Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-08-19 / 1333. szám
(WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year .......................$2.00 Félévre .....................1..... 100 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5e Single Copy __________ 6c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Siófok és Orgovány (gb.) Az Office of War Information értesítőjében olvassuk, hogy a Londonban megjelenő “New Stateman and Nation” cimü folyóirat legutóbbi számában cikket hozott a magyar zsidókérdésre vonatkozólag. E cikkben, amelynek cime,-“Hungary and the Jews”, a következő kijelentést találjuk: “Magyarországon a zsidók üldözése nem uj keletű. Ez csak folytatása és kiélesitése a már előző politikának. A magyar zsidóüldözésekért nagyrészben Horthy Miklós, Magyarország kor- ihányzója a felelős, akinek uralomra jutása is a zsidók elleni terrorral kezdődött. Ilyen terrorisztikus gyilkosságok színhelyei voltak Siófok és Orgovány még 1920-ban, vagyis Horthy Miklós uralomra jutásának kezdetén.” • SAN FRANCISCO — Harry Bridges, az International Longshoremen’s & Warehouse Union (CIO) elnöke deportálási ügyében a védőügyvédek uj tárgyalás elrenedelését kérték a bíróságtól. Mint ismeretes, U.S. Attorney General Francis Biddle deportálási rendeletet adott ki Bridges ellen, akit azzal vádoltak, hogy tagja volt a kommunista pártnak, amikor Ausztráliából Amerikába vándorolt. Bridges ügyében előbb egy speciális vizsgáló bizottságot neveztek ki, amelyik elejtette a Bridges elleni vádat. A deportálási ügyek, mint az emigráció szerves része, akkor még a Labor Department hatáskörébe tartoztak. Röviddel azután a deportálási ügyeket áttették az igazságügyi departmenthez s ekkor Francis Biddle, mint ennek a departmentnek a feje, hozta meg az azóta nagyon sok kritikára okot adó végzését. Biddle végzése ellen természetesen a szövetségi bírósághoz lehet fordulni. Miután a kerületi szövetségi bíróság helybenhagyta Biddle végzését. A védőügyvédek most uj tárgyalás elrendelését kérik és ha ezt az alsóbb bíróság megtagadná, akkor ez, a már országos hírűvé vált ügy a U. S. Supreme Court elé kerül. Bridges ügyvédei az uj tárgyalást kérő folyamodványukban rámutatnak arra, hogy Biddle figyelembe vette bizonyos James O’Neil nevű hamis tanú vallomását, akit azóta már el is ítéltek hamis eskü miatt. De azonkívül Biddle a deportálás egyik okául vette azt is, hogy Bridges tagja volt a Marine Workers Industrial Union szervezetnek. Azonban egy későbbi bírói végzés kimondotta, hogy az ezen szervezetbeni tagság nem ok a deportálásra. A Bridges pör annyiban is nagy érdeklődést vált ki, mert számos hasonló ügy van folyamatban, amelyekben semmi intézkedést nem tesznek addig, amig ezt az ügyet véglegesen tisztázzák. Akkor aztán ez az ügy, mint “precedens” fog szolgálni más, hasonló esetkeben. A BELLAIREI BÁNYATÜZ 66 ÁLDOZATA MÉG NEM KERÜLT ELŐ Mennyi vérnek kellett elfolyni, hogy Siófok és Orgovány belekerüljenek az angol sajtóba?! A magyar munkáslapok nyomán a külföldi radikális munkáslapok is megírták a siófoki és or- goványi vérengzéseket, de az akkor még a bolsevik ellenes vizeken úszó kereskedelmi sajtó nem vette tudomásul. Sőt nemcsak a más nyelvű sajtó hallgatta el a Horthy banditák siófoki és orgoványi borzalmas rémtetteit, de az amerikai magyar lapok is hozzájárultak ehez az összeesküvéshez. A bécsi emigráns magyar sajtó ellentmondást nem tűrő bizonyítékokkal leplezte le Horthyék siófoki és orgoványi gaztetteit, amelyek a fasizmus megszületését jelentették; a pár amerikai magyar munkáslap hiába hozta le a bécsi lapok leleplezéseit, az álhazafias magyar lapok mélyen hallgattak és elhallgatják a szörnytettet még ma is. Ezeknek még ma sem volt elég a gaztetteknek az a hosszú láncolata, amit a Horthy uralom elkövetett, még ma is tagadják Horthy és társainak azon bünlajstromát, amit Hitler és Mussolini fellépése előtt követtek el, tehát nem foghatják rájuk, hogy gazságaik elkövetésére Hitlerék kényszeritették őket. ötödik hete, hogy megemlékeztünk arról a bányatüzről. amely a hivatalos megállapítás szerint 66 bányász életét követelte. Most arról kapunk értesítést bányász olvasóinktól, hogy az állandóan folyó mentő munkának, az áldozatok felszínre hozásának a baleset ötödik hetében sincs eredménye. Ugyanis a bentszorult 66 bányászt nem találták azon a helyen, ahol azokat gondolták, hogy a folytó légből elhúzódtak. A mentő munkákat végzőket az a felfedezés is érte, hogy a bánya mélye mentes az ily esetekben fellépő gyilkos gázoktól, mert a mélybe eresztett madárkát hosszabb idő után is élve húzták onnan ki. Ez a körülmény — egyedül a hozzátartozókban, asszonyok, gyermekek nagy tömegében, a reménységnek szikráját újból felébresztette, bár a hivatalos körök kizártnak tartják, hogy élelem és viz nélkül öt hét után élő személyre akadjanak. Írországban a Vörös Keresztet arra kérik, hogy vegye át a nagyobb kastélyokat, ahol az éhező gyermekeket tartanák. Ezen jó keresztény katholikus országban sok az éhező gyermek, mert tül sok a kastély. Éppen befejeztük az orgoványi és a siófoki vérengzésekről szóló sorainkat, midőn kezünkbe kerültek a napilapok, amelyek a New York Times értesítése nyomán hasábos cikkekben írnak arról, hogy Mussolini uralomra jutása után orvul meggyilkoltatta Matteotti szociálista képviselőt. Az amerikai sajtó olyanformán hozta ezt a dolgot, mintha Mussolininak ez a gaztette csak most derült volna ki, noha ezt (a bűntényt is leleplezte a munkássajtó már évekkel ezelőtt. A magyar munkáslapok természetesen megírták még azt is, hogy az orvgyilkosságnak ezt a nemét Mussolini Horthytól tanulta, aki évekkel előbb ugyancsak orvgyilkosokkal tette el láb alól Somogyi Béla és Bacsó Béla magyar szociálista vezetőket. Erre is kétségbevonhatatlan bizonyítékot szolgáltattak a magyar munkáslapok, de azért az amerikai magyar álhazafias sajtóba soha említést nem tettek róla. És nem említik még ma sem. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. Az igazságnak ily elhallgatása mutatja legjobban az amerikai magyar sjtó zülöttségét. De egyben mutatja azt is, hogy a duplahazafiaskodók által irányított amerikai magyar lapok még mindig védik Horthyékat, még mindig igyekszenek menteni a régi véres uralomból azt, ami szerintük menthető. Szerencsére azonban már annyira haladtunk, hogy a Siófok, Orgovány, Somogyi és Bacsó nevek elhallgatása nemcsak beszél, de egyenest kiabál. Kiabálja azt, hogy azon lapok, amelyek ezen neveket elhallgatták és elhallgatják, részesei voltak és részesei ma is a világ dolgozó népe ellen irányuló ama nagy összeesküvésnek, amelyet a világtörténelemben a “fasizmus” névvel jelöltek meg. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tiszfcességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL?’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül. BÉRMUNKÁS 1944. augusztus 19. 4 oldal BÉRMUNKÁS Bridges ügyvédei uj tárgyalásért
