Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-16 / 1337. szám

1944. szeptember 16. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------­POLITIKAI SVINDLI A multheti rovatban arról Ír­tam, hogy a War Labor Board ülésein nagy vita forog akörül, hogy vájjon a drágaság csak­ugyan tulhaladta-e már a 15 százalékot. Mert ha túlhaladta, akkor az a bizonyos “Little Steel Formula”, amely csak 15 százalékos béremelést engedé­lyez, már megérett arra, hogy megszüntessék. A Little Steel Formula meg­állapításánál' a drágaságot 1941 . január elseje óta számítják. A kérdés tehát az, — ami vita tárgyát képezi, hogy 1941 janu­ár elseje óta mennyivel emel­kedtek az élelmiszerek, a ruhá­zat, a lakás és mindazon dolgok­nak az árai, amelyekre a meg­élhetésnél szükségünk van. A nagy szakszervezetek, — de különösen a CIO mindent el­követnek, hogy a Little Steel Formulát megtörjék, mert a munkaalkalmak feletti kontrolt csak úgy lesznek képesek meg­tartani, ha rátudnak mutatni, hogy a drágaság emelkedésének megfelelőleg a béreket is emel­ték. A bérek emeléséért folyó harc alapját Roosevelt elnöknek még 1942 szeptember havában tett ama kijelentése képezi, hogy ha a kongresszus megen­gedi a mezőgazdasági termelvé- nyek árainak emelkedését, ak­kor ennek a tehernek a legna­gyobb része a munkásokat fog­ja sújtani. Mindezek dacára a drágaság emelkedése olyan gyors tem­pót követett, hogy végre a föld­művelési minisztérium kebelé­ben dolgozó “Bureau of Labor Statistics” iroda is kénytelen volt élismerni. Eddig a Little Steel Formulát leginkább azért tartották fenn minden támadás ellenére is, mert ez a statiszti­kai iroda úgy találta, hogy a drágaság nem haladta meg a 15 százalékot. A legutóbbi jelenté­seiben azonban már 25 százalé­kos emelkedést ismernek el. KÜLÖNBÖZŐ EREDMÉNYEK Hogy mily misztikus számí­tás utján jutottak erre az ered­ményre, az valószínűleg örök titok marad. Mert hogy az utol­só három és fél évben a drága­ság ennél sokkal többre emelke­dett, azt mindenki tudja. Sőt mi több, amikor a munkásszer­vezetek erősen támadták a La­bor Statistics iroda számadata­it, mint amelyek nem kimutat­ni, hanem letagadni akarják a drágaságot, William Davis, a War Labor Board egyik elnöke kinevezett egy bizottságot a drágaság megvizsgálására. Ez a bizottság, amelyet az elnöké­ről Mitchell bizottságnak is ne­veznek, hosszas vizsgálatok után azt jelentette, hogy a drá­gaság 30 százalékkal emelke­dett. És végre, a CIO és AFL unionok is kiküldtek bizottságo­kat a drágaság figyelésére és az ily forrásból jövő adatok sze­rint a drágaság 45 százalékot emelkedett. így tehát most három szám­adattal rendelkezünk: 25, 30 és 45 százalékban állapitoták meg a megélhetési árak emelkedé­sét. E rovat olvasói, — különö­sen az asszonyok, akik a vásár­lást végzik a család számára, bizonyára igazat adnak, amikor azt mondom, hogy még a legma­gasabb szám, vagyis a 45 szá­zalék sem fedezi teljesen a drá­gaság emelkedését. Hiszen na­ponként halljuk a panaszt, hogy dacára a nagyobb hetifezetés- nek, mégis számos munkáscsa­lád alig képes kijönni a család­fő hetikeresetéből. A .multheti rovatban kimu­tattam, hogy a drágaság eme­lésére nagyon széleskörű csa­lást találtak ki és alkalmaznak. Ez a csalás az áruk mennyisé­gének és minőségének a leszál­lítása. Egy példán ezt könnyeb­ben ki tudjuk mutatni. Tegyük fel, hogy az a munkacipő, ame­lyikért pár évvel ezelőtt 4 dol­lárt fizettünk, ma 5 dollár. Ha a cipő mindkét esetben ugyan­azon minőségű, akkor itt az ár­emelkedés 25 százalékos. Ha azonban a mai munkacipő rosz- szabb minőségű, például csak négy hónapig tart, amig a régi cipő hat hónapig tartott, akkor az áremelkedés nem 25 száza­lék, hanem még egyharmaddal több, vagyis 58 százalék. POLITIKAI CSELSZöVÉNY A minőség és mennyiség le­szállításban eldugott drágaság emelést a hivatalos fórumok nem vették számításba és azért van az, hogy a valóságnak nem megfelelő statisztikát kaptak. Most azonban, hogy a munkás­szervezetek képesek voltak fel­hívni az érdekelt hivatalok fi­gyelmét a drágaságnak ily el­dugott emelkedésére is, a War Labor Board kebelében megin­dult a vita, hogy a Little Steel Formulát elejtsék-e vagy sem. Másszóval, adjanak e béreme­lési engedélyt az acéliparban, ahol ezt a munkások már na­gyon erélyesen követelik. Mint ismeretes, a War Labor Board tagjainak egy harmada a munkásokat, egyharmada a munkaadókat és egyharmada a közönséget képviseli. Drew Pe­arson, neves kolumnista, most azt állítja, hogy a munkásokat és a közönséget képviselő Board tagok már hajlandók a Little Steel Formula hatályon kívüli helyezésére, vagyis hajlandók általános béremelést engedé­lyezni az acéliparban, ami ma­ga után vonná a másféle mun­kások béremelését is. A mun­káltatók képviselői azonban visszatartják csu,pa politikai okokból. Pearson szerint a béremelé­sek egész biztosan jönni fog­nak, ha a háború még tovább I tart. A munkáltatók képviselői I azonban szeretnék visszatartani! egész közel a választásokig. Ha aztán a Roosevelt adminisztrá­ció a választások előtt semmisí­tené meg a Little Steel Formu­lát, engedélyezne béremelése­ket, akkor a republikánus pár­tiak kijöhetnének azzal a vád­dal, hogy Roosevelt csak a sza­vazatokért, vagyis a munkások megvesztegetésére engedélyez­te a béremelést. De miután ezt már előre hi- resztelik, remélik,' hogy viszont Roosevelt tanácsadói keresztül­viszik, hogy a választások előtt ne engedélyezzenek béremelése­ket és igy ne adjanak alkalmat a depublikánus politikusok vád­jainak. Bajos megállapítani, hogy mi igaz és mi nem igaz ebből a politikai ármánykodásból. Minden esetre jellemző a mai rendszer aljasságára, hogy még a munkások ilyen jogos követe­léseit is politikai cselszövények építésére használják fel, holott nagyon de nagyon sok ezer munkáscsaládnál a legnagyobb gondoktól, talán az éhségtől va­ló szabadulást jelenti az a ré­gen várt és már régen esedékes béremelés. Fasizta pártkonvenció (Vi.) Gerald L. K. Smith, az “America First” párt név alatt megtartotta az első konvenció­ját. Platformot állítottak össze, követelik, hogy mint elnökjelölt ő is ingyenesen kapja meg az egész világra szóló rádió háló­zatot, melyen keresztül az elv­társai ellen harcoló amerikai katonasághoz beszélhetne világ­szerte. Hogy miket mondana ezeknek a harcosoknak, azt az alább közölt program számok­ból láthatjuk. Melyek között az is szerepel, hogy mennyire he­lyesen cselekedtek a nácik, a fasizták, amikor a zsidó és más faji kérdéseket a maguk módja szerint megkarták oldani. Vala­mint az a közismert fasizta ál­lítás, hogy a Szovjetek az igazi ellenségek még ma is. Ez a konvenció sokkal egysé­gesebb, harmonikusabb volt mint akár a demokrata, akár a republikánus konvenció. Itten csak egy próféta volt elismerve, annak szent volt minden szava, melyet egynéhány pap is teljes szivvel-lélekkel helybenhagyott. Sokan kézlegyintéssel intézik el ezt a próbálkozást, talán még a Bérmunkás olvasói között is so­kan lesznek, akik ilyenformán üres lármának fogják ezt a cik­ket találni, de ezeket vissza kell vezetni Hitler kezdetéhez, ami­kor őtet is és azokat akik a ve­szélyt meglátták benne, félbo­londnak mondták. Ez ma a háborús viszonyok idején történik, most amikor hivatalosan milliók harcolnak a KÜLFÖLDI fasizmus ellen. Most .amikor még a Szovjetek­kel hivatalos fegyver barátság köti Amerikát. Mennyivel na­gyobb lesz ez a fasizta veszély ha az esetleges Európában fel­lángolt forradalmi tüzek ide is átcsapnak. Amikor az amerikai nagytőke is mint az olasz, né­met és az angol Hitler-Mussoli- ni-Franco féle demagógban ke­res védelmet. Amikor 26 billió dollár évi haszonból, egy pár billiót Smithnek rendelkezésére bocsájtanak, hogy védjék meg őket a kommunistáknak neve­zett unionistáktól. Mi tudjuk, hogy még a New Dealistákat, Rooseveltet, Walla- cet, és minden liberális egyént, valamint minden union szerve­zőt a jó Hitler formula szerint vagy zsidónak, vagy kommunis­tának bélyegeznek és ezek ellen tetőfokra forrott gyűlölet hatá­sa szerint kiirtásra Ítélnek. Amig Olaszországban csak a radikális munkásság, Németor­szágban azok mellett még a zsi­dók és itt Amerikában egy egész nagy csomó áldozatot tud­nak odadobni a felbőszített tö­megnek. De legjobban megmagyaráz­za ezt az “America First” párti program. “A háború bűnösei: Valakik kezdték ezt a háborút, a háborús uszítok, a minépünk ellenségei, meg kell őket talál­ni akár NEW YORKBAN, akár Londonban, Berlin, Shanghai vagy Tokióban vannak is.” “A zsidók: Minekünk el kell ismerni, hogy van zsidó kérdés, melyet meg kell oldani, becsüle­tesen, realisztikusan, bátran. “A menekültek: Húsz millió egyén akar ide menekülni a há­ború után, ezeket nem szabad ide engedni. “Négerek ügye: Az America First párt akarja a négereket visszatelepiteni Afrikába.” Ez a négy pont elég bizonyí­ték, hogy teljesen a Hitler min­ta szerint működnek és sajnos, akik nem hunynak szemet a té­nyek előtt, be kell látni, hogy az amerikai néptömegek kö­zött ez a négy dolog legnagyobb rákfekély, melynek a terjeszté­sével legjobban megerősödhet egy fasizta mozgalom. Minden gondolkozó embernek be kell látni és munkástársainkat fi­gyelmeztetni, hogy a fasizmus Amerikában legjobb teret ka­pott amellett, hogy egyes csa­ládok elég gazdagok, például a Fordék, hogy egyedül is finan­szírozzák az ilyen mozgalmat. De könnyen maguk mellé állít­hatják a 90 billió dollár va­gyonnal rendelkező Gyárosok Szövetségét is. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang. .. .12.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ............12.00 J. Buzay, Cleveland .........12.00 M. Danka, Cleveland .......12.00 L. Decsi, Akron ...............12.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 J. Farkas, Akron ...............12.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland ..........12.00 P. Herring, Buffalo .........12.00 J. Kollár, Cleveland ......... 9.00 E.. Kovách, Cleveland ...... 9.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A .Kucher, Pittsburgh ....12,00 A. Lelkó, Pittsburgh .......11.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12,00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 J. Pataky, New York .......12.00 P. Pika, Chicago ................12.00 J. Policsányi, Triadelphia 12.00 L. Rost, Phila ...................12.00 M. Stefankó, New York ....12.00 A. Székely, Cleveland 8.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 6.00 J. Varga, Cleveland .........12.00 Jos. Vizi, Akron .............12.00 J. Zára. Chicago .......... ..12.00 Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe!

Next

/
Thumbnails
Contents