Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-07-29 / 1330. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. julius 29. AHOGY ÉN LÁTOM...----------------- — Írja: KRÉTH — -------------------nyersanyag és mennyi technikai erőforrás. A kapitalizmus az egész világra kiterjedő központosított hatalom, uj vallási, politikai nézeteket, uj fogalmakat fog létrehozni. Mi a mi teendőnk? Nézzük tovább tétlenül? Vagy a kizsákmányolás ilyen világméretével szemben szervezkedéshez fogjunk és úgy fogunk védekezni a kizsákmányolás ellen ? Ezért van szükség az IWW-ra, hogy ezzel a hatalommal, szemben felépítse a dolgozók méghatal- masabb szervezetét az Egy * Nagy Ipari Uniont. AKRONBAN Családi kirándulást rendeznek az IWW magyar nyelvű tagjai JULIUS 30-án, vasárnap, a közismert FÜLöP FARMON. Jó ételek és hűsítőkről gondoskodik a rendezőség. A tánchoz Steidl Pista zenekara muzsikál. Belépődíj nincs. ÚTIRÁNY: Az airportnál vagy a Canton Roadon a 224. utat venni a Wingfoot Lakéig. A vasúton innen jobbra térni és jó utón két mile a piknik hely. Figyelje a jelző táblát. A nézik haláltusája Megint csak ott kell kezde- | nem az Írásom, a kezdet kezdetén. Nagyon régen volt, az irás művészetét még nem ismerték és azért nincsen írott feljegyzés arról, hogy milyen eszköz, milyen módszer használata, vagy milyen erők játszódtak közre, amely az első urat és az első rabszolgát megteremtette. Mi csak annyit tudunk és erről vannak feljegyzések, persze már arról az időről, amikor már a Földközi tenger mindkét partján ringott a civilizáció bölcsője és a világhistóra parádézott, a munkát pedig rabszolgák végezték. A mindenéből kifosztott rabszolgákat korbácson kívül lánccal és moslékos vályúval tartották a munkán. Nem voltak nevek, számok, időjelző órák és ha lett volna az úgysem segített volna a siralmas sorsukon. A jó vagy rossz sorsuk a gazdájuk szeszélyétől függött. Ha rabszolgaság mikénti kezdetéről nincsen Írott feljegyzés, annál több van arról a korról, amelyben hatalmi fénykorát élte. Ezen Írott feljegyzések olva- vasása közben tudjuk meg azt, hogy az ur hatalma a rabszolgák mennyiségétől fügött és hogy a rabszolgák munkateljesítménye soha sem elégítette ki az akkori urakat. A történetírók üzérkedő lelkesedéssel dicsérik emlékeit annak a civilizációnak, amely már régen elmosódott. Dicsérik azt a tengert, azt az egyetlen tengert, amelynek mindkét partján a régivilág ismert ősrégi városok virágzó ipara és kereskedelme a mai Európát megteremtette'. Ha nem is egészen a mai fejlett formájában, de az alap amelyet az akkori, a Földközi tenger mindkét partján létező civilizáció lerakott, abból csak egy olyan Európa fejlődhetett ki, mint amilyen a jelen kontinens. A főniciak és babiloniak, hol vannak már ők, eltűnt nemzetek, történelmi emlékek, csak annyit tudunk, hogy léteztek, a kultúrájukat az angol-szászok, germánok, frankok vették át és fejlesztették tovább. Ma már nem Athén, Róma, Tirus és Karthago az ipar és kereskedelem központjai. Ahogy azon nemzetek, amelyek a Földközi tenger mindkét partján egymás közötti marakodásban elpusztultak, éppen úgy pusztulhatnak el az örökös háborúskodásban a jelenkor nemzetei. Az őrültséggel határos elgondolás egy politikai uralkodótól, hogy meghódít vagy leigáz egy egész világot. Mint ahogy a keresztesek több próbálkozás után sem voltak képesek meghódítani a szent földet, a sara- ceneknek nem sikerült meghódítani Európát, Napóleonnak pedig a világot, éppen úgy nem fog sikerülni a német vagy akár az angol politikai uralkodóknak. A saracén beözönlés teremtette meg a hübér rendszert Európában. Magyarországon a tatárjárást követő években IV. Béla király teremtette | meg, hogy az országot felépíthesse, kénytelen volt külföldi segítséget igénybe venni, amit csak úgy kapott meg, hogy nagy földterületeket engedett át, amiért azok hűséget esküdtek. A háború nem hódit, az rombol, pusztít és ellenséget termel amerre elvonul. Már azt kellene kérdezni, még pedig hangosan, hogy szabad-e úgy tönkretenni a természet által ajándékozott kincseket. Ha eddig nem sikerült megvalósítani Nagy Sándor álmait, ezután még úgy se fog sikerülni. Amit a keresztesek megkíséreltek, amit Napóleon nem tudott megvalósítani, azt a tudomány és a pénz kettős ereje megvalósított. A keresztes hadjáratok a polgári osztályt juttatták lélekzethez, a napóleoni háború pedig hatalmi megerősödését hozták létre a polgári osztálynak és igy tovább. Mi, akik szocialista iskolát jártunk úgy tanultuk, hogy a politikai hatalom tulajdonosai által megindított háborúk nem egyéni szándékból, sem egyéni elgondolásból törnek ki, persze ők ezt soha sem árulják el. Rabszolga, földterület, piac. Ez a három gazdasági tényező az okozója az összes háborúknak, ami a több ezer éves történelmünk tartalmi anyagát képezi és ez képezi a mai háború megindításának okait is. Nézzük csak a mostani tömeg mészárlást. Négy pártfrakció neve szerepel a hadakozók lisztáján. Ki hiszi azt, hogy a négy frakció közül bármelyik is győzetesen kerül ki a hadakozásból. A győzelem úgy látom az egységes pénznemé lesz, ha majd az egységes pénz intézményessé vált, majd akkor — ne felejtsük el, mert a politikusok az alkalmazkodás meseterei. Ha az orosz kommunista pártnézet, nem is fér meg az amerikai demokrata nézettel, de meg fog férni az orosz kollektiv termelés, az amerikai magánterme- léssel. Nem azért mert Eric Jonston igy állítja, hanem azért, mert igy van. Nem csak az amerikai kapitalizmus, hanem minden ország kapitalizmusa, az ország határain belül erősödik meg, de az összes kapitalisták és mert az amerikai a legerősebb, ennél az egyedüli oknál fogva volt kénytelen országhatárait áthágni. Nem nézhette tétlenül az európai vezető kapitalisták mérkőzését, helyet követelt, még pedig első helyet. Ennek eredménye az lesz, hogy uralmát áz egész világra kiterjessze. Nem politikai nézet ez, vagy mint többen állítják világnézet. Majd meghatározzák nekünk munkásoknak a nézeteket is, meg a véleményeket is. Tehát a háború eredménye a kapitalizmus egy nagy szervezete lesz. A munkaerőt is megszervezik a kizsákmányolásra. Erre már az előkészületek megtörténtek. Regisztráltunk, igen mert szükséges a tőkéseknek tudni, mennyi munkaerő készlet áll rendelkezésükre. Mennyi (Vi.) Hitler elleni -merénylet csak bizonyítja azokat a híreket, mely szerint a nácik és a magas tisztikar közötti nagy ellentétek most már keserű harcba ment át. Az ilyen hírek már heteken keresztül jönnek, miknek kezdete egy évre is vissza- nyulik, amikor a tisztikar azt követelte, hogy vonják össze a német hadakat közelebb az anyaország körül. Ezt megerősítette azon elfogott generálisok keserű beismerése, akik orosz fogságba estek. Pedig tudott dolog, hogy a generálisok messze vannak a harcvonaltól és az utolsó repülőgép (vagy truck) azokat vinné biztonságba, ha azok kívánnának visszamenni. De Hitler halálra ítéli az ilyen megvert generálisokat. Csak is ez adja meg az értelmét annak, hogy az első húsz nap alatt, a nyári offenzivában 20 generálist fogtak el az oroszok, többet mint azelőtt éveken keresztül. Több felől jött jelentések szerint, a szakértő német tisztek, több mint egy éve, hogy követelőztek, hogy a Balkán, Olasz, Baltik országokból vonják visz- sza a német csapatokat. Ezen logikus és szakértői tanács ellenére. Hitler kiadta a parancsot, hogy minden négyszögmétert védeni kell az utolsó emberig. Az eredmény az, hogy a németek most mindenütt nagyon gyengék és tartalék csapataik nincsennek, hogy a ve- szélyezett pontokra dobják azokat. A legujajbb jelentések szerint, ez a merénylet a Belgiumban tartott hadi konferencia eredménye, ahol Von Gluck és Rommel generálisok erősitmé- nyeket kértek és azt nem tudják nekik szállítani. így a tisztek, akik ezt előre látták megmondták Hitlernek a véleményüket. Ez a merénylet olyan nagy mértékű, hogy a nácik nem is merték elhallgatni és nyíltan beismerik, hogy a tisztikar tagjai a résztvevők benne, akiknek a kiirtását beígérte Hitler. Hogy Hitlerék is belátták, jó lenne kivonulni a Baltik államokból, azt a napokban tett hivatalos jelentések alapján ők is bejelentették, de már késő. Mivel az orosz nyomás olyan nagy, hogy az ott levő katonaságra, mint hátvéd nagy szükség van. Valamint azoknak a csapatoknak nemsok hasznát vennék más tereken, melyeket innen több heti intenzív harcok után, megrongált és elvesztett muníció és nehéz tüzérséggel akarnának valahol a harcba dobni. A visszavonuló csapatok, ha erős támadásnak vannak kitéve, nagy anyag vesztességet szenvednek. Leginkább a légi és gyorsan mozgó tank és motoros ágyuk majdnem lehetetlenné teszik a nehezebb , hadiszerek visszavonását. Ezt csak Hitler nem bírta meglátni. És megérthetjük, hogy a hivatásos német tisztikar, a haját tépi, amikor a jelentések jönnek nekik az orosz frontról. Valamint azok a generálisok, akik az orosz fronton, nem mertek Hitler szemei elé menni a hadsereg nélkül. Nagyobb biztonságban érzik magukat az orosz fogságban, mint Hitler országában. Maga Hitler kijelentette a merénylet után, hogy igy kezdődött az 1918-as felbomlás is. Mi is ezt vártuk és tudtuk, hogy előbb utóbb megkezdődik. Köszönet tehát Hitlernek, aki vak elbizakodottságában úgy szétszórta a német hadsereget, hogy most sehol nem képesek megállni és nemcsak az ember, de pótolhatatlan hadianyag vesztesség minden órában halálos gyengeséget hozhat a részükre. Most természetesen következik a benső harc. Mert Hitler beigérése szerint kiirtja azokat a tiszteket, akik ellene beszélni és cselekedni mertek. Ugyan akkor amennyre mi ismerjük a német tiszteket, azok nem fognak tétlenül állni, hogy Hitler olyan könnyen kiirtsa őket, mint a szelíd és fegyvertelen zsidókat. így fenmarad az a kérdés, hogy kik fogják kiirtani a másik csoportot először? Hitlerék a tiszteket, vagy a tisztek Hitleréket? Ez a benső harc természetes fejleménye a bukott háborúnak. Most még csak azt reméljük, hogy a harmadik csoport, a munkásság előbbrelátó része is belekapcsolódik és majd kiirtja azokat, akik még megmaradnak a két gyilkos banda közül. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe!
