Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-09 / 1336. szám

1944. szeptember 9. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI SZÉGYENLETES EGYSÉGFRONT Az utóbbi években nagyon divatossá vált az, hogy egymás­sal ellentétes nézetű csoportok, bizonyos célok elérésése egység­frontra hívogatják egymást. Nekünk ezekre az invitációkra mindig a rfvid, de határozott válaszunk az volt, hogy nem. Nem pedig azért, mert hatá­rozott meggyőződésünk, hogy ilyen esetekben, mindenkor a munkásosztály az, amely áldo­zatokat hoz, a baloldali csopor­tok azok, amelyek feladják a célkitűzéseiket, elaltatják a munkásosztály forradalmi meg­mozdulásait, ezt a tényt igazol­ják az eddigi kísérletek, ame­lyek minden esetben a munkás­osztály vereségével végződtek. De ha ártalmas ez, ha a mun­kásszervezetek haladó polgári csoportokkal szövetkeznek a munkásság célkitűzéseinek elé­résére, úgy bűnnek, árulásnak kell nevezni, ha látjuk, hogy munkásszervezetek, amel y e k féltéglával verik a keshedt mel­lüket, hogy ők milyen forradal­márok, következetesen együtt haladnak a szélső reakcióval. Ha nincs is közöttük formális megállapodás, de még sem a véletlennek az, hogy majdnem minden kérdésben, a szélső re­akció vonalán haladnak, különö­sen akkor, ha munkásmozgalmi vagy baloldali polgári kérdések­ről van szó. A magyar berkekben már régóta megfigyelhettünk ilyen nem szabályos szerződés alap­ján álló, de valójában létező egységfrontot, amely egyrészt a reakció, másrészt a “balolda­li” fenegyerekek részéről jön létre. Ilyen megfigyelést tehe­tünk valahányszor a Szovjetek­ről van szó, ott az SLP és a Peglerek, az Amerikai Magyar Népszava, ,Hinder Márton, vo­nalába semmi különbség sincs, mindezek vak gyűlölettel van­nak telve minden ellen ami Oroszországban történik. Egy­séges a vonal az amerikai kér­désekben is. New Deal, a szak- szervezetek, a liberális polgári megmozdulások elleni hajsza egyformán kap helyet Hearst- éknél, vagy az SLP-nél. Amikor az SLP-ről írunk, akkor ez természetesen szól annak a magyar nyelvű szócsövéről az “A Munkás”-ról is, mely a tisztán magyar kérdésekben Ts hűségesen követi a bószának Peterson fő bürokratának az irányvonalát. íme egy példa: Magyarországról nem csak a munkásokat, de egy nagy cso­mó kiváló baloldali polgári tu­dóst, irót, művészt és politikust is kiüldöztek Horthyék, kik szét széledtek az egész világon és tekintélyes szám jutott belőlük Amerikába is. Ezek egy része itt megjuhászkodott, mély hall­gatásba merült. Horthyék min­denféle bitangsága sem tudta őket megszólaltatni. A másik része és jólesően állapíthatjuk meg az értékesebb része, egy pillanatra sem szüntette be a harcot, amelyet egy emberöltőn keresztül folytattak a magyar feudális uralmi rendszer ellen, hanem azt itt is teljes erővel folytatták, igyekezve felvilágo­sítani az amerikai közvéle­ményt a Horthy rendszer mi­benlétéről, igy természetesen beleütköztek a Horthy rendszer amerikai kulancsaiba is. Mi a legnagyobb szimpátiá­val néztük az ő aktivitásukat, ha sok mindenben nem is ér­tettünk velük egyet, de ismer­ve a múltjukat, azt a nagy szol­gálatot, amelyet a magyaror­szági munkásmozgalomnak tet­tek .amikor generációkat nevel­ték a tudományos szocializmus­nak, mindég tisztelettel gondol­tunk rájuk. Természetes, hogy a gerin­ces magatartásuk, a messze el­hangzó szavuk, kiváltotta a re­akció dühét és különösen a há­ború előtt Horthyéktól pénzelt Népszava, Himler Márton és egy félbolond, zagyva szélső forradalmárból lett Horthyt csókolgató áruló, Róbert Osz­kár, amelyek tajtékzó dühei mocskolták azokat az embere­ket, kik viszont oly magasan állnak felettük, hogy a cipőjük sarkáig sem érnek fel. A legkedvesebb vádjuk az, hogy a cseh kormány szolgála­tába állanak, az pénzeli az itt­levő Vámbéry—Jászi csoporto­kat. Éhez a társasághoz csatla­kozik le állandóan az “A Mun­kás” Kudlikja és cseh zsoldos­nak, denunciásoknak nevezi el a lapjukat a “Harcot”, mert meg­írta, hogy ez a megkergült faj­magyar, a szélső baloldalról, hogy züllött le Horthy mocsa­rába. Csak a végletekig elfogult ember hiheti el ezekről a tisz­tességes, harcos tudósokról azt, hogy azok életük alkonyán ide­gen zsoldba szegődjenek. Egy csepet sem lepődnénk meg, ha ehez a zavaros bükfafejü álfor­radalmárhoz, más zavarosfejü munkásmozgalmi szökevények is csatlakoznának, kiegészítve ezt a szép kis társaságot, mely a Népszavától a legutolsó kül- telkig terjed. Minden ronda zsák megtalál­ja a maga ronda foltját, amely­ből azután kialakul a fenti pél­da szerint a legundokabb egy­ségfront. AKI BÍZIK A BÉRMUNKÁSBAN Nem vagyok született wob­bly, csak hat-hét éve rovom j szorgalmasan ezt a rovatot, ezt a szépséghibámat elég gyakran j a szememre vetik azok, akik I ugyan akkor még sárga kikeri- I esek voltak, amikor már én az osztályharc frontján veterán voltam. De már az első orszá­gos értekezleten hallottam, hogy meghúzták a Bérmunkás felett a lélekharangot. “Nincs már szükség magyar nyelvű új­ságokra, különösen az IWW- ban, akik érdeklődnek és olvas­sák az angol nyelvű lapot. Már akkor az volt a meggyőződésem, hogy az ilyen álláspontot vallók nem ismerik a ehlyzetet, nem tudják azt, hogy a Bérmunkás­nak és a más nyelvi lapoknak az olvasói nem a második gene­rációból kerülnek ki, hanem az öreg, régi bevándorolt magya­rokból, kik ha jól-rosszul beszé­lik is az angol nyelvet, de olvas­ni mégis inkább szeretnek az anyanyelvükön, mert ez köny- nyebb és érthetőbb nekik ,ezen még az sem változtatna, ha be is szüntetnék a nyelvi lapokat, mert azok olvasótáborából csak nagyon kevesen kerülnének át az angol nyelvű lapolvasók tá­borába. Azóta ez a meggyőződésem csak megerősödött, a levelek Amikor a japánok elfoglalták a fő természetes nyersgumi ter­melő központot, itt Akron- ban és talán az egész Egyesült Államokba naz volt a közelgon­dolás, hogy a nyersgumi hiány pánikszerüleg fog hatni nem csak a gumit feldolgozó gyá­rakra, mint például Akron, ha­nem a háborúra is olyan kiha­tással lesz, amely annak győzel­mes befejezését a japánok ré­szére fogja biztosítani. Hogy ez nem úgy történt, az a vegyé­szek és technikusok tudásának és szorgalmának • tudható be. Két rövid év alatt az Egyesült 'Államok lett az uj guminak, vagyis synthetic guminak az egész világon a termelő köz­pontja. Amióta az Egyesült Ál­lamok háborúba keveredett, va­lóságos csodákat müveitek a vegyészek a synthetic gumi kí­sérletezés terén, az alkohol gyá­rak közreműködésével. Amint tudjuk a synthetic gumi mező- gazdasági termék és olaj mel­lékterméke és ma már nem csak mint pótléka a természetes guminak, hanem fő termék és csak rövid idő kérdése, hogy a természetes gumit leszorítsa a piacról. Ma már annyi synthe­tic gumit képesek előállítani, ami úgy a háborús, mint a pol­gári szükséglet kielégítésére is elégséges. Vagyis kétszázezer tonna az évi termelés, amely az 1940 évi természetes nyersgu­mi évi fogyasztásának felel meg. E sorok írója tévedett ak­kor, amikor azt állította, hogy a háború utáni időben a természe­tes gumi fog visszakerülni az amerikai piacra, vagyis az ame­rikai feldolgozó telepekre. százaiból arról győződtem meg, hogy a Bérmunkás olvasótábo­rának valósággal nélkülözhetet­len szellemi tápláléka a Bér­munkás, amelynek' egy-egy el- kalódott számát erősen rekla­málják az olvasók. Minden nyelvi lapnak, igy a Bérmunkásnak is megvannak számlálva az évei, de a mi la­punknak létjogosultsága van addig, amig az olvasótábora azt fentartani óhajtja és ma a helyzet az, hogy a lapjához ez az olvasótábor soha jobban nem ragaszkodott, mint most.. Mire majd mi öregek kihalunk, ad­digra remélem megvalósul an­nak a munkástársunknak a vá­gya, aki ha a Bérmunkás itt feleslegessé válik, Budapestre óhajtja átszállítani. De ma még nagy hivatást tölt be itt Amerikában és még fontosabbat a holnap nagy har­caiban, hogy ez igy van, arra nagyon rávilágít Zsurzsa mun­kástársunk levele, aki annyira bízik a Bérmunkás hosszú éle­tébe, hogy most amikor az elő­fizetése lejárt, azt megújította a következő öt évre. Amikor ezt állítottam, indok­nak azt hoztam fel, hogy a ter- mészetes gumi jobb minőségű és gazdaságosabb, ami úgy is volt eddig, de csak eddig, ma már megszűnt az lenni. A syn­thetic gumi itt van és itt is fog maradni. A vegyészek állítása szerint, persze az eddigi feldol­gozási rendszer reformálásával. Mert az eddigi módszer lassú és nehéz, sok időt vesz igénybe minden művelet. Történtek próbálkozások a malmok vagyis a bumbaryk meggyorsításával, de nem nagy eredménnyel mert a nagy gyorsaságtól előidézett dörzsöléstől tüzet fog az alko­holból készült synthetic gumi. Ahol én, e sorok Írója mint söprögető dolgozom, ott kezdő­dik “nyers synthetic gumi fel­dolgozása és már több tűznek voltam szemtanúja. A dörzsö­léstől párák képződnek, hogy ezen párák milyen rombolást visznek végbe azoknak az egész­ségén, akik az őrlő malmokat kezelik, azt csak az orvostudo­mány tudná megmondani, de látom, hogy a gyári orvos több mint harminc munkást elhelyez­tetett, ami a foglalkoztatott al­kalmazottak felének felel meg ezen az osztályon. Természetes az orvos nem mondta meg egy­nek sem a bajt, csak annyit, hogy “you are not going back to work there any more”. A munka nem csak egészségtelen, hanem piszkos is. A gumi kere­kek úgy tudjuk mind feketék, persze legtöbb használót nem gyötri a kíváncsiság megtudni, hogy miért fekete az autóján a gumikerék és hogyan lett az i fekete. Én próbálok egy kis AHOGY ÉN LÁTOM...----------------- — Írja: KRÉTH — --------------------­IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents