Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-12-16 / 1350. szám
A magyar nép védelmére Mint ismeretes, a Károlyi kormányt a Kun Béla vezetése alatt álló kom- munista-szociálista koalíció követte, majd ennek bukása után Peidl Gyula szociálista kormánya, amely azonban csak egy hétig tartotta magát, miután közben a román hadsereg bevonult Budapestre és József főherceg a kalandor Fridrich Istvánnal szövetkezve magukhoz kerítették a hatalmat. Az antantnak azonban nem volt ínyére József főherceg, illetve a Habsburgok újabb szereplése és egy koalíciós kormány alakítását követelte. Ennek következtében Garami Ernő is hazautazott Svájcból és résztvett azon pártközi konferenciákon, amelyeknek célja valamilyen koalíciós kormány megalakítása volt. Noha rendkívül érdekes ezen tárgyalások leírásai, most azonban csak annak bizonyításával foglalkozunk, hogy Horthy Miklós hatalomra jutásáért az antant hatalmak a felelősek. Azért Garami Ernő emlékirataiból csak az idevágó részt közöljük le úgy, mint azt a “Forrongó Magyarország” 169-180 lapjain találjuk. SIR GEORGE CLERK SZEREPE Október utolsó napjaiban érkezett Pestre Sir George Clerk. A kormány tagjain kívül a két legelső politikus, akiket magához kéretett: a szociáldemokrata párt képviselői, Peidl Gyula és én voltunk. Hosszabb beszélgetés során a legbehatóbban informáltuk az ántánt teljhatalmú megbízottját, akit főleg Friedrich furfangosan kieszelt félrevezető szándékairól kellett felvilágosítanunk. Friedrich valóban semmitől sem riadt vissza, hogy Clerkot megtévessze. Mindent elkövetett, például arra is, hogy elhitesse vele, hogy Magyarországon nincs szociáldemokrata párt és ami van, az is részekre szakadt. Hogy hazugságait alátámassza, folyton hamis nyilatkozatokat adott egyes munkásvezetők szájába, akik hol a földművesek, hol a vasmunkások nevében jelentették ki, hogy elfordulnak a szociáldemokrata párttól. Természete- tes, hogy ezek és egyéb furfan- gosságok nem vezettek célhoz, annál kevésbbé, mert Sir George Clerkról kitűnt ,hogy nagyon jól van informálva a politikai pártok erőviszonyairól és hogy jóízűen kacagott azon is, hogy az akkor demokratikus igazi Szabó István mellé odacsempészték a sokoropát- kait azzal a szándékkal, hogy az azonos név őt és az ántántot félrevezesse. A mi kihallgatásunk után megindult a búcsú járás Sir George Clerkhoz, akinél sorrendben jelentek meg a magyar politikai élet összes régi és uj, jelentős és jelentéktelen, nagynevű és ismeretlen politikusai. Csakhamar mindenki megtudta, hogy az ántánt föltétlenül ragaszkodik komoly kocentrá- ciós kabinet megalakításához és e tekintetben nem engedi magát félrevezetni, sőt Sir George Clerk abból se csinált titkot, hogy az ántánt feltétlenül ragaszkodik ahhoz is, hogy a szociáldemokrata párt a kormányban képviselve legyen. Ez a helyzet természetesn nagyon megerősítette a szociáldemokrata pártot és végső dühre ingerelte Friedrichéket. Most már attól se riadtak vissza, hogy Sir George Clerk ablakai alatt Budán összeverbuvált gyerkőcök és asszonyok táborával tüntetést rendeztessenek és az ott ki-bejáró ellenzéki politikusokat inzultálják. Különösen az időközben külföldről újból visszatért Vázsonyival történt ez meg. Azonban ez a terrorkisérlet rosszul sült el. Emlékszem arra, hogy amikor a Vázsonyi ellen lefolytatott tüntetés után egyszer megint megjelentem Sir George Clerknél, a legnagyobb felháborodás hangján nyilatkozott arról az inzultusról, amely vendégét érte az ő ablakai aíatt. Kijelentette, hogy rettenetes állapotok lehetnek olyan országban, amelyben ez lehetséges. Közölte velem, hogy a legenergikusabban tudtára adta Friedrichnek, hogy minden ilyen tüntetést kikér magának és ha hasonló esetek még előfordulnak, ő az országot el fogja hagyni. Meg is volt énnek a fellépésnek a hatása ;ezentul a beugratott gyerekek és asszonyok nem mutatkoztak Sir George Clerk há- zatáján és az ellenzéki politikusok bántatlanul járhattak arra. Csodálatos, szinte imponáló volt, hogy Sir George Clerk kategorikus kijelentései után is hogyan ragaszkodott Friedrich a hatalomhoz és- mennyire határozottan hirdette, ő pedig helyét semmi körülmények között el nem hagyja! Friedrich abból sem csinált titkot, hogy ő még akkor sem távozik helyéről, ha emiatt az ántánt Magyarországot nem hívja meg a béketárgyalásokra. Napokon át tartott ez a huza-vona, amelynek egy eredménye mégis volt. Az, hogy a felelősségtudóbb politikusok lassan elfordultak Friedrichtől, a kormányon belül is támadtak bizonyos ellentétek, főleg pedig az arisztokrácia kezdett mind erősebben föllépni ellene. A RENDŐRI HATALOM Ezen ide-oda való tárgyalások folyamán egy nagyjelentőségű eset foglalkoztatta az ellenzéki politikusokat és jutott el Sir George Clerk elé is. Olyan esemény, amely reánk á közel jövendő előre vetett rettenetes árnyéka gyanánt haAmerika harca a fasizmus ellen csak komédia. Ezt legjobban bizonyítja a Washingtonban folytatott tárgyalás a hely beli fasizta vezérek ellen. Nem is kell a Darlan, Badoglio, Gi raud incidensekre vissza emlékezni. így már azért sem lesz baj, vagy megrovás, hogy a Standard Oil havonta 12 hajórako mány gázt és olajat, a Clayton gyapot trust meg sok ezer tonna gyapotot küld Francoék- nak ,akik azt náci egyenruhákra és náci repülőgépekre, viza- latti hajóknak használják fel. Az atlantai szövetségi börtönben lázadás tört ki amiatt, hogy az amerikai foglyokat egy cellába rakták a náci ügynökökkel. Valószínűleg igy próbálták a gonosztevőket keresztényi erkölcsökre tanítani a náci ügynökök által. tott és amely megmutatta: mi vár a magyar népre, ha az ország vezetése nem jut a legrövidebb idő alatt olyan politikus energikus kezeibe, aki nem hajlandó eltűrni az ország visszavezetését a legsötétebb középkorba. Az történt ugyanis, hogy az egyik napon az egyik ellenzéki politikus lakására értekezletre hívtak össze minket, akik a demokrácia pártjait képviseltük Sir George Clerknál. Volt ott rajtunk kívül még egy ur, akit a munkásság uccai tüntetései alkalmával látásból ismertem, mint a rendőrség egyik “leg- snájdigabb” harcosát és a tömegek legbuzgóbb kardlapoz- tatóját. Érthető, hogy jelenlétén csodálkoztam és még érthetőbb volt csodálkozásom azon, amit tőle hallottunk. s Azt már a hires amerikai hadvezérek is belátták, hogy Chiang Kai-shek, nem harcolhat a japánok ellen jobbkézzel, i amikor ballal a kínaiak -ellen- harcol. Churchill kijelentette, hogy ő nem akar olyan kormányt a gö- , rögöknek, amely a gépfegyve- . reken nyugszik. Valószínűleg- olyat akar, amely ágyukon és i tankeken nyugszik, mivel ebből- az angoloknak bőven van, amit- mostan már használna kis a . görög antifasizták ellen. Mégis csak rendelkezik valami büvészi hatalommal az a . Goebbels, náci propaganda miniszter. Még a békét is borzasz- ’ tóbb'nak tudja lefesteni a né- . met nép előtt, mint a háborút, . a német városok rendszeres . pusztítását százezrek rémes halálát. A Szövetséges fegyverek segítségével hatalomra jutott és azokon nyugvó belga kormány, három hónap alatt két fasizta vezért és négy fasizta ellenes partizánt öletett meg. A fasiz- meg. A fasiztákat fel, a partizánokat le akarják fegyverezni. Ha mindjárt butának is tartanak bennünket, de mi nem tudjuk megérteni hogyan képzelik el a szövetségesek a béke csinálást a háború utánra, amikor még most abban a kicsi Belgiumban sem tudnak békét teremteni. A kínai nép kínlódását, most [ az amerikai csoda doktor, Donald Nelson próbálja megszüntetni. De azt a sok töviseket melyet a kínai war-lordok személyében és háborús spekulánsok a testükbe szúrtak, Nelson sem meri eltávolítani, csak flastromot akar rátenni. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az éiet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni csszpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom »zerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. (Folytatjuk) JEGYEZD MEG... ■ Ajánlja: St. Visi. ^ "Szervezésn — "Nevelés" — "Felszabadulás" Y/ I V/ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága (Folytatás) 8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. december 16.
