Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-07-22 / 1329. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 JULY 22 NUMBER 1329 SZÁM (f.) A technikai fejlődés számos uj vívmánya lett az öl­döklés szolgálatába állítva eb­ben a háborúban. Mintha csak azért élne az ember a földön, hogy mindig újabb és újabb gépeket találjon ki, melyek­kel embertársait minél sikere­sebben tudja gyilkolni. Furcsa egy társadalmi rendszerben élünk. Ha valaki kitalálna va­lamit, amivel mondjuk tiz mil­lió embert lehetne úgy hirte- lenében kipusztitani, azé volna a dicsőség. Nem volt elég a gazdasági célokért háborút in­dító kapitalizmus, még kegyet­lenebb torzszulöttnek kellett napvilágot látni, mely a náciz­mus elnevezés alatt, úgyszól­ván teljesen az * embergyilko­lásra rakta le pilléreit. Most vannak a főütközetek, melyek sorsdöntő jelentőséggel bírnak és ezektől függ, hogy meddig fog tartani ez a háború, mely­nek végét szeretné már látni, minden érző és tisztán gondol­kodni tudó ember. A háború végét még nem le­het olyan nagyon közeljövőben remélni és kitudja, ahogyan minden pillanatban befejeződ­het, ugyanúgy még évekig is eltarthat. Különös azonban az, hogy ez a háború csak most van tetőfokán és máris a jövő háborúról beszélnek. És ezt a beszédtárgyat a több mint 4 héttel ezelőtt a németek által útra engedett robot repülőgé­pek, vagy repülő bombák idéz­ték elő. Eleinte nem sok jelen­tőséget tulajdonítottak ezek­nek az automatikus repülőgé­peknek, melyeket csak úgy vaktában engedtek föl, melyek leesés után fölrobbantak. De mindig több és több ilyen gé­pet engedtek London fölé, me­lyek mindig több és több pusz­títást és gyilkolást idéztek elő, olyannyira, hogy habár a há­borús frontokra ez nem jelen­tett semmi változást, komoly veszélyt jelenthetnek egy uj háborúban. A repülőgép csak a fejlődés kezdvén volt, az elmúlt világ­háborúban, mig a tanket úgy­szólván nem is ismerték. Ki gondolta volna, hogy alig 20 év alatt, ez a két ismeretlen eszköz, a legfontosabb erőt je­lenti és a világhatalomra in­dult nácizmus, ezen eszközök­nek a hiánya miatt kerül dög­rovásra. Kétségtelen, hogy a robot gépekkel ezt a hiányt akarták pótolni, mely egyelőre még csak a kísérletezés stádi­umában van. Állítólag egy spa­nyol mérnök találmánya, aki Franco engedelmével mfent Hit­lerhez a találmányát bemutat­ni. Azóta már sokat javítottak rajta és egyesek azt mondják, hogy van már olyan is, mely nem a földön robban föl, ha­nem a levegőből ép úgy szór­ja le a bombákat, mint a ren­des repülőgép. A béke készítőinek alapos gondot okoz Hitlerék újfajta bemutatkozása. A robot gép nemcsak a szerencsétlen véd­telen áldozatokat robbantotta szét, de alapos robbantást csi­nált a béke asztalánál is. Mert, ha már most lehet 600 mér- földes sebességgel robot bom­bákat a levegőbe röpíteni, mi­lyen biztosíték van arra, hogy a közeljövőben nem-e még sok­kal gyorsabb sebességet érnek el, sőt talán még az ágyúgo­lyó sebességét is elérve, percek alatt érnek el ezer és ezer métföldes távolságra. És az'* tán milyen biztonságban lehet a béke egy olyan profitra ala­pozott társadalmi rendszerben, ahol a robot gépek fenyegető veszedelme van állandóan a le­vegőben, a gazdasági és nézet eltérések elintézésére. Mert mi nem hisszük azt, hogy a náci-fasizmus leverésé­vel nem lesz többé háború. Nem hisszük még pedig azért, mert maga a kapitalizmus ma­gában hordja a háborúknak a csiráját. Csak egy olyan tár­sadalmi rendszerben lehetne örök időkre a háború rémét ki­küszöbölni, ahol a társadalmi javak köztulajdonban volná­nak és ahol a gazdasági füg­getlenség folytán valóban kia­lakulhat a testvéries megértés. Ahol a vallási és faji megkü­lönböztetések, .csak mint a sö­tétség és barbárság elrenttentő példái lennének ismeretesek. Ilyen társadalmi rendszer béké­jét nem veszélyeztethetné a ro­bot gép, hanem ellenkezőleg csak is a közjót szolgálná. Hit­lerék végső vonaglásának jelké­pe a pusztító robot gép, mely egyszersmint reménység az iránt, hogy a néptömegek a náci béklyó alól fölszabadulva, alkalmat nyernek arra, hogy egy igazi szabad társadalom alapjait kiépítsék a mai társa­dalom keretén belül. tőke bünlajstromán Múlt lapszámunkban megír­tuk, hogy a Bellaire, O. környé­kén elterülő Hanna Coal Com­pany bányájában tűz következ­tében a munkások bent reked­tek és lázasan folyik a mentés munkája, hogy az első szükség­let a friss levegő hozzájuk ér­jen. Több mint ezer bányász munkás segédkezett a mentők­nek, hogy az ezirányu fúrás egy percre se szüneteljen. Maynard, Ohio-i lapkezelőnk Sivák János öreg bányász le­vele is beérkezett e katasztró­fáról való beszámolóval, aki az írások helyett a helyi lapok helyszíni képeit küldte el, ame­lyek ábrázolják a mentésben résztvevők komolyságát, mert érezték, tudták, hogy munká­jukkal már csak a közvéle­ménynek szolgálnak, mert a tüzből eredő mérges gáz meg kellett, hogy ölje báj társaikat. Történelmi megállapítás az, hogy a buta és brutális elnyo­matás az orosz cári kormány alatt, többet segített a forra­dalom létrehozásában, mint az összes pártok agitátorai. De egyáltalán nem lehetne Lenin vagy más bolseviki vezéreknek betudni, akik otthon sem voltak akkor, amikor kitört. Tudósítónk küldeménye kö­zött 64 gányász munkás neve is szerepel. Csak magából Pohatan Pointról 31 nevet olvasunk. Sze­repel a halál listán Bellaire, Shadyside, Glencoe, Clarington, Jacobsburg, St. Clarsville, Brid­geport, Neffs és a W. Va.-i Ca­meron. Hatvannégy bányász, akik legnagyobb részt nős és csalá­dos emberek voltak és igy fele­séget és gyermekeket döntött a halál sötétbe néző időkbe. Minden bányász tudja, hogy a bányatüzek majdnem minden esetben a hiányos szellőztetés eredménye, mert a profit éhes bányatársaságok nem tesznek eleget azoknak a rendeleteknek, amelyek a bánya munkások biz­tonsága érdekét írják elő. Eze­ken a bajokon is csak akkor fognak gyökeres változások tör­ténni, amikor a széntermelés is mentes lesz a profittól. Pénzegységi konferencia (Vi.) A pénz körül mindég verekedés, sokszor testvérgyil­kosság is szokott történni. Ez nem áll csak a régi rablóbanda pénzosztásánál, hanem úgy az, állam, mint a bankérdekeltsé­geknél is. Ámbár a bank és ál­lami rablásoknál sokszor a vesztes saját magát puffant ja agyon, nem egymást mint ré­gen csinálták. Most eddig nem ismert mé­retekben akarják megszervez­ni a világ pénzegységét és hi­telbankját. “Bretton Woods” vadregényes vidékén gyűltek össze a világ kisebb nagyobb országainak delegtáusai, hogy leginkább az angol-amerikai világbank terveit megtárgyal­ják és amint ezek akarják, el is fogadok. Nem minden cél nélkül vit­ték ki ezt a konferenciát az er­dőbe, messze a néptől, a lapok­tól. Nagyon vigyáznak, hogy megbízható hírek, jelentések ki ne szivárogjanak és bizony alig tudunk többet ezen na­gyon fontos tárgyalásokról, mint valamelyik rablóbanda pénzosztásáról. De, hogy mennyire nem tud­nak megegyezni, azt a konfe­rencia kihúzása bizonyítja, va­lamint az a kevés kiszivárgott hir, melyet kiengedtek surran­ni az erdőből. Először is az ame- ! rikai bankok akarják uralni ezt a világbankot, mivel őnekik en­gedték meg, hogy legtöbb ara­nyat elhelyezzenek, melyet az amerikai kormány adna nekik. Másodszor az angol-amerikai bankárok, nagyon is egysége­sek, és lehetne mondani egyek, azt akarják, hogy nem az áru­csere, hanem a pénz és bank­kölcsön legyen a világ kereske­delem alapja. Harmadszor Oroszország ép­pen annyi aranyat akar letenni és éppen olyan méretű kontrolt akar mint Amerika, melyre a nagyság és népessége, valamint vagyoni állapota feljogosítja, de az amerikaiak ettől retteg­nek és nem akarják megenged­ni. Negyedszer, Angol, Amerika és Oroszországokon kívül, min­den más ország bankrupt és csakis az árucsere formájában volnának képesek a nagy orszá­gokkal a kereskedelmet felven­ni anélkül, hogy még a régi ki­zsákmányolásnál is nagyobb mértékben ezen világbank kar­mai közé essenek. Ezek az akadályok már előre láthatók voltak. És nem azért tervezték ezt az amerikai és an­gol bankárok, hogy a kizsákmá­nyolást, a haszon csinálást csök­kentsék, hanem azért, hogy azt fokozzák és biztosítsák. így ter­mészetes, hogy ezek a kis orszá­gok, akik csak is hitel formá­jában, teljesen ezen világbank kontrolja és szabályai szerint 64 bányamunkás holtteste a A robot gép és béke

Next

/
Thumbnails
Contents