos, Terre Haute ..... .75 J. Gombos, Detroit ........... 9.00 J. Reppman, Detroit .......12.50 St. Visi, Detroit ............... 2.00 J. Szalay, Detroit ___ 2.00 J. Schneider, Detroit ....... 3.00 J. Mácsay, Detroit ........... 3.00 A. Toldi, Detroit ......... 3.50 A. Ács, New York ........... 1.00 F. Balia, Cleveland ........... 3.00 B. Baranyai, St. Louis ..... 1.00 J. Rascan, Fairfield ..............50 A. Gross, Trenton ........... 3.00 J. Pataky, Brooklyn ......... 2.00 G. Toth, Cleveland ................50 J. Zsurzsa, Bellaire ........... 5.00 J. Lang, Montan Mine ..... 1.00 Sam. Ellis, Dearborn ....... 2.50 St. Soltes, Cleveland ....... 1.00 J. Seiman, Berwick ......... 2.00 F. Kassay, Fairfield ......... 1.00 J. Gyurcsek, Thornville .... 1.75 P. Kota, Joffre ................ 1.00 J. Gajdos, New York ....... 2.00 Irma Phillips, So Bend .... 3.00 L. Kovács, Buffalo ........... 1.00 M. Beck, Buffalo ............... 4.75 A. Kucher, Pittsburgh . 50 L. Gáncs, Carolina .......... 5.00 IWW csop. Akron .........150.00 J. Blasko, Detroit .............10.00 Országos Értekezlet .......104.00 St. Nyirán, Welsbürg....... 2.00 J. Toffer, Akron ....................50 J. Deák, Akron .................10.00

Next

/
Thumbnails
Contents