Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-09-16 / 1337. szám
1944. szeptember 16. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------POLITIKAI SVINDLI A multheti rovatban arról Írtam, hogy a War Labor Board ülésein nagy vita forog akörül, hogy vájjon a drágaság csakugyan tulhaladta-e már a 15 százalékot. Mert ha túlhaladta, akkor az a bizonyos “Little Steel Formula”, amely csak 15 százalékos béremelést engedélyez, már megérett arra, hogy megszüntessék. A Little Steel Formula megállapításánál' a drágaságot 1941 . január elseje óta számítják. A kérdés tehát az, — ami vita tárgyát képezi, hogy 1941 január elseje óta mennyivel emelkedtek az élelmiszerek, a ruházat, a lakás és mindazon dolgoknak az árai, amelyekre a megélhetésnél szükségünk van. A nagy szakszervezetek, — de különösen a CIO mindent elkövetnek, hogy a Little Steel Formulát megtörjék, mert a munkaalkalmak feletti kontrolt csak úgy lesznek képesek megtartani, ha rátudnak mutatni, hogy a drágaság emelkedésének megfelelőleg a béreket is emelték. A bérek emeléséért folyó harc alapját Roosevelt elnöknek még 1942 szeptember havában tett ama kijelentése képezi, hogy ha a kongresszus megengedi a mezőgazdasági termelvé- nyek árainak emelkedését, akkor ennek a tehernek a legnagyobb része a munkásokat fogja sújtani. Mindezek dacára a drágaság emelkedése olyan gyors tempót követett, hogy végre a földművelési minisztérium kebelében dolgozó “Bureau of Labor Statistics” iroda is kénytelen volt élismerni. Eddig a Little Steel Formulát leginkább azért tartották fenn minden támadás ellenére is, mert ez a statisztikai iroda úgy találta, hogy a drágaság nem haladta meg a 15 százalékot. A legutóbbi jelentéseiben azonban már 25 százalékos emelkedést ismernek el. KÜLÖNBÖZŐ EREDMÉNYEK Hogy mily misztikus számítás utján jutottak erre az eredményre, az valószínűleg örök titok marad. Mert hogy az utolsó három és fél évben a drágaság ennél sokkal többre emelkedett, azt mindenki tudja. Sőt mi több, amikor a munkásszervezetek erősen támadták a Labor Statistics iroda számadatait, mint amelyek nem kimutatni, hanem letagadni akarják a drágaságot, William Davis, a War Labor Board egyik elnöke kinevezett egy bizottságot a drágaság megvizsgálására. Ez a bizottság, amelyet az elnökéről Mitchell bizottságnak is neveznek, hosszas vizsgálatok után azt jelentette, hogy a drágaság 30 százalékkal emelkedett. És végre, a CIO és AFL unionok is kiküldtek bizottságokat a drágaság figyelésére és az ily forrásból jövő adatok szerint a drágaság 45 százalékot emelkedett. így tehát most három számadattal rendelkezünk: 25, 30 és 45 százalékban állapitoták meg a megélhetési árak emelkedését. E rovat olvasói, — különösen az asszonyok, akik a vásárlást végzik a család számára, bizonyára igazat adnak, amikor azt mondom, hogy még a legmagasabb szám, vagyis a 45 százalék sem fedezi teljesen a drágaság emelkedését. Hiszen naponként halljuk a panaszt, hogy dacára a nagyobb hetifezetés- nek, mégis számos munkáscsalád alig képes kijönni a családfő hetikeresetéből. A .multheti rovatban kimutattam, hogy a drágaság emelésére nagyon széleskörű csalást találtak ki és alkalmaznak. Ez a csalás az áruk mennyiségének és minőségének a leszállítása. Egy példán ezt könnyebben ki tudjuk mutatni. Tegyük fel, hogy az a munkacipő, amelyikért pár évvel ezelőtt 4 dollárt fizettünk, ma 5 dollár. Ha a cipő mindkét esetben ugyanazon minőségű, akkor itt az áremelkedés 25 százalékos. Ha azonban a mai munkacipő rosz- szabb minőségű, például csak négy hónapig tart, amig a régi cipő hat hónapig tartott, akkor az áremelkedés nem 25 százalék, hanem még egyharmaddal több, vagyis 58 százalék. POLITIKAI CSELSZöVÉNY A minőség és mennyiség leszállításban eldugott drágaság emelést a hivatalos fórumok nem vették számításba és azért van az, hogy a valóságnak nem megfelelő statisztikát kaptak. Most azonban, hogy a munkásszervezetek képesek voltak felhívni az érdekelt hivatalok figyelmét a drágaságnak ily eldugott emelkedésére is, a War Labor Board kebelében megindult a vita, hogy a Little Steel Formulát elejtsék-e vagy sem. Másszóval, adjanak e béremelési engedélyt az acéliparban, ahol ezt a munkások már nagyon erélyesen követelik. Mint ismeretes, a War Labor Board tagjainak egy harmada a munkásokat, egyharmada a munkaadókat és egyharmada a közönséget képviseli. Drew Pearson, neves kolumnista, most azt állítja, hogy a munkásokat és a közönséget képviselő Board tagok már hajlandók a Little Steel Formula hatályon kívüli helyezésére, vagyis hajlandók általános béremelést engedélyezni az acéliparban, ami maga után vonná a másféle munkások béremelését is. A munkáltatók képviselői azonban visszatartják csu,pa politikai okokból. Pearson szerint a béremelések egész biztosan jönni fognak, ha a háború még tovább I tart. A munkáltatók képviselői I azonban szeretnék visszatartani! egész közel a választásokig. Ha aztán a Roosevelt adminisztráció a választások előtt semmisítené meg a Little Steel Formulát, engedélyezne béremeléseket, akkor a republikánus pártiak kijöhetnének azzal a váddal, hogy Roosevelt csak a szavazatokért, vagyis a munkások megvesztegetésére engedélyezte a béremelést. De miután ezt már előre hi- resztelik, remélik,' hogy viszont Roosevelt tanácsadói keresztülviszik, hogy a választások előtt ne engedélyezzenek béremeléseket és igy ne adjanak alkalmat a depublikánus politikusok vádjainak. Bajos megállapítani, hogy mi igaz és mi nem igaz ebből a politikai ármánykodásból. Minden esetre jellemző a mai rendszer aljasságára, hogy még a munkások ilyen jogos követeléseit is politikai cselszövények építésére használják fel, holott nagyon de nagyon sok ezer munkáscsaládnál a legnagyobb gondoktól, talán az éhségtől való szabadulást jelenti az a régen várt és már régen esedékes béremelés. Fasizta pártkonvenció (Vi.) Gerald L. K. Smith, az “America First” párt név alatt megtartotta az első konvencióját. Platformot állítottak össze, követelik, hogy mint elnökjelölt ő is ingyenesen kapja meg az egész világra szóló rádió hálózatot, melyen keresztül az elvtársai ellen harcoló amerikai katonasághoz beszélhetne világszerte. Hogy miket mondana ezeknek a harcosoknak, azt az alább közölt program számokból láthatjuk. Melyek között az is szerepel, hogy mennyire helyesen cselekedtek a nácik, a fasizták, amikor a zsidó és más faji kérdéseket a maguk módja szerint megkarták oldani. Valamint az a közismert fasizta állítás, hogy a Szovjetek az igazi ellenségek még ma is. Ez a konvenció sokkal egységesebb, harmonikusabb volt mint akár a demokrata, akár a republikánus konvenció. Itten csak egy próféta volt elismerve, annak szent volt minden szava, melyet egynéhány pap is teljes szivvel-lélekkel helybenhagyott. Sokan kézlegyintéssel intézik el ezt a próbálkozást, talán még a Bérmunkás olvasói között is sokan lesznek, akik ilyenformán üres lármának fogják ezt a cikket találni, de ezeket vissza kell vezetni Hitler kezdetéhez, amikor őtet is és azokat akik a veszélyt meglátták benne, félbolondnak mondták. Ez ma a háborús viszonyok idején történik, most amikor hivatalosan milliók harcolnak a KÜLFÖLDI fasizmus ellen. Most .amikor még a Szovjetekkel hivatalos fegyver barátság köti Amerikát. Mennyivel nagyobb lesz ez a fasizta veszély ha az esetleges Európában fellángolt forradalmi tüzek ide is átcsapnak. Amikor az amerikai nagytőke is mint az olasz, német és az angol Hitler-Mussoli- ni-Franco féle demagógban keres védelmet. Amikor 26 billió dollár évi haszonból, egy pár billiót Smithnek rendelkezésére bocsájtanak, hogy védjék meg őket a kommunistáknak nevezett unionistáktól. Mi tudjuk, hogy még a New Dealistákat, Rooseveltet, Walla- cet, és minden liberális egyént, valamint minden union szervezőt a jó Hitler formula szerint vagy zsidónak, vagy kommunistának bélyegeznek és ezek ellen tetőfokra forrott gyűlölet hatása szerint kiirtásra Ítélnek. Amig Olaszországban csak a radikális munkásság, Németországban azok mellett még a zsidók és itt Amerikában egy egész nagy csomó áldozatot tudnak odadobni a felbőszített tömegnek. De legjobban megmagyarázza ezt az “America First” párti program. “A háború bűnösei: Valakik kezdték ezt a háborút, a háborús uszítok, a minépünk ellenségei, meg kell őket találni akár NEW YORKBAN, akár Londonban, Berlin, Shanghai vagy Tokióban vannak is.” “A zsidók: Minekünk el kell ismerni, hogy van zsidó kérdés, melyet meg kell oldani, becsületesen, realisztikusan, bátran. “A menekültek: Húsz millió egyén akar ide menekülni a háború után, ezeket nem szabad ide engedni. “Négerek ügye: Az America First párt akarja a négereket visszatelepiteni Afrikába.” Ez a négy pont elég bizonyíték, hogy teljesen a Hitler minta szerint működnek és sajnos, akik nem hunynak szemet a tények előtt, be kell látni, hogy az amerikai néptömegek között ez a négy dolog legnagyobb rákfekély, melynek a terjesztésével legjobban megerősödhet egy fasizta mozgalom. Minden gondolkozó embernek be kell látni és munkástársainkat figyelmeztetni, hogy a fasizmus Amerikában legjobb teret kapott amellett, hogy egyes családok elég gazdagok, például a Fordék, hogy egyedül is finanszírozzák az ilyen mozgalmat. De könnyen maguk mellé állíthatják a 90 billió dollár vagyonnal rendelkező Gyárosok Szövetségét is. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang. .. .12.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ............12.00 J. Buzay, Cleveland .........12.00 M. Danka, Cleveland .......12.00 L. Decsi, Akron ...............12.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 J. Farkas, Akron ...............12.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland ..........12.00 P. Herring, Buffalo .........12.00 J. Kollár, Cleveland ......... 9.00 E.. Kovách, Cleveland ...... 9.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A .Kucher, Pittsburgh ....12,00 A. Lelkó, Pittsburgh .......11.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12,00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 J. Pataky, New York .......12.00 P. Pika, Chicago ................12.00 J. Policsányi, Triadelphia 12.00 L. Rost, Phila ...................12.00 M. Stefankó, New York ....12.00 A. Székely, Cleveland 8.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 6.00 J. Varga, Cleveland .........12.00 Jos. Vizi, Akron .............12.00 J. Zára. Chicago .......... ..12.00 Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe!
