Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-02 / 1335. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 2. AHOGY ÉN LÁTOM...----------------- — Írja: KRÉTH — -------------------­tók. A nem polgárok csaknem kivétel nélkül a napszámosok voltak, akiket nemrégiben ho­zattak oda Mexikóból. MIT KÖVETELTEK A BÁNYÁSZOK Oly felháborító volt a bányá­szok elleni támadás, hogy azt az ország sajtója általában min­denütt elitélte, (valószínű, hogy az önök lapja is, amiről meg­győződhetnek, ha átnézik az 1917-es évfolyam idevágó szá­mait) . De elitélte a támadást az American Federation of La­bor is. Ezen gaztett elkövetésére a bányászok azzal adtak okot, hogy a földalatti munkások ré­szére napi hat dollárt, a felszí­nen dolgozóknak pedig napi öt és fél dollárt követeltek. Köve­telték továbbá, hogy a “Piston” és “Leyner” gépeknél egy em­ber helyett kettő dolgozzon. Ugyancsak követelték, hogy bi­zonyos emelkedéseknél egy he­lyett két ember végezze a mun­kát. Követelték továbbá, hogy ne végezzenek robbantásokat shift váltás ideje alatt; a bo­nusz rendszer beszüntetését, az emelkedő skála eltörlését és végre azt, hogy a társulatok szüntessék be az union bányá­szok elleni diszkriminálást. A réztröszt megzsarolta Unc­le Samet, amikor 35 centért ad­ta a réz fontját, aminek előál­lítása csak öt vagy hat centbe került. Az IWW akkor azt ajánlotta, hogy a szövetségi kormány vegye át a rébányá- kat, fizessen union béreket a munkásoknak és szorítsa le a bányabárók profitját a normá­lisra. Ezekről állítja. Pegler azt, hogy terroristák voltak.” KIDOBTÁK A HAZUGSÁG NAGYMESTERÉT Ugyanabban a lapban, amely­ben Thompson fenti helyreiga­zítása megjelent, Roy W. How­ard, a Scripps-Howard újságok feje, bejelenti, hogy Peglerrel nem újították meg a szerző­dést és úgy tudja, hogy a szer­ződés lejárta után Pegler a Hearst újságokhoz megyen. Howard nyíltan bevallja, hogy nagyon sokan panaszkod­tak Pegler írásai, illetőleg ha­zugságai ellen. Éppen azért kénytelen megmagyarázni, hogy Pegler nem a Scripps-Howard újságok felfogását tükröztette vissza a rovatában, hanem csak a saját egyéni véleményét.. Ez a vélemény azonban sokszor annyira ellentétes volt a lapok felfogásával, hogy a szerkesz­tők kénytelenek voltak vezércik­kekben ellentmondani a rovat­irónak. Howard hosszasan kifejti, hogy Pegler írásai “nagyon hangosan kiabálják a Pegler ál­tal elfoglalt álláspontot. Annyi­ra hangosan, hogy a lap irány­vonalát elhomályosítja. Ezért jutottak arra a meggyőződésre, hogy jobb lesz, ha a Pegler szerződést nem újítják meg. “A Scripps-Howard újságok­nak nincs semmi befolyásuk ar­ra, hogy Pegler mit Írjon, vagy milyen álláspontot foglaljon el, azonban ezt képtelenek voltunk kielégítő módon megmagyaráz­ni nagyon sok olvasónak”, — irta Howard a Peglerről szóló magyarázkodásában. Ezen burkolt szavak bizonyá­ra azt jelentik, hogy Pegler mi­A La Seine esküdtszék előtt elhangzott Gustave Hervé véd- beszédjének egy mondatával kezdem az Írásom, mely követ­kezőkép hangzott: “a német és francia proletáriátus egyszerre támadt elnyomói ellen”. Ma-hol­nap már negyven éve lesz an­nak, hogy Hervé ezen történel­mi jelentőségű kijelentést tette és az uralkodó lakályainak azó­ta már kétszer sikerült a né­met és frncia proletáriátust, nem az elnyomói ellen, hanem egymás ellen harcba küldeni. Az 1870. szeptember 4-iki for­radalom, a betörő német ellen­ség ágyúinak torka előtt folyt le. És mit látunk most 74 évi szociálista nevelés után? A poli­tikusok ügyes manőverezése révén, a német egyenruhába bujtatott proli csemetét a fran­cia proli elnyomóinak tekinti és aszerint bán vele. Sokat hallot­tunk mi, akik megvénültünk az osztályharcon alapuló szocializ­mus hirdetésében, nem olyan könnyű ám a munkásokat, úgy amikor jónak látják a hatal­muk megerősítésére a vágóhid­ra küldeni. Azt gondoltuk, hogy a nemzeti sovinizmus érzelmét oly tökéletesen sikerült kiirta­ni, hogy a helyét nemzetközi érzelmek foglalták el a munkás­ság lelkében. Azt gondoltuk, hogy a hazafias frázisokat egy röhejjel fogja elintézni. Páris uccáin megint munkásvér fo­lyik a szabadságért. Ha nem té­vedek ez a nyolcadik szabadság- harc amit a tőkésosztály és a lakálysereg vivat a munkásosz­tállyal. A harc, hogy győzelme­sen be fog fejeződni, ahoz két­ség nem fér. A tőkésosztály cselédjeinek nemsokára mód­jukban lesz újra megmutatni, hogy a munkásosztály érdekei­ben mennyire hajlandók csele­kedni. A munkásosztály az egész világon újra élvezni fog­ja a polgári demokrácia összes áldásait. Nem lesz ipari demok­rácia, de lesz polgári, a nép óhaja fog érvényesülni a kor­mány megválasztásában. Lesz­nek pártok és pártfrakciók, lesznek politikai nézetek, véle­mények, megindul a vitatkozás a helyes és helytelen .vélemé­nyek bitokosai között. Mennyi igazság van abban a mondás­ban, hogy a véletlenségnek jut a legnagyobb szerep a tőkés ter­melés megmentésében. A mun­kásosztály pedig a közömbössé­gével és nemtörődömségével nyújt segítő kezet már évezre­dek óta. Mivel mi, szociálisták egy eszmét hirdetünk, mely ha gyakorlatba lesz ültetve a mun­kás fölszabadulását jelenti és ezért a szociálista gondolatköz­lés eltérő a polgáritól, aminek semmi eszményi tartalma nincs és éppen ennél az oknál fogva att sok olvasó »abbahagyta a Scripps-Howard újságok olva­sását. Mert bizonyos, a Scripps- Howard érdekeltséget csakis ilyesmi és nem az igazság irán­ti szeretet kényszeritette arra, hogy Peglert menesszék. Az olvasó közönség ilyirányu fejlődése minden esetre örven­detes jelenség. megtörténik, hogy az ismétlés bizonyos tételeknél, szavaknál vagy mondatoknál elkerülhetet­len. Többször voltunk említéssel a Bérmunkásban, hogy a mun­kásosztály fölszabadulásához nem elégséges tisztán csak az akarat és lelkesedés, bár ez is szükséges, hanem a lehetőség is kell. A lehetőség, a gép, a termelés eszközeiben rejlik. Mennél fejlettebbek a gépek, az eszközök, annál közelebb állunk az ipari fölszabaduláshoz. Mi, ipari unionisták olyan elgondo­lással voltunk, hogy a munkás- osztály a termelőeszközök fejlő­désével lépést fog tartani és mi­vel az ipari munkás nem csak terméke az ipari termelésnek de egyúttal alakitója is az ipa­roknak. A tévedést az elgondo­lásban kizártnak tartottuk, még pedig joggal. Hogy tévedtünk, nem rajtunk mullott. A polgári demokrácia a termelőeszközök bizonyos fejlettségénél vált az uralkodó osztálynak szükséges­sé és egy másik bizonyos fej lettségi foknál válik szükségte­lenné, vagyis feleslegessé.. A feleslegessé vált intézmények a pusztulástól erőszak alkalmazá­sával akarják a létüket fentar tani. Nem a munkásság szerve­zettsége, hanem a termelőesz­közök fejlettsége veszélyezteti a tőkésosztály uralmát. Azért mondom az eszközök fejlettsége veszélyezteti a tő­késosztály uralmát, mert a munkásság nem építette ki a szervezetét, ami a tőkés terme­lési módot felváltani. Hiszem ha a munkásság ipari szerve­zetben tömörült volna olyfor- mán, mint ahogy a termelőesz­közök fejlettsége megkövetelte ezen sorok nem íródnának. Hiá­ba hatnak parancsolólag a té­nyek a munkásságra, nem fi­gyelnek föl, nem tudnak vagy nem akarnak kiemelkedni a kö­zömbösségből. Ezen pár soromat a francia marseillaise hangja mellett irom. Francia föld felszabadult a náci járom alól, a termelő esz­közök romba hevernek, a szállí­tás, vagyis a vasúti hálózat tönkretéve és mindez azért, mert a német és a francia mun­kásság nem egyesültek az elnyo­móik ellen, hanem egymás tor­kának estek. Nem a nácizmus kiirtásáért folyik a harc, ha­nem amint fent jeleztem a le­hetőségek pusztításáért. Hiszen nácizmus valamilyen formában mindig volt, persze nem olyan ükáz szerű mint a hitleri, de meg volt, mondjuk olyan légy­papiros alakban, amelynek az édessége csábit és a ragadósá­ga pedig leköt. Nem tudom, de úgy érzem, hogy a német mun­kásság és a francia munkásság között olyan hasadékot vájt ez a háború, hogy annak áthidalá­sa nagyon sok időt vesz maid igénybe, bár ne lenne igazam. Mi a teendőnk? Egy proletár versnek egy pár sora jut az eszembe: “Itt ülök némán magamra hagyva Az óra már csak egy pillanat, Félig ébren, félig álmosan Piszkálgatom a hunyó para­zsat. CLEVELANDI olvasóinkat kérjük, akik az országos értekezletre jött delegátusok­nak egy vagy két éjszakára szállást tudnak adni Jelent­sék azt be postán P. O. Box 3912 Sta S.S. Cleveland 20, Ohio, vagy személyesen a Bérmunkás irodájában, 8618 Buckeye Rd., amely szomba­ton egész nap nyitva lesz. IWW PIKNIK LABOR DAY NAPJÁN ‘ A 440-es ipari szervezet cle­velandi csoportja, hétfőn, La­bor Day napján PIKNIKET tart az Erie Lake partján a Lake Shore Blvd. és 185-ik ut­cánál levő gyönyörű parkban. Különböző szórakozások lesz­nek. Ennivalót hozzon minden­ki magával. Belépő dij nincs. Az Euclid Beach-nél át kell szállni a 185-ig menő Lake Shore búsra a végállomásig ott van balra a szép park. A hadsereg részére az idője­lentéseket a légi haderők szer­zik be. A megfigyelések kiter­jednek a szárazföldre, a tenge­rekre és a magasabb légréte­gekre. Minden nap négyszer, az egész világra kiterjedő mete- rológiai térképet rajzolnak, te­hát folyton figyeltetni kell. A Hudson Bay feletti vakító hó­zivatar néhány nap múlva lehe­tetlenné teheti, hogy bombave­tők Angliából útra kelhessenek, vagy szétszórhatnak egy con- voyt az Északi Atlanti óceánon. Az időjósok szerepe az, hogy megállapítsák, hogy egy bizo­nyos helyen ma uralkodó időjá­rás, hol fog holnap vagy a jövő héten megnyilvánulni. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang......12.00 G. Barca, Bridgeport .....12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland .........12.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........12.00 L. Decsi, Akron ...............12.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 J. Farkas, Akron ...............12.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland .........12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ......... 9.00 E. Kovách, Cleveland ....... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A .Kucher, Pittsburgh ....12,00 A. Lelkó, Pittsburgh ........11.00 L. Lefkovits, Cleveland .. .12.00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 J. Pataky, New York.......12.00 P. Pika, Chicago ...............12.00 J. Policsányi, Triadelphia 9.00 L. Rost, Phila .......... 12.00 M. Stefankó, New York ....12.00 A. Székely, Cleveland ..... 8.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 6.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 G. Vaszkó, New York 2.00 J. Varga, Cleveland .........12.00 Jos. Vizi, Akron .............12.00 J. Zára. Chicago .........._...12.00

Next

/
Thumbnails
Contents