Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-11-25 / 1347. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. november 25. Amire nehéz feleletet találni A magyar fővárosért dúl a harc. Meglepő részünkre az ellenállás a Szovjet csapatokkal szemben. Tudtuk, hogy a hit- hü Horthycsatlósok és keresztes vitézek, elfognak követni mindent, hogy rongy, hitváhy életüket meghosszabbítsák, de, hogy a magyar szegénységet ilyen ellenállásra bírják lovalni, azt nem igen várta közülünk senkisem. A magyar főváros máris romokban hever. Már elfelejtettem melyik “Ébredő Magyar” Horthyvigéc ajkáról hangzottak el ezen szavak 1919-ben, amidőn az antant országokban is megsokalták már vérengzéseiket és vizsgálatot küldtek Magyarországra: “Ezért a néhány zsidóért csapnak ily nagy lármát, olyan remazurit csinálunk, hogy kő-kövön, zsidó-zsidón nem marad.” Tudni illik ha megakarják állítani őket vérengzéseikben Budapestet fenekestül fölforgatják. A fönti megjegyzés huszonöt év után szószerint valóra vált. A horogkeresztesek Horthyval az élen a zsidó népre “szent- bertalan éjt” rendeztek. Tehát a fönti megjegyzést, hogy zsidó-zsidón nem marad, már a tavaszon végrehajtották. Igaz, hogy ezt a zsidó kérdést összekapcsolták a Horthy és náci ellenesek kiirtásával. Valószínű, hogy már a tavasszal, megérezték a veszélyt és úgy találták, hogy mindazon egyént és vezető elemeket, össze kell fogni és kiirtani, akik egy esetleges bajbaj utás esetén kellemetlenséget okozhatnának egy fölkeléssel, a menekülni akaró patkányoknak. Elvégezték brutalitásukat, “zsidó-zsidón nem maradt” és még a “kö-kövön” volt vissza. Most ezt is elvégzik azzal, hogy a náci martalőcokkal — vagy azokkal összefogtak — kiszolgáltatták a fővárost az oroszok elleni védelemre. A Szovjet hadsereg légi bombái már korábban forgatták Budapest köveit, majd a szömüködést és megyegyezést hirdette. Ez még az elnökválasztásra is kiterjed a KNAPP azzal fenyegetőzött, hogy hat millió lengyel szavazatot elvonnak Roosevelttől, ha nem Ígéri meg a nagy Lengyelország támogatását. Dacára, hogy csak 3 millióra becsülik az össze lengyel származásúak létszámát. Éppen ezért a lengyel reakciósok Amerikában levő erejét legjobban bizonyítja ezen kis Lengyelország, Hamtr a m c k, Mich.-i szavaztok ,ahol Roose- veltra, (akit a KNAPP ellenzett) 18.616 és Deweyra csak 1.478-an szavaztak. Mig a KNAPP által támogatott Sos- nowskira 21.986 és a munkások által valamit a liberális lengyelek által támogatott Sad- owskira 92.682-en szavaztak. Remélve ez még nagyobb mértékben áll azon óhaza lengyelekre, akik végig szenvedték ezen reakciós banda cselvetségesek repülő támadásai zúzták össze a fontos katonai gócpontokat, köztük Budapestet, de igazán, hogy “kő-kövön” ne maradjon azt a Szovjet hadsereg ostroma végzi el. Mivel tudnánk megmagyarázni az ellenállást Magyarországon? Hogyan értsük meg azt, hogy a magyarság egyetlen kulturális központját engedi a magyar nép elpusztítani, azt a Budapestet, amelyben ha valaki csak rövid ideig lakott — mint e sorok Írója — szeretettel emlékszik rá vissza? Hogyan értsük meg azt, hogy a románok, bulgárok ellene fordultak az “úri uépnek” mihelyt a Szovjet csapatok tisztes közelségébe jutottak, mig a magyarok föláldozzák az egyetlen kulturkincsüket Budapestet is ahelyett, hogy a rabló náci csőcselék ellen fordulnának. Ezek a kérdések foglalkoztatják az amerikai közönséget is. Amerika közönsége meg van lepődve — különösen a tinta kulik — Amerika közönségét félrevezették Horthyt illetőleg. Amerika közönségével elhitették, hogy Horthy alkotmányosan uralkodik és hogy a Horthy rezsim demokratikus. Nagyon sok millió pengőt költött a Horthy kormány a külföldi lapokra, hogy mellette propagandát fejtsenek ki. Ebből a pénzekből még az amerikai magyar lapoknak is került, ha más nem egy kis asztali hulladék. Most ez az elvtelen sajtó, minden hazugságot kieszel, annak magyarázására, hogy Horthy nem bűnös, hogy Horthyt fogságba tartják, hogy Horthy nem volt náci barát, stb. Azonban vannak körök itt Amerikában, ahol egy kissé másképen ismerik a fönti meséket. A “Nation“ nov. 18-iki számában, egy rövid cikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel, “Magyarország és Hitler” címmel. Bár magam nem osztom mindenben a véleményt vele, de szövéseinek a nácikkal való cimboráskodásainak minden eredményét. Amig itten Amerikában nem volt olyan nyomorúság, szenvedés az ára a reakció uralmának, nem gyilkolták halomra a hozzájuk hasonló nácik őket. Ott, a vérrel áztatott lengyel földön, csak a vakok nem látják, hogy mire vezetne az, ha ezt a reakciós bandát újból hatalomra juttatnák. így most már biztosan megláthatjuk, hogy nem csak a lengyel- országi lengyelek, hanem még az amerikai földön lakó lengyelek is szakítottak nagyrészben azzal a reakcióval, mely ezen romlásba vezette őket, melynek a fenmaradá'sa újabb háborúkat, elnyomatást jelentene a részükre. Határozottan ezen titkos választás eredménye, jó hatással lesz minden olyan törekvésre mely a megegyezést keresi úgy itt, mint Lengyelországban. mivel egyik elfogadható magyarázatnak tartom tehát megemlítem. Szérintük az, hogy Magyar- országban nincs most ellenállás annak tudható be, hogy egy viszonylagos szabadsági volt a magyar náciellenes köröknek agitálni különbéke mellett. Ez a látszólagos szabadság ez*en ellenállásnak okozata vagy szolgáltatta az egyik magyarázatot, hogy megértsük a különbséget Magyarország és a másik két csatlós állam között, (Románia és Bulgária) de álljon itt és feleljen a cikk és írója: “Miközben Magyarország a fővárosáért küzd, a közvélemény a legnagyobb zavarodás- ba esett Magyarország és Németország viszonyát illetőleg. Kérdik. Miért nem követi Bulgária és Románia példáját, hogy faképnél hagyná a nácikat és a szövetségesek oldalára állna, akkor midőn az előnyomuló orosz hadseregek alkalmat nyújtanának nekik megmenekülni a nemzeti öngyilkosságtól? Még különösebbé válik Magyarország ellenállása, ha emlékszünk arra, hogy ezen év márciusáig a náci ellenes és szövetségesek melletti elemek, nyíltan sürgették a békekötést a szövetségesekkel, mig a másik két csatlósország náci ellenesei ugyanezt csak földalatti szervezkedéssel tehették meg. “Látszólagosan, ez a viszonylagos szabadság az ellenállásnak volt az egyik oka Magyar- ország jelen helyzetének. Azáltal, hogy nyíltan kijöhettek a náciellenesek, a németek keze- közé szolgáltatták magukat. A Gestapo nem csak a vezető embereket ismerte, de minden ismertebb tagot is. Ez év március 19-én, a németek rajtaütöttek az ellenállási mozgalmon, letartóztattak minden fontosabb vezető egyéniséget, föloszlattak minden ellenállási szervezetet azon megokolással, ‘hogy ők a magyarországi szövetséges társuk függetlenségének megóvásáért teszik’. “Magyarország jelen politikájához egy második tényező is hozzájárult. A németek sikeresen beleplántálták az oroszoktól való félelmet a magyar népbe. Hónapokon keresztül próbálkozott az ellenállási mozgalom kapcsolatot keresni a szövetségesekkel, de csak az angolokkal és az amerikaiakkal. Nagyon sok közülök, valóban még maga Horthy is remélte azt hogy a nyugati szövetségesekkel dűlőre jutnak Oroszországgal szemben, vagy legalább is a hátuk mögött. A közvélemény pedig egyáltalán nem volt előkészítve arra, hogy rövidesen szembe találják magukat az orosz hadsereggel. Amidőn tisztán látszott, hogy semilyen egyezményre nem gondolhatnak Oroszország nélkül, már ellenállási mozgalmukat össze is törték a nácik. De emellett is kétséges, hogy a vezető egyéniségek eltudták volna oszlatni azt a nagy félelmet, ami a magyar népben volt az oroszok iránt. “Mint minden országban a fasizmus, úgy Magyarországban is, a kommunizmus elleni félelemre apellált, amit már a Horthy rezsim 25 éve hint a magyar nép között. A rövid életű 1919. évi kommunista kormány háborúba keveredett Romániával és az ebből származott vereség eredményezte az alkalmat Horthy részére, hogy megragadja a hatalmat. Azóta Horthy folyton ismételgeti azt a teóriát, hogy amiért Magyar- ország megállította a bolseviz- mus terjedését nyugat felé, Oroszország bosszút akar rajta állni. “Valahányszor a Horthy hatalma inogni látszott, a rendőrség gyorsan fölfedezett egy kommunista összeesküvést. A nagyhatalmak a hálájukat nem ritkán arany pénzzel fejezték ki. Amikor külföldi kölcsönre volt szükségük a magyar rendőrség mindég képes volt fölfedezni egy másik kommunista összeesküvést és Horthy megkapta a pénzt. Amidőn 1934- ben Sándor királyt meggyilkolták, Magyarországot vádolták részben, hogy előkészítője volt a gyilkosságnak, akkor Eckhardt Tibornak jutott a szerep, hogy védelmezze országát a Nemzetek Ligája előtt. Éppen mielőtt, hogy elindult Geneva felé, egy uj kommunista összeesküvést fedeztek föl — figyelmeztetésül a nagyhatalmaknak, hogy ha eltávolítják a Horthy rezsimet, rosszabb fogja követni. “Amióta a német-orosz háború kitört, a magyar népnek napról-napra súgták a fülébe, hogy ők egy éket alkotnak az északi és a déli szlávok között és ennek okáért Stalin az egész magyar .népet Szibériába szándékszik küldeni kényszermunkára. Az orosz-román békekötés után a magyar sajtó és rádió hozta hogy a szerződésnek van egy titkos pontja amely szerint az összes román felnőtt lakosságnak háború után Oroszországba kell menni felépíteni az összetört városokat. Nagyon sokan el is hiszik. Azt mondják még a parasztok is menekülnek az oroszok elől és a káosz Magyarországon egyre nő.” Ezek után azon megjegyzést kivánom tenni, a magyar szegény parasztság helyzete any- nyira rémisztő rossz volt, hogy azokat semilyen Szibériával el- rémiteni nem lehetett. Inkább közrejátszottak a hazafias propaganda mellett azon okok, hogy Magyarország egyenlő elbánásba részesült Németországgal az antant hatalmak részéről és ez szimpatikussá tette a németek iránt. A másik lélektani okokkal is magyarázható. Minthogy a magyarság lenézte a szlávokat, mint kevésbé kulturális fajokat, a némettel szemben s mig a tőle keletre levő népek nem tekintették visszatetszőnek az oroszokat fölszabaditóként tekinteni, addig a német civilizáció emlőin táplálkozott magyar vezető elemek idegenkedő, mondhatnám lenéző a tőle keletre és délre lakó szlávsággal szemben. Persze a fönt említett okok, hogy kiirtották idejében a magyar ellenszegülés vezéreit a legnyomósabb ok, de ennek dacára is nincs okunk a magyar nép reakciós elhatározását védeni. Ha az amerikai magyar vezetők és papokról ítéljük az otthoni magyarság álláspontját, akkor azt kellene mondanunk, hogy szelet vetettek és most vihart aratnak. Azt a OLVASÁS KÖZBEN
