Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-11-18 / 1346. szám
1944 november 18. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ö MEGJEGYZÉSEI VÁLASZTÁSI TANULSÁGOK Van egy kis óhazai tapasztalatom a választások körül, ahol valóságos mesterei voltak a korteskedésnek, ahol a választókat, már akiknek választói joguk volt, pénzzel, etetéssel, itatással és nem utolsó sorban csendőr és szolgabirói terrorral győzték meg arról, hogy melyik jelölt az, amely érdemes arra, hogy a “képét” viselje. Odahaza a nyílt szavazási rendszer, amelyhez az uralkodó osztály körömszakadtáig ragaszkodott, lehetővé tette azt, hogy a polgártársat ellenőrizzék, hogy miként adja le a szavazatát, hogy “becsületesen” arra szavazott-e aki őtet megvásárolta. Azután is szemelőtt maradt, a szavazatától függött, hogy kap- e az uraságtól feles kukoricát, hogy a fináncok engedélyezték- e a kis üstöt, hogy a szolgabiró miként kezelte a következő választásokig a szavazó polgárt. Sőt, ha az egész falu ellenzékinek bizonyult, akkor nem kapott vasutat, nem javították az országutat és ezer más módot találtak arra, hogy a választónak elvegyék a kedvét az ellenzékiességtől. Amikor már a nép egy részét is be kellett engedniük az “alkotmány sáncaiba” a városoknak megadták a titkos szavazást, tekintve, hogy a munkásság osztálytudatosságánál fogva, amúgy is elég gerinces volt a meggyőződése szerint szavazni, de a paraszt tömegeket, továbbra is a szolgabirói felügyelet alatt hagyta gyakorolni a “legszentebb” jogait. Amerikában ez másként van, itt a jelölt, vagy a párt nem veszi meg magát a szavazatot, mert nem tudja ellenőrizni, hogy ez betartja e az alkut, ehelyett ha az költségesebb is, közvetve vásárol, vagyis kiépít egy hatalmas választási gépezetet ,amelynek a tagjai azok, akik a jelölt vagy a párt győzelme esetén, többé-kevésbé jól fizetett állásokba helyezkednek el. Ezek a politikai job vadászok, vagy akik már bent ülnek a páholyba famíliájukkal, barátaikkal, mindent elkövetnek, hogy a jelöltjük győzzön, mert hisz ettől függ a meglevő, vagy beígért jövedelem. Másik mód, kézbe venni a sajtót ,napi, heti lapokat, magazinokat, rádiót, egyházi és egyleti szószékeket és igy befolyásolni a közvéleményt. Ez az amerikai mód nagyon költséges, ezt csak nagy pénzek felett rendelkező pártok tudják végrehajtani és ha megnézzük az “adakozók” névsorát, ott bizony a nagytőkéseket látjuk felsorakozni, úgy játszva ki a törvényt, amely megszabja a legmagasabb összeget, hogy a család minden egyes tagja ott van az adakozók között, de vesztegetnek közvetve is, a lapoknak adott politikai és üzleti hirdetések által. Ez a módszer ezideig nagyszerűen bevált, csak az a jelölt kerülhetett fontos politikai állásba, amelyet a nagytőke kiválasztott, lett légyen bármelyik párt jelöltje is a győztes. A most lefolyó választásoknál azt tapasztaltuk, hogy megbukott a hirlfledt hatalom a sajtó és egy uj faktor lépett a küzdőtérre, a szervezett munkásság. Az amerikai lapok 85-90 százaléka a most lefolyt választásoknál Roosevelt ellenes volt. A cikkek millióit ontották Roosevelt ellen, a nivó alatta állt a kutyabagosi krumpli csősz választási nívójának. Dühödten rágalmaztak, piszkolódtak, vallási és nemzetiségi uszítást ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni csszpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis oly kép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!^ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom ■zerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. folytattak, nem riadtak vissza a legképtelenebb hazugságoktól sem, de a fő jelszó a kommunizmus volt, Roosevelt felesége, miniszterei, barátai mind hétpróbás kommunistáknak lettek kinevezve. Hillman, Toby, Murphy a szakszervezetek konzervatív vezetői, a lapok szerint bősz forradalmárok, bolsevisták voltak, kik Rooseveltel együtt azt a célt szolgálják, hogy Stalin atya hatalmát Amerikára is kiterjessze. Mindezek dacára is a nagytőke hadjárata csütörtököt mondott ,amint tudjuk Roosevelt minden tradíciót felrúgva, óriási electoral szavazat többséggel negyedszer is meg lett választva. Ez a tény alkalmas arra, hogy mi, akik a munkásosztály felszabadulásának a harcosai vagyunk, vizsgálat alá vegyük azt és levonjuk belőle a tanulságokat. A Bérmunkás mindig kihangsúlyozta azt, hogy Roosevelt nem a munkásosztály felszabadulásának a harcosa, sőt ő a magánkapitalista rendszer rendíthetetlen hive, csak éppen annak fenmaradási lehetőségéért ,a kapitalizmus mohóságát korlátozni akarja, bele akar szólni a termelésbe és biztosítani akarja a gazdaságilag erősebb nagytőkével szemben a munkáság jogait a szervezkedésre és bizonyos fokig a munkára is. 1 A munkásosztály úgy látja, hogy neki nem mindegy, hogy Roosevelt, vagy Dewey ül-e az elnöki székben és felhagyott a nemtörődömséggel. Erélyesen döntően szólt bele a választási harcba. Lehet különböző véleményünk a C.I.O.-ról, mint gazdasági szervezetről, sőt egy csepp vélemény eltérés sincs abban közöttünk, hogy a neve dacára is nagyon messze van attól, amit mi Ipari Uniónak hirdetünk. De tagadhatatlan tény az, hogy az amerikai munkásmozgalom történetében még soha nem tapasztalt tömeg akciót vezetett el, úgy megszervezve, hogy az minta képen szolgálhat minden szervezet számára. Nem csak a C. I. 0. tömegei vonultak fel egységesen, de mint minden tömeg akciónál úgy itt is magukkal vitték a más szervezethez tartozó, sőt a szervezetlen tömegeket is. És itt van a tanulság a mi számunkra. Egy, a sajtó hatalma tagadhatatlanul óriási, de nem mindenható és ellensúlyozható, ha megfelelő szervezett erő vonul fel vele szemben. Kettő, a munkásosztály nem megmozdithatatlanul közömbös, ha meg lehetett most milliós tömegekben mozdítani a tényleges vagy vélt érdekeikért akkor, ha majd rájön arra, hogy a kéréseire nem kapott megoldást a szavazatával, intelligens módon rá lehet vezetni a helyes útra az Ipari Union- izmusra is. A választásokon elért sikere, rávezeti a tömegerő jelentőségére, a siker újabb tömeg megDISZNÓTOROS VACSORA A Bridgeporti Rákóczi Se- gélyző Egyesület chicagói 141-ik osztálya ezúton óhajtja a Bérmunkás Chicago és környéki olvasóinak tudomására hozni, hogy 1944. november 18-án, szombaton este DISZNÓTOROS VACSORÁT rendez a 333 W. North Ave.-i Blue Hallban. Mivel a mai rendkívüli viszonyok között ily vacsora lerendezése a ritkaságok közé tartozik, a rendezőség úgy véli, hogy szolgálatot tesz lapunk olvasóinak, ha tudatja az eseményről és viszont, elismeréssel adózik azoknak, akik megjelenésükkel méltányolják a rendezőség fáradozását. A tánczenét Sütő Imre zenekara szolgáltatja. Belépti dij 50 cent. mozdulásokra teszi hajlamossá. Egy szervezett erőt jelent a reakció minden támadásával szemben, amelyet mint a mostanában a sztrájkok esetében is látunk a vezetők sem tudnak minden esetben leszereni. Ha csak politikai választásokban nyilvánult is meg az első amerikai tömeg akciója a szervezett munkásságnak, nekünk, mégis nagy jelentőségű és biztató jelenség arra, hogy eljön az idő, amikor ez a munkásosztály, saját felszabadításának az érdekében mozdul meg. Ezt a megmozdulást, mi siettethessük, ha tanításainkkal behatolunk e tömegek közé, nem káromkodással, de intelligens fellépésünkkel. ÉPITŐGÁRDA 1944-45-re befizettek: Buzay J., Cleveland ......... 1.00 Detky St., Phila ...... 3.00 Decsi L., Akron ............... 3.00 Engli J., Cleveland .....,.... 6.00 Farkas I., Akron ............... 1.00 Fishbein L., New York .... 6.00 Fodor J., Cuy. Falls ...... 3.00 Gáncs L., Carolina ...........12.00 Geréb J., Cleveland ........... 1.00 Hering P„ Buffalo ........... 1.00 Krajnik B., Trenton ....... 3.00 Kucher A., Pittsburgh .... 3.00 Kollár J., Cleveland ....... 1.00 Kovách E., Cleveland ....... 1.00 Kanchar J., Bay City ....... 2.00 Lefkovits L., Cleveland .... 2.00 Lelkó A., Pittsburgh ...... 2.00 Mogor J., Cleveland ........ 2.00 Munczy J., Cleveland ....... 5.00 Mácsay J., Detroit ........... 2.00 Molnár A., Cleveland ....... 1.00 Pika P., Chicago ............... 1.00 Reppman J., Detroit ....... 1.00 Szilágyi J., Cleveland ....... 3.00 Székely S., Cleveland ....... 3.00 Visi L, Detroit .....:........... 4.00 Varga J., Cleveland ....... 1.00 Vizi J., Akron ................ 1.00 Zára J., Chicago ............ 2.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
