Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-16 / 1337. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 SEPT. 16 NUMBER 1337 SZÁM Újjá kell építeni a világot Példás szolidaritás (f.) Ezelőtt csak néha-néha hallottunk a háború utáni újjá­építésről tervezeteket, melyek­hez néha-néha mi is hozzászól­tunk. Azt gondoltuk, hogy a né­hány tervezetből a kapitalista osztály kiválassza a legjobbat a saját részére, amely csak ter­mészetes, hogy a legrosszabb lehet a munkásnépre. Elmon­dottuk jó néhányszor a mi pro­gramunkat a háború utáni újjá­építésre, mely nyílegyenesen halad a kapitalista profit ter­melés teljes kiküszöbölésére, mely az igazi újjáépítés végcél­ja. Az utóbbi időben, azóta ami­óta a választási cécó. szezonja bekövetkezett, a háború utáni újjáépítésről úgy beszélnek, mintha az egy tiz centes áru­cikk volna, amit a sarki üzlet­ben vásárolni lehet. A legkisebb városi politikustól fölfelé a kép­viselő-szenátor és az elnök je­löltekig, mindegyiknek meg van a saját készitményü blueprint- je az újjáépítésre, amit persze megválasztás esetén csakis ők maguk tudnak végrehajtani. Még ez is hagyján volna, ha csak egy politikai párt jelöltjei ordítoznának az újjáépítésről. De vagy egy féltucat nagyobb fajta párt jelölteken kívül a kisebb pártok jelöltjei túl lici­tálni akarják a nagyobb pártok jelöltjeit. A politikai párt prog­ram mindig szépen fölcicomá- zott zagyvalék volt, amit lenye­lettek a szavazó polgárokkal, aminek hatását később érezték meg. A mostani párt progra­mok zür-zavaros zagyvaságát már előre látni lehet. De azért a párthivők megvannak most is sőt talán még nagyobb szám­ban mint azelőtt. Most háború van, mindent lehet. Nem akarjuk szétszedni a párt programokat és pontok szerint bemutatni olvasóinknak, mert arra nincs időnk. És kü­lönben sem vagyunk oldalas viccelésekre berendezkedve. Mi csak egyetlen tényleges újjáépí­tési munkálatra akarunk rámu­tatni, melyet az újság hírek szerint Olaszországban már el is kezdtek és ami a mi vélemé­nyünk szerint végső figyelmez­tetés a munkássághoz, hogy ak­cióba kell lépjen, ha csak nem a régi világot akarja újjáépíteni a háború után. Arról van szó, hogy Cassino környékén, ahol a Szövetséges haderő fegyverei végezték el a rombolást, vagy 125 házat épí­tenek föl a lerombolt házak he­lyére. Mielőtt az építéshez hoz­zá kezdtek az ottani lakosok egy kérvényt nyújtottak be, melyben azt kérelmezték, hogy az újonnan építendő házakba vízvezeték és más modern fel­szerelés is beépítve legyen. A kérelmet azonban visszautasí­tották azzal a megindokolással, hogy az ottani házakban azelőtt sem volt modern fölszerelés, igy csak úgy építik föl azokat, amilyenek voltak a háború előtt. Sokan azt gondolják, hogy mi­lyen szép dolog, hogy az újjá­építést már is megkezdték és örüljenek az ottani népek, ha visszakapják házaikat ugyan­úgy, mint amilyenek voltak a háború előtt. A náci-fasizta rablással szemben ez határozot­tan előnyösebb és itt van annak a propagandának a melegágya, melyre a háború után a kapita­lista rendszert újjáépíteni és megerősíteni akarják. Mert nem igaz az, hogy a há­ború után mindent ugyanúgy vissza kell építeni, ahogyan az volt. Újjá kell építeni a világot, de a fizikai újjáépítéssel a szel­lemi újjáépítésnek is lépést kell tartani. Nem azt értjük az új­jáépítési program alatt, hogy a lerombolt házakat, templomo­kat és kórházakat szépen újjá­építeni kell, hanem az emberi­ség szellemi és lelki világát kell átformálni, mely aztán lehetet­lenné teszi a kegyetlen kizsák­mányolást és a még kegyetle­nebb gyilkos háborút. A hábo­rú után a technikai vívmányok újabb csodái bukkannak föl, a television és a repülésnek olyan tökéletesítése, mely pár évvel ezelőtt csak álom volt. Ezeket a vívmányokat az egész emberi­ség szolgálatába kell állítani, egy újonnan épített világrend- szerben, ahol az emberiség szel­lemi képessége kiemelkedik az évezredes visszamaradottságból és hozzá alkalmazkodik a tech­nikai vívmányokhoz. A mun­kásosztály történelmi hivatását teljesiti akkor, ha a háború utá­ni újjáépítés irányítására szer­vezett erejét veti latba és nem a régi világot építi fel újra, ha­nem egy igazi uj világ építésé­re összpontosítja minden ere­jét. FELÚJÍTJÁK a szak­szervezeteket LONDON — Franciaország felszabadított részeiben a mun­kásszervezetek bámulatos gyor­sasággal születnek újra. Cher­bourg, Caen vidéken máris 300,000 tagja van a szakszerve­zeteknek, sőt egyszer már nyil­vános tüntetést is rendeztek. A francia munkásszervezetek bá­mulatosan gyors újjáépítése mutatja, hogy az ország újjá­építésében a szervezett munká­sok nagyobb szerepet akarnak betölteni, mint a múltban töl­töttek be. A CLEVELAND GRAPHITE BRONZE MUNKÁSAI NEM HAGYTÁK TERRORIZÁLNI MAGUKAT. — ÉRVÉNYESÍTET­TÉK AZ “EGYNEK A SÉRELME, MINDNEK A SÉRELME” ELVÉT. CLEVELAND, — A Cleve­land Graphite Bronze Company munkásai egy héten át olyan sztrájkot vívtak, 'amely noha csak 7000 munkás vett benne részt, mégis országos hírűvé lett. Országos hírűvé tették egyrészről a munkásság harcát ellenző polgári lapok, amelyek mindenáron úgy akarták feltün­tetni ezt a harcot, mintha a munkások, vagy a harcot irá­nyitó Mechanical Educational Society of America (MESA) nevű független munkásszerve­zet szabotálni akarták volna a háborús törekvéseket. De országos hírűvé tette az a tény is, hogy az egy elbocsáj- tott munkással az ipartelep 7000 munkása példás szolidari­tást vállalt és igy képesek vol­tak visszaverni a munkáltatók támadását. Mert valójában az union elleni támadás okozta a harcot és nem egy lakatnak az eltörése, mint a lapok ország­szerte üvöltötték. Az is jellemző volt erre a sztrájkra, hogy noha a cleve­landi lapok naponként 3-4 vagy több hasábon át foglalkoztak a sztrájkkal, de soha, még a leg­jobb nagyitó üveggel sem fe­dezhettük fel csak egy sort sem amelyben a munkások nyilatko­zatát mutatták volna be. Ezek­ből a lapokból azt olvasták az olvasók, hogy a fentnevezett gyárban. A. Torok nevű mun­kás széttörte a ruhaszekrényre tett lakatot, aminek az értéke 75 cent, tehát a cég tulajdonát rombolta, ennélfogva elküdték a munkából. Az union azonban magáévá tette az ügyet és a “kompánia vagyonát rongáló” visszahelyezését követelte, majd a 7000 munkást sztrájkba ren­delte, holott ebben a gyárban a B-29 jelzésű nagy bombázó re­pülőgépekhez készítenek csapá­gyakat. így nevetségessé akar­ták tenni azon munkásokat, akik még a 75 centes lakat mi­att is sztrájkba mennek. A SZTRÁJK IGAZI OKA A mi értesülésünk ebben az ügyben a következő: A Cleve­land Graphite Bronze Company már régen lesi az alkalmat, ho­gyan tudna megszabadulni az uniontól, amelyet csak erős har­cok után ismert el pár évvel ez­előtt. Az utóbbi időben abban a gyárban is nagy a munkásfluk­tuáció, vagyis sok új munkást vettek fel, amig a régiek közül sokan elmentek. Az union tiszt­viselői jól tudták, hogy a cég valamilyen módon erőpróbát fog kierőszakolni. Meg fogja kísérelni, hogy az aktívabb uni­on tagokon túladjon és akkor majd megtöri a szervezetet. Jó pár héttel ezelőtt uj laka­tokat tettek a ruhaszekrények­re. Török, amikor a szerszám­ját ki akarta venni, nem tudta kinyitni a szekrényt és erről említést tett egy másik mun­kásnak, aki éppen akkor vett ki egy kalapácsot a szerszámlá­dájából. “Üsd meg ezzel,” — mondot­ta Töröknek és feléje nyújtot­ta a kalapácsot. Török inkább tréfából, mint komolyan rává­gott a lakatra, mire az széte­sett. Ekkor Török odament a foremanhoz, megmondta neki, hogy mi történt és felajánlotta, hogy megfizeti a lakatot. Ké­sőbb a foreman visszajött hoz­zá és mondotta, hogy az irodá­ban beszélt a dologról. Nem kí­vánják, hogy Török fizesse meg a lakatot, de azt üzenték, hogy máskor ne csináljon ilyesmit. Török is, meg a többi mun­kások is ezzel az ügyet befeje­zettnek tekintették és teljesen elfelejtették a dolgot, amikor három hét múltán, egyszer csak behívták az irodába és tudat­ták vele, hogy elbocsájtották, mert a lakatot összetörte. Nyilvánvaló, hogy itt nem a lakat volt az igazi ok. Török, ha ugyan nem is volt union tisztviselő, de élénk részt vett a szervezett munkájában. Az union tisztviselők felismerték, hogy a Cleveland Graphite Bronze Company kísérletet tesz arra, hogy az aktiv union tago­kat elbocsássa. Úgy vélték, ha a Török elbocsájtása sikerülni fog, akkor következni fognak utána a többi aktiv unionisták is. Hogy ez meg ne történjen, az union egész helyesen sztrájk­ba szólította az ipartelep 7000 munkását. PÓRULJÁRT BÓSZOK így elérkeztek ahoz az erő­próbához, amit a kompánia akart, mert úgy számították, hogy a munkások nem fognak engedelmeskedni a sztrájk fel­hívásnak, vagy ha ki is men­nek, tekintettel arra, hogy az összes lapok és minden más propaganda eszközt ellenük uszítanak; de tekintettel arra is, hogy igen fontos hadimun­kát végeznek, képesek lesznek

Next

/
Thumbnails
Contents