Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-07-15 / 1328. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. julius 15. Erdőirtó telepek munkaviszonyai Minden intelligensen goldokozó ember jól tudja, hogy a munkás unionok rendeltetése elsősorban is a tagok gazdasági érdekeinek a védelme, — a munkabérek ,és a munkaviszonyok javítása. Ez kétszeresen áll az olyan munkásokra, akik a munkáltató tulajdonát képező házakban laknak, akiket a munkáltató kosztol és akik minden szükségletüket a munkáltató utján szerzik be. Ilyen függő helyzetben élnek®-------——-------------------------és dolgoznak az erdőirtó munkások. így a “lumberjack” unionnak elsősorban is azt kell nézni, hogy az erdőirtó munkást ne zsarolják ki a kosztnál, amelynek árát levonják a fizetéséből; kapjon tisztességes fekvőhelyet és ágyneműt, amiért; szintén megfizet. Azonban azt látjuk, hogy az idahoi fatelepeken a CIO-hoz tartozó International Woodworkers Union nem tesz eleget ennek az alapvető kötelességnek. Reggelire a 8 embernek szolgáló asztalra csak egy kis kanna tejet és negyedfont vajat vagy margarint tesznek fel. Ha az első munkás kiveszi az egészet, — ami gyakran megesik, akkor a hét másiknak már semmi se marad. És ami a legrosszabb, ez a hét munkás nem a bószra, hanem arra az első munkásra haragszik meg, holott a kompánia a hibás. Ebédre nincs tej, nincs vaj sem cukor á kávéhoz. A vacsora éppen olyan rossz. Marhahús csak kétszer van hetenként.. Máskor disznócsülök, orcimpa, stb. járja. Legtöbbször halat adnak, mert az a legolcsóbb élelem. A Clearwater folyóban sok a hal és miután ezt a folyót is a Weyerhaeuser Lumber Company bírja, igy a hal még kevesebbe kerül nekik. A Weyerhauser telepeken az erdőirtó munkások csak álmukban látják a “steak” név alatt ismert pecsenyéket, noha a nagyon nehéz és éppen olyan fontos munkáért ők is megérdemelnék, hogy jó táplálékot kapjanak. Ez a Weyerhaeuser Compania nagyon hazafias cég. Valahányszor a lumbermunkások szóvá- teszik, hogy a béreikből levont összegekért nem kapnak megfelelő élelmet, a bószok. azt mondják: “Ne felejtsétek, háború van és most mindannyiunknak áldozatokat kell hozni!” 82 MILLIÓS PROFIT A Weyerhaeuser Company is olyan nagy áldozatokat hozott, hogy 1942-ben például csak 82 millió dollár profitot harácsolt. Ez a 82 millió dollár profit adja a magyarázatát annak, hogy miért kapnak olyan rossz kosz- tot az erdőirtó munkások és miért hajszolják őket annyira a munkán. És ez a cég is, mint minden más ilyen kompánia, még mindig több és több profitot akar. Viszont, ami egészen természetes, a munkások jobb élelmezést, magasabb béreket és általában jobb munkaviszonyokat követelnek. így a munkáltató meg a munkások érdekei ellentétesek. Ez az ellentét harcot idéz fel közöttük. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang. .... 7.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland .........12.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland .......12.00 L. Decsi, Akron ................ 9.00 St. Detky, Phila .......... 9.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 J. Farkas, Akron ......... 10.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ..... 7.00 J. Geréb, Cleveland .......... 9.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ......... 9.00 E. Kovách, Cleveland ....... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh ....10.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 9.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 9.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 A. Molnár, Cleveland __ 9.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ........ 1.00 J. Pataky, New York.......12.00 P. Pika, Chicago ...............12.00 J. Policsányi, Triadelphia 6.00 L. Rost, Phila .................'.. 9.00 M. Stefankó, New York .... 8.00 A. Székely, Cleveland ..... 8.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 6.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 J. Varga, Cleveland ......... 9.00 Jos. Vizi, Akron .............12.00 J. Zára, Chicago ......... 12.00 És ime, azt látjuk, hogy a Wéyerhaeuser telepeken az erdőirtó munkásoknak olyan union juk van, amely már előre megígérte, hogy nem fog harcolni, mert ugyebár ez a lényege a “no strike” Ígéretnek. A lumbermunkások havi másfél dollárt fizetnek ennek az unionnak ezért az Ígéretért. Hogyan lehet az, — kérdezhetjük, hogy az union ilyen ígéretet tett? A válasz ez: A Weyerhaeuser Company nemcsak elismerte ezt az uniont, de levonja a bérekből a havi másfél dollárt és ezzel igen nagy szolgálatot tesz az union tisztviselőknek, akiknek a megélhetését igy biztosítja. Ez magyarázza meg, hogy az ilyen union miért nem tesz eleget igazi rendeltetésének. Az Industrial Workers of the Worldhoz tartozó Lumber Workers’ Industrial Union 120, nem köt ilyen szerződéseket, nem kér^ és nem fogad el a munkáltatótól semmiféle szolgálatot. Ez az union csak a munkásokat szolgálja; a tisztviselőket nem a bősz, hanem a munkások fizetik és ennek megfelelőleg a tagság ülteti be a hivatalba és mozdítja el őket onnan, ha az illetők nem megfelelők. Röviden, az IWW-hoz tartozó Lumber Workers’ Industrial Union 120, — mint minden IWW union, kizárólag csak a munkások érdekeit szolgálja és az ily unionok nem adják fel a harchoz való jogát már előre a munkáltatóktól várható ellenszolgálatokért. (Lumber Workers Bulletin) KÖNYVSZEMLE EGY ORVOS ÉLETE Hollós József magyar orvos, azután, hogy élete legküzdelmesebb éveit a vajúdó Keleteuró- pában töltötte, Amerikában kötött ki. Most New Yorkban él és kemény hivatási elfoglaltsága közben is ráért megírni visz- szaemlékezéseit eseményekben gazdag életéről. Pályája szépen indult. A szegény és szorgalmas kecskeméti fiút szerencséje már növendékorvos korában egy kiváló orvostudós mellé sodorja. Ez fölismeri tehetségét, megszereti, közállásba segíti. Békés polgári pályája biztosítva is volna, ha ugyanakkor egy tanulótársa — később népbiztos lett belőle a magyar Tanácsköztársaságban — meg nem ismerteti a marxista irodalom alapelveivel és egyidejűleg bele nem kerül a magyar haladó társadalmi mozgalmakba. így korán átérzi és végiggondolja, hogy annak az orvosnak, akinek társadalmi lelkiismerete is van, nem elegendő csupán betegeket gyógytania, hanem mint jó polgárnak kötelessége odatörekedni, hogy a betegségek társadalmi-politikai főokai is megszűnjenek. Rájön, hogy a legveszedelmesebb tömegkórságok pedig csak akkor szűnhetnek meg vagy legalább is akkor enyhithetők, ha a társadalom mai állapota alapjában megváltozik. Hollós élete igy kezdettől fogva megoszlik az orvostudomány kutató és gyógyító munka valamint a közegészségügyi és áltaj lános társadalmi reformért va- , ló küzdelem közt. Mindkét irányban derekasan megállja a helyét és minden viszontagság ellenére is ér el eredményeket. Akik könyvét kellő figyelemmel olvassák és megszívlelik a tartalmát, egy értékes tanulságot bizonyosan meríthetnek belőle; tudniillik a munkásság társadalmi és politikai harcában milyen nagyon fontosak és mennyire megbecsülendők azok a “kabátos emberek“ — ahogy Magyarországon mondani szokás volt — akik belátják, hogy a nagy tömegek teljes egyenjo- gositása és e célból való testi lelki felemelésök legeslegelső- rangu cél és egész életüket, minden anyagiak feláldozásával erre a legérdemesebb munkára teszik fel. Bár a józan munkásság az ilyen embereket mindig megbecsülte •— gondoljunk Szabó Ervinek, Kunfi Zsigmondok hosszú sorára számuk Magyar- országon viszonylag mindig alacsony volt. Ha többen adódtak volna és ha a középosztály zöme legalább nem tette volna életüket olyan nehézzé, Magyar- ország sorsa talán másképpen alakul. (Dr. Hollós József “Egy orvos élete” cimü, 300 oldalas könyve megrendelhető $2.50-ért magánál a szerzőnél. Cime: Mr. Joseph Hollós MD New York, N. Y„ 120 East 86 St. Könyve jövedelmét Dr. Hollós szegény magyar bevándorlók segélyzésére fordítja.) Varró István Furcsa dolgok (Vi.) Akik embertársi szerétéiből kiindulva szeretnék azt, hogy ez a háború mentői hamarább véget érjen, csodálkozva állunk meg és önkéntelenül is arra gondolunk, hogy az an- j gol-amerikai hadvezetőségnek igen sürgős a háború befejezése. A hírek szerint Dániában nagy lázadások voltak, napokig tartó uccai harcok. így a legjobb alkalom a partraszállásra, sőt fegyvertársi kötelesség lett volna teljes erejükkel a dánok segítségére menni. Hiszen be is lett ez Ígérve és Angliából serkentik őket lázadásra. De segély nem érkezett. Megadják az időt és alkalmat a náciknak, hogy a lázadást leverjék, a lázadók legbátrabb- jait kiirtsák. A kémek és a földalatti mozgalom jelentése szerint csak 6 náci divízió van Dániában, valamint a partraszállás még könnyebb lett volna mint Nor- mandiában amellett, hogy egy nap alatt 4 teljes divíziót képesek a levegőn keresztül odaszállítani, amint Normandiá- ban tették. Ugyan ilyen eset, de még nagyobb mértékben a francia földön játszódik le. Ott is a Szövetségesek felhívására az “underground” előjött, megkezdte a harcot mely a Szövetségesek jelentése szerint is nagyon sikeres. Sok déli és keleti kerületben teljesen uralják a helyzetet, városokat, vasúti i hálózatokat tartanak a kezeikben, remélve, hogy ott közel a déli részekre is partraszáll- nak a Szövetségesek és segítségre lesznek egymásnak. Mivel nehéz fegyverben, szállító eszközökben nagy szükséget szenvednek. A Szövetségesek beismerése szerint, az egész Franciaországban nagyon sikeresen akadályozták a náci csapatokat abban, hogy a normandi harcmezőkre rohanhassanak, sokszor egész héten visszatartották őket hidak, vasutak fel- robbantása és sokszor tényleges harcok által, amellett, hogy a harc megindítása sok náci divíziót lekötött, melyet a Szövetségesek ellen küldhették volna. . Már egy hónapja- várják a partizánok a Szövetségesek segítségét. Ez a hónap még nekünk is nagyon hosszú időnek látszik, mennyire sokkal hosz- szabb az azoknak, akiknek minden percen az életüket veszélyezteti ez a késés. Akik ámbár spóroltak valamennyi municiót, felszerelést ezekre a napokra, de reményük sem le-
