Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-09-09 / 1336. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 9 Naptár, a lap és a mozgalom érdekében megtesznek, amit csak tudnak. Ezután Lefkovits munkástárs felolvasta W. H. Westman, az IWW központi titkárának a Konvencióhoz irt üdvözlő levelét, valamint a New Yorkból a központba küldött peticiós levél másolatát. A konvencióhoz üdvözletét küldtek a következő munkástársak : John Sivak, Maynard, Ohio, Mrs. M. Danka, Cleveland, 0., J. Asztalos, Phila., Pa., A. Ud- varnoky, Flint, Mich.: J. Horváth, Chicago, 111., A. Réfy, Lodi, N. J., Mrs. F. Haas, New York, John Kovacsik, Oberlin, O., L. Szakács, Coraopolis, Pa., Lackó család, East Saugatuck, Mich.: P. Bujaky, Miami, Fla., Fodor család, Cuyahoga Falls, O., J. Hosszú és családja, Indiana Harbor, Ind., J. Policsányi, Elm Grove, Mrs. Mary Török, Chicago, 111., Gábor Palla- gi, Newark, 0., L. Rost, Philadelphia, Pa., P. Turucz, Newark, O., M. Mihályi, Coraopolis, Pa., Alex Miklós, Chicago, 111., J. Gyurcsek, Thornville, O., St. Sütő, Chicago, 111. Ugyancsak felolvasta a titkár az alábbi munkástársak leveleit is: Nagy József, Terrace, Pa., A. Pellei, Trenton, N. J., Lackó család, East Sangatuck, Mich., A. Alakszay, Los Angeles, F. Takács, Pittsburgh, Pa., St. Török, Miami, Fla., J. Zsurzsa, Bellaire, A. Schöpf, Camden, J. Feczko, New York, L. Fishbein, New York. A jelentéseket és a leveleket az értekezlet tudomásul veszi. A Bérmunkás szellemi tartalmának irányára vonatkozó jelentést Geréb munkástárs olvasta fel, amelyet más helyen közlünk. Elhatározza az értekezlet, hogy időt nyerünk, ha mindjárt most tárgyaljuk a New Yorkból a központ utján továbbított beadványt is, amelyben 4 pontban foglalt kifogást emeltek a Bérmunkás ellen. Az értekezlet egyhangúlag megállapítja, hogy a beadvány minden pontja valótlanságot tartalmaz. A delegátusok egymás után állnak fel és kifejezést adnak, hogy úgy .ők, mint a Bérmunkás többi olvasói is a legnagyobb mértékben meg vannak elégedve a lappal, annak irányvonalával, amin változtatni nem engednek. Valóságos demonstrációt fejtettek ki az írógárda iránti tiszteletük és ragaszkodásuk kifejezésére. Határozatot hoztak^ hogy az Egyetemes Végrehajtó Bizottságot ily értelemben értesítsük. ülésvezető ebédidőre felfüggesztette a gyűlési. Második ülésszak gyülésveze- tőjévé Kucher mt.-ät választotta meg az értekezlet. Az értekezletre eljött Tony Truppo, a General Executive Board tagja és benyújtotta a G.E.B.-től nyert megbízó levelet, amelyben kérik, hogy a new yorki beadvánnyal foglalkozzunk. A jegyző felolvassa a G.E.B. levelét. Az értekezlet a kérdéssel újból foglalkozik méghozzá angol nyelven, hogy Truppo mt. is értse. . n, Geréb, Pika, Hering, Kollar, Vi si, Lelko, Kucher, Gulyás és Lefkovits munkástársak mutatják ki Trupponak, hogy a new yorki beadvány nagymérvű hazugságokat tartalmaz. Kimu: tatták például, hogy a bányá- I szók sztrájkját száz százalékos mértékben támogattuk és mégis a new yorki beadvány szerint azt elleneztük. De ugyanakkor a felszólalók nem bántak keztyüs kézzel magával Truppoval sem, aki évek óta állandóan támadja a Bérmunkást, ezen rosszakaratú, mozgalmi rombolók informálására. Ugyancsak rámutattak a felszólalók arra is, hogy ebben az ügyben a G.E.B. alapszabályellenesen jár el, mert bennünket még csak a vádakról sem értesítettek és a felolvasott levél szerint a G.E.B. elnöke máris ítéletet formált magának ebben a kérdésben, bár semmiféle sepcific adatokkal nem rendelkezett. Kimutattuk Trupponak, hogy a new yorki beadvány aláírói a munkásmozgalmi becsület lege- mibb követelményeit is félredobták. Ezek után következett ez a drámai jelenet: Kucher ülésvezető maga mellé szóllitot- ta Truppo munkástársat, majd a new yorki beadvány pontjait ^egyenként felolvasva kérdezte a jelenlevőket, hogy hazugságnak tartják-e ezt a pontot. Minden egyes esetben minden kéz felemelkedett, ami olyan hatással volt Truppora, hogy noha előbb alaposan kikapott, mégis megígérte, hogy ezt az ügyet részrehajlás nélkül alapos vizsgálat tárgyává teszi és arról úgy tesz jelentést. A konvenció újból megerősítette a múlt évben elfogadott irányvonalat és ajánlotta, hogy erről az Egyetemes Központot értesítsük. A Bérmunkás terjesztésére nézve Geréb munkástárs elmondja, hogy anyagi kérdés megoldása nem elegendő, hanem a lapot is terjeszteni kell. Felemlíti, hogy Fodor munkástársnő, Cuyahoga Fallson melyen eredményes munkát ért el címek beküldése révén, akik közül nemcsak uj olvasókat nyertünk, hanem olyat is, aki már lapunk további terjesztője lett. A Bérmunkás olyan lap, amit ma könnyen terjeszthetünk, ha ez irányban tevékenységet fejtünk ki. A konvenció újból megerősíti azt a régebbi határozatot, hogy mindenki, aki bármily címen adományt vagy felülfizetést küld be, minden dollár ellenében meginditathat- ja a lapot hat hónapra valamilyen cim részére. Hering munkástárs jelenti, hogy akikkel érintkezik, nagyon meg vannak elégedve a lappal, de nagyon sokan érdeklődnek Zára János munkástárs iránt, akinek cikkeit most nem látják a Bérmunkásban. Hering mt. elmondja, hogy már többen érdeklődtek a Naptár iránt és -indítványozza, hogy a Naptárt újból adjuk ki. Az indítványt az értekezlet elfogadja. Geréb munkástárs ezzel kapcsolatban kéri az írógárda tagjait, hogy már most kezdjék meg a naptárcikkek írását, Lefkovits mt. pedig hozzáfűzi, hogy a munkástársak is már most kezdjék meg a hirdetések szerzését. l’ekintettel arra, hogy a háború erópai részének a befejezése úgyszólván csak napok kérdése, amikor az európai munkásokkal újból érintkezhetünk, a konvenció elfogadta az alábbi határozatokat: 1) A konvenció ajánlja az Egyetemes Szervezetnek, hogy mihelyt alkalom kínálkozik, tegyen kísérletet arra, hogy ösz- szeköttetést szerezzen a világ azon munkáscsoportjaival, melyek még mindig az osztályharc alapján maradtak. 2) A konvenció utasítja a Bérmunkás Lapbizottságát arra, hogy mihelyt alkalom kínálkozik, keresse az összeköttetést a magyarországi osztálytudatos, forradalmi munkásokkal. 3) A konvenció ajánlja az Egyetemes Szervezetnek, hogy a közeljövőben szervezőt, vagy szervezőket küldjön ki a forradalmi ipari unionizmus terjesztésére. A konvenció az Egyetemes Szervezet szervezői alapjának növelésére 50 dollárt szavazott meg. 4) A konvenció felhatalmazza a Bérmunkás Lapbizottságát, hogy ha arra alkalom kínálkozik és szükségesnek tartja, akkor magyar szervezőt küldjön ki a Bérmunkás és az IWW mozgalom érdekében. 5) A konvenció 10 dollárral I támogatja Mike Lindway osztályharc fogoly védelmét ,amely összeget az Egyetemes Védelmi Bizottsághoz küld. A delegátusok ezután felállással köszönik meg a lapbizottságnak az évi odaadó működését és a felmentést megadják, majd megválasztotta a következő, kibővített uj lapbizottságot: Titkár-szerkesztő: Lefkovits munkástárs; a bizottság tagjai: Engli Gyula, Geréb József, Ko- vách Ernő, Farkas Imre, Szilágyi János, Kollár József, Székely Sándor, Vizi József, Mogor József, Molnár Antal, Gulyás János, Búzái János munkástársak. Elhatározta az értekezlet, hogy a jövőévi konvenciót újból Cleveland városban tartjuk. Kucher ülésvezető köszönetét mondott Bercsa, Molnár, Kontz, Gulyás és Kollár munkástársnőknek a kitűnő ételek elkészítéséért, valamint azon munkástársaknak ,akik a vendégek elhelyezéséről gondoskodtak. Bejelenti, hogy a jelenlevők ada-1 kozása a lap részére 104 dollárt j eredményezett. Geréb, Pika, Kovách és Visi I munkástársak lelkesítő szavai | után Kucher ülésvezető bezárta j az értekezletet, mnely igen lel-1 kés hangulatban ért véget. Vizi József, Kucher András ülés vezetők. Kollár József, Kovách Ernő jegyzők. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof Józsefné, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron ....... 4.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó Jánosné, New Y... 2.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 5.00 J Ganch L.-né, Carolina .....12.00 j Kern Péterné, Akron ....... 4.0b Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 [ Kucher Andrásné, Pittsb. 4.00 Lefkovits Lajosné, Clev. .. 2.00 Mary Mayer, Phila ........... 2.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 i Udvarnoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 2.001 Vizi Józsefné, Akron ....... 6.00 Zára Jánosné, Chicago .... 3.00 KÖNYVSZEMLE (Az alábbi könyvszemlét a “Labor News” folyóiratból vettük át — Szerk.) MARTIN DIES ÉLETRAJZA Irta: Horace Ransdell Dacára annak, hogy Martin Dies képviselő frázisokkal telitett beszédeit január elseje után nem fogjuk többé hallani a képviselőházban, hírhedt működését egyhamar nem fogjuk elfelejteni. Az amerikai közéletre gyakorolt ördögi befolyásáról olvashat az utókor a John Day könyvkiadó cég kiadásában most megjelent “Martin Dies” cimü könyvben, amely munkának szerzője William Gellerman, a Northwestern University egyik tanára. A 300 oldalra terjedő műben Gellermann professzor kitünően analizálja ezt a hírhedt demagógot, aki a képviselőházban a róla elnevezett bizottság elnöke volt, amely bizottság állítólag az “amerikaiatlan tevékenységeket” vizsgálta 1938 óta. Dies és a bizottsága ezen pár év alatt többett tett a demokrácia aláásására, mint bárki más ebben az országban. Dies ultra reakciós voltának okait kutatva Gellermann rájött, hogy ez a demagóg képviselő az apjától örökölte szüklá- tókörüségét, faji és idegenek iránti gyűlöletét. Itt bevált az a közmondás, hogy az alma nem esik messze fájától. Martin Dies apja is képviselő volt 1909-től 1919-ig. Mint képviselő állandóan az “idegenek beözönlésének veszedelmét” hirdette. A kongresszusi jegyzőkönyv szerint 1910-ben egyik beszédét, amelyet az idegenek ellen tartott, igy végezte: “Nem tartozom azok közé, akik könnyen megijednek, de az a szilárd meggyőződésem, hogy az idegenek beözönlése veszélyezteti országunk szabad intézményeit”. Martin Dies (a fiú) folytatta e reakciós munkát ott, ahol az apja abbahagyta. Gellerman elolvasta Dies összes beszédeit, amelyekből megállapította azt, hogy Dies még a bizottságának megalakítása előtt megszabta, hogy mit ért ő “amerikaiatlan aktivitásnak”. A bizottság vizsgálatait azután úgy irányította, hogy rátaláltak arra, amit Dies már jó előre tudott és megszabott. Gellerman ebben a könyvben számos idézetet közöl a Dies bizottság tanúinak vallomásaiból. Kimutatja, hogy a bizottság soha sem vette figyelembe az oly tanuk vallomását, akiknek szavai ellenkeztek a már előre megállapított eredménnyel. Dies kikereste és jutalmazta azon tanukat, akik az ő izlésé-r nek megfelelőleg vallottak. De nem engedte meg a vallomástételt azoknak, akiket ezen tanuk megvádoltak. Dies specialitása az úgynevezett “vörösfalás” volt. Felhasználta a “vörösök” elleni mesterségesen szított ellenszenvet. Úgy egyéneket, mint szervezeteket “vörös”-nek bélyegzett, ha vele nem megegyező politikát vallottak. Dies legnagyobb csalása abban állott, hogy a saját maga
