Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-11-18 / 1346. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1944 november 18. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI EGY DEKLARÁCIÓ “Az amerikai magyarság tör­ténetében szinte párját ritkító esemény szintere volt a Park Central Hotel, New York vá­rosában, ahol 19 magyar ame­rikai egyesüfet, 19 delegátusa, egyhangúlag megegyezett a magyar nép segélyezésére a munkát megkezdeni. Tudatában a sarokba szorított és elárult magyar nép kétségbeesett szen­vedésének, minden magyar származású amerikai szent kö­telességének tartja, hogy min­den lehető segítséget megadjon a szerencsétlen testvéreinek, akik támadásnak és árulásnak balsorsba jutott áldozataivá lettek. Ennélfogva elhatároz­tuk, elvben megegyeztünk ab­ban, hogy minden késedelem nélkül, megindítjuk az Ameri­kai Magyar Segély-Akciót egyesült és országos alapon a szenvedő magyar nép felsegé­lyezésére, faji, vallási vagy po­litikai megkülönböztetés nél­kül.” így van írva egy amerikai magyar napi lapban a hir. Per­sze sokkal hosszadalmasabb és nem akarom megismételni az egész cikket és a deklarációt. Az aláírók nevei fontosak: Morris Cukor, Dr. Francis Új­laki, G.E.K. Borshy, J. Bencze, Varga István, J. Vasas, Dr. G. G. Arató, Dr. M. Simon, L. Weinstock, E. Gárdos, H. Gel- lért, E. K. Komlós, Suta Péter, A. B. Mark, G. Takaró, Dr. G. Rev, A. Rasko, A. Lefko, C. Marcell, C. Révész. A. Smoliga, E. W. Alexander, Falussy Ala­jos, Dr. Ch. Vincze, Rév. Ch. Papp, Msgr. E. G. Eördögh. Dr. T. Kerekes, E. Király, Z. Gom­bos, Dr. Gyetvay János, P. Na- dányi, Székely Izsó. A jótékonyság a legszebb jellemvonás az emberben. Mi amerikai magyarok bármit is teszünk szegény magyarországi fajtestvéreink érdekében so­hasem tudjuk levezekelni bűnös nemtörődömségünket és égbe­kiáltó árulásainkat, amiket a múltban elkövettünk. Bűnein­ket nem tudjuk levezekelni még nagyobb, még bünösebb árulás­sal, a jótékonyság leple alatt. Minden egyesülésben vannak bizonyos alapvető erkölcsi sza­bályok, amiket a legnagyobb szigorúsággal be kell tartani. Sajnos ez a meggondolatlan el­hamarkodott egyesülés, nélkü­lözi a legszükségesebb alapot, az erkölcsi alapot. Nagyon he­lyesen jegyezték meg: faji, vallási és politikai megkülön­böztetés nélkül. A nácizmus és fasizmus az BŰN. Az nem egy elfogadott politikai elv. Sajnos a vezetők között ott találjuk az amerikai magyar közélet legveszedelmesebb, legciniku- sabb Horthy ügynökeit. Becsü­letes, bátor vezetők nem egye­sülhetnek azokkal, akik szivük legforróbb melegét és legmé­lyebb hódolatukat elvitték a nácizmus apjának, Horthynak. Nem egyesülhet azokkal, akik üdvözölték Hitlert. Elképzelhetetlen, hogy hala­dó szeHemü polgárok, radikális munkás vezérek és radikális újságírók elfelejti^ azt, hogy a mi legfőbb kötelességünk harcolni a reakció és nácizmus ellen. Múltbeli harcaink tehát csak bohóckodás volt? Amidőn óriási véráldozatokat hoztunk a nácizmus és horthy- izmus kiirtásáért. Amidőn a győzedelmes orosz hadsereg a nácizmus szülőhelyét Budapes­tet elfoglalta, amidőn a náci banditák a nyilas keresztes hó­hérok gyáván futnak, akkor az amerikai liberális polgárok a radikális munkás vezérek egy megbocsáthatatlan szövetséget kötnek Horthy ügynökeivel. A megalkuvás az gyávaság, eny­hén szólva az elv feladása. Fel­adása mindannak ami szent, ami nemes a munkásságnak. A spanyol loyalis csapatok Franciaországban végig szen­vedték a nácizmus minden ke­gyetlenségét, de felszabadítá­suk után a legelső cselekedetük volt, megkezdeni a harcot Fran­co és banditái ellen. Ezek igaz, becsületes, tiszta, önzetlen sza­badság harcosok. Ezek nem egyezkednek Francoval. A felszabadított francia nép első cselekedete volt megtisztí­tani az országot azoktól, akik szolgálatokat tettek a náci ban­ditáknak. Ezt a szerencsétlen, a Horthy ügynökök által vezetett szövet­kezést az amerikai kormány úgy értelmezheti, hogy az ame­rikai magyarság, mindenben megegyezett Horthy politikájá­val. Ezt az amerikai kormány veheti útmutatásul az amerikai magyarságtól, hogy nem akar­nak semmi változást Magyaror­szágon a háború után. Teljesen megvannak elégedve Horthy- val és Horthy politikai elveivel. Az amerikai magyarság tisz­ta, becsületes, szabadság szere­tő rétege, tudja kötelességét, annak nincs szüksége a Horthy ügynökök buzdítására, azok megteszik kötelességüket ki­fosztott, meggyötört és egyes amerikai munkás vezérek által elejtett és feladott magyaror­szági fejtestvéreinkkel szem­ben. Az elvhüség tisztasága sok­kal fontosabb mint pár ezer dollár gyűjtése. A gyűjtés az ideiglenes, de a gyáva feladás befolyással lesz a jövő generá­cióra. Szenvedő magyarországi testvéreimért mindent megte­szek, de az még nem jelenti, hogy eláruljam mindazt ,ami a munkáság előtt szent, nemes és kötelesség: megalkuvás nélküli harc a nácizmus, a reakció és az elv-feladó munkásvezérek el­len. A munkásvezérek évtizedes bűnös nemtörődömségét kell jóvátenni, akik az elpuhult eszem-iszom polgári társadalmi életet utánozták. Csirke, gu­lyás, disznótoros vacsora, a bendő és a torok volt fontos. Ma, mindőn a nácizmus, mint egy ragadós betegség gyorsan feltartóztathatatlanul terjed itt szabad Amerikában a haladó szellemű polgárok szakszerve­zeti munkás vezérek és magu­kat liberálisnak valló irók, szí­nészek, papok és több közéleti egyén a legfontosabbank tartja az amerikai magyarságot egye­síteni. Miért? Azért, hogy egy pár ezer dollárt gyűjtsenek Magyarország megmentésére! ? Politizálni, azt nem szabad! Tanítás az igaz, becsületes po­litika, ez a legfontosabb köte­lessége ma minden magyarnak, aki őszintén akar segíteni ma­gyarországi faj testvérein. Ke­mény harc az árulók ellen. Fel kell világosítani a félrevezetett amerikai tömegeket. Kiűzni a Horthy ügynököket, nem pedig egy elitélendő szövetségre lép­ni a háború megindítóival a horthyizmus támogatóival. A magyar politikai élet Lon­donban első kimagaslóbb egyé ne, a magyar jövő Lincolnja. F. D. Rooseveltje, a legbecsüle­tesebb, legönzetlenebb magyar államférfi Károlyi Mihály ér­dekében dolgozni, ez a legfon­tosabb amerikai magyar ügy. Egy demokratikus Magyaror szág megteremtése, az ameri­kai magyarság legfontosabb ; feladata, melyet követni fog az | anyagi támogatás. Magyaror­szág földrajzi fekvése ■ történel­mi hiatással fog kihatni Euró­pára, épp ezért nagyon fontos, hogy mi, amerikai magyarok megfontolással, komolyan fog­lalkozzunk a múlttal, mérlegel­ve a jelent, minden amerikai magyar mozgalomban. A töme­gek ne hagyják magukat fél­revezetni hangulatos jótékony- sági jelszavakkal. Egy tartós európai béke sokkal fontosabb, mint egy pár ezer dollár gyűj­tése. Ezzel tartozunk annak a sok millió hősi halottnak akik ifjú életüket adták egy szebb és boldogabb békés világ meg­teremtéséért. Tartozunk a sok százezer megcsonkított hősnek. Tartozunk sok millió kifosztott és megkínzott, kegyetlenül le­gyilkolt polgári lakosság emlé­kének. Tartozunk egy szebb, békés, boldogabb jövőért epedő világnak. Maradtam őszinte tisztelet­tel, Frank Földi, Chicago E cikkben említett new yor- ki alakulattal a Bérmunkás már foglalkozott. Álláspontun­kat újból körvonalazza lapunk mai vezéfcikke. — Szerk.) JEGYEZD MEG... Ajánlja: St. Visi. Németországban is a tudósok sokat törték a fejüket, hogy az atomot feltörjék részekre. Most ezt az angol-amerikai bombá­zók teszik meg. Inkább most már az lesz a tudomány prob­lémája, hogy hogyan rakják majd azokat össze? Még Churchill is azt mond­ta, hogy csak a nagyböjt után­ra, husvétra várhatjuk a nácik öszeomlását. Meglehet, hogy Hitlerék is úgy számítanak, hogy még ezt a böjtöt csak ki­bírják a németek. És ha való­ban lesz feltámadás, akkor a nácik nyernek megint több mil­lió kipróbált náci harcost, akik­nek már a meghalásban is volt gyakorlatuk. A görög kormány elrendelte a partizánok teljes leszerelését, helyükbe megtartják azt az ál­lami rendőrséget, melyet a ná­cik is nagyon sikeresen feltud­tak használni a partizánok el­len. Krízis itt, krízis ott, krízis mindenütt. De a megoldást még említeni sem szabad, csak a plaster lapok árulhatok, leta­karni a krízist. Akik igazán gyűlölik a ka­pitalizmust, azok nem segédkez­hetnek azoknak a szocializmus elleni propaganda terjesztésé­ben sem. Azt is be kell, hogy lássák, amikor a nagytőke be­szél, az a saját érdekében be­szél, akik ugyanazt mondják amit a nagytőke, azok an­nak segítő társai. Azt állítják az újságírók, hogy a szövetségesek még min­dég nem tudják, hogy mit csi­náljanak Németországgal a há­ború után. Természetes, hogy Churchillnek a tervei' egészen mások, mint Staliné. Még elérjük azt äz időt, hogy tőlünk, munkásoktól fog­ják a pénzt kérni, hogy meg­mentsük az angol kapitaliz­must. Végre helyreállt a béke, le­galább itten a politikai téren, már szinte utálatos volt a sok szóharc, mely ha nem üres Ígér­getés volt, akkor szemen-sze- dett hazugság. Ma már olyan' helyzetet te­remtett a csődbe jutott kapita­lista termelési rendszer, hogy maguk a munkások is félnek a békétől, mert az csak nagyobb bizonytalanságot, munkanélkü­liséget hozna. Igen nagyobb és szélesebb körökre terjedő bi­zonytalanságot, mint maga a háború. Nem borzasztó ez? A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof Józsefné, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron ....... 4.00 Detky E.-né, Phila ........... 3.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó J.-né New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 8.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 3.00 Kern Péterné, Akron ........ 4.00 Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 Kucher, Andrásné, Pittb. 5.00 Lefkovits Lajosné, Clev. .. 4.00 Mary Mayer, Phila ........... 5.00 Molnár A.-né, Cleveland .-... 2.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Udvamoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 2.00 Visi Istvánná, Detroit ..... 2.00 Zára Jánosné, Chicago .... 6.00

Next

/
Thumbnails
Contents