Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-11-18 / 1346. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under ,the Act of March 3, 1879- .1 ---------------------------------------------­CLEVELAND, 1944 NOV. 18 NUMBER 1346 SZÁM _______________________uv •: •/_____________________ VOL. XXXII. ÉVFOLYAM Választások után A sötét görög helyzet (f.) Évtizedek óta van alkal­munk figyelemmel kisérni a választásokat és a vele járó vá­lasztási kampányokat. Mindig megvan a heves harc a külön­böző politikai pártok jelöltjei között és mindegyik politikai pártra szavazó honpolgár azt gondolja, hogy éppen most a fején találta a szöget és szava­zatával változtatni fog osztály helyzetén. Nemcsak szóban ha­nem jelekkel is igyekeztek nyil­vánítani érzéseiket a szavazó polgárok és olyan nagyságú fényképes gombokat tűztek ki kabátjaikra, hogy rendes kö­rülmények között az olyan dí­szítéssel járkáló elemeket, a megfigyelő osztályokba szok­ták beszállítani. Ugyanúgy a jelöltek is, rendes körülmények között a bíróságra szoktak fut­kosni becsületük védelmére, a választási kampányban azon­ban mindent szabad és az egy­másra szórt legnagyobb rágal­makat erkölcsi bizonyítványok­nak könyvelik el. Eltekintve attól, hogy egyé­nileg kinek mi is voltt a véle­ménye a mostani választási kampányban, jó bele kell néz­zünk a választási tükörbe és meg kell lássuk azokat a veszé­lyeket, amiket a munkásosztály szervezkedését illetőleg tarto­gat. Láthatjuk a tömeghangu­lat mesterséges felépítését és egy-egy oldalra bármilyen bluff is legyen az, pár hónap alatt 20-25 milliós szavazó tömeget sorakoztat föl. A tömeghangu­latot a lapok és rádió utján annyira felcsigázzák, hogy a kizsákmányolt néptömegekkel elfelejtetik azt, *hogy bérmun­kások, sőt a tőkések egyrészé- vel elfelejtetik azt, hogy tőké­sek és azt akarják elhitetni a népmilliókkal, hogy érdekeik a kapitalista érdekekkel azono­sak. A régi időben a munkás po­litikai pártoknak egyik kitű­zött célja volt a politikai bár­sonyszék elfoglalása mellett, az ilyen propagandának ellen­súlyozása. Ez a cél teljesen csődött mondott. A régi időben, amikor még nem volt a modern technikai eszköz a néptömegek könnyű megközelítésére, mun­kás politikai pártok nem értek el számottevő jelentőséget. A mai körülmények közqtt és ahogyan a most lezajlott vá­lasztás is mutatja teljes lehe­tetlenség. A politikai pártszer­vezkedés csődjének a tényleges bizonyítéka a mostani válasz­tás. Akik hosszú évtizedeket töltöttek el a munkád politikai pártok építésében, most láthat­ják, hogy munkájuk csak déli­báb kergetés volt. Ha a legcse­lyebb eredményt akarják elér­ni politikai téren, vagy az egyik vagy a másik kapitalista párt által indorszált jelöltre kell sza­vazzanak. A tiszta munkás érdek csak­is a munkásosztály gazdasági szervezetében van. Ahogyan a választás a politikai munkás­párt csődjét mutatja, ugyan­úgy még jobban megerősíti azt a felismerést, hogy a mun­kásoknak határozott céljaik elérésére csakis a gazdasági szervezetükben van keresni va­lójuk. De ez a választás az iga­zi munkáscélok elérésében is veszélyes jeleket tükröz felénk. Mert ha ilyen álcélok irányá­ban, mint amilyen a mostani választásnál volt, több mint 20 milliós szavazó tömeget tudtak fölvonultatni, akiknek legna­gyobb többségük kétségen kí­vül bérmunkások voltak, mi­lyen biztosíték lehet arra, hogy a munkásosztály harcias ipari szervezetének előretörésének a megakadályozására nem-e fog- jág tudni ugyanazt a néptöme­get fölhasználni. A tömeghangulat előkészíté­sének eszközei a kapitalista osztály kezében van és ugyan­ott van a pénz hatalmi eszköze. A választásokra nem kevesebb mint 30 millió dollárt költöttek el olyan összeg ez, amihez mint propaganda eszközhöz a mun­kásság még álmában sem jut­hat- el. Az egyedüli ami a mun­kásság részére megmaradt a tömeghangulat megnyerésére a szervezkedési szabadság, a szó­lásjog és a sajtó eddig még cenzúra nélküli megjelentetése. Ezeknek az eszközeinknek a fo­kozottabb használatára figyel­meztet bennünket a mostani választás. Csakis ipari szervez­kedés útjához kell fölépíteni a tömeghangulatot, hogy a mun­kásnép részére igazi előnyöket könyvelhessünk el. A választá­sok után ez a nagy munka vár az ipari szervezkedés harcosa­ira és mindazokra, akik véle­ményeiket sohasem a választá­si ígéretek szerint alkották meg. MÉG NEM LEHET KÜLÖN NADRÁGOT CSINÁLTATNI WASHINGTON — A Hábo­rús Termelési Iroda jelenti, hogy egyelőre sem mellényt nem csináltathatunk duplaso­ros ruháinkhoz, sem pedig két nadrágos ruhát nem vásárolha­tunk ugyanabból, vagy a ruhá­hoz hasonló anyagból. Az ezi- rányu korlátozások egyelőre érvényben maradnak. (Vi.) Nagyon sokat Írnak ma a görögök helyzetéről, de leg­inkább arról, hogy nagy nyo­morúság van közöttük, sokan éheznek és sürgetik a segélyt, hogy sok ezernek az életét megmenthessék. Ugyan akkor arról is adtak hirt, hogy példá­ul Athénnek az elfoglalását a belső erők, partizánok tették meg és sok helyen azok harcol­tak a nácik ellen, mielőtt még az angolok odaértek volna. Most egy másik oldala kerül nyilvánoságra, melyről nagyon keveset Írnak és minden bizony­nyal, hogy a cenzúra csak azért engedte útra, mert egyáltalán nem lehetett eltitkolni. Ugyan­is Richard Mowrer és George Weller mindketten az első an­gol csapatokkal utaztak és mos­tan Athénból írják meg azokat a szomorú, sőt vérlázitó dolgo­kat, melyeket nem annyira a nácik, hanem az angol-görög urak csinálnak ottan. Mowrer azt Írja, hogy éppen úgy mint Rómában a Musolini 'támogatói nagy pártykat ren­deztek az angol-amerikai tisz­tek és újságírók részére, melyen| volt bőven enni-inni, mivel a fasizta náci uralom alatt is ezek jó fiuk voltak és mindenből bő­ven szereztek be. Úgy Görögor­szágban is azon görögök, akik a nácikkal együttműködtek, most nagy mulatságokat ren­deznek az angol tisztek és új­ságírók részére, ahol minden van bőven, dacára, hogy a nép nagy részének csak éhség és nyomor az osztályrésze. Mowrer is megvolt hi jva egy ilyen partyra, de már nem tud­ta bevárni az dbédet, hiába tartóztatták, mert minden ilyen ultra hazafi görög, akik a ná­cikkal is nagyon jól megtudtak lenni, nagyon rágalmazták azo­kat a partizánokat, akik csak bajt csináltak, zavargásokat, sőt még gyilkolták is a nácikat, akik viszont ezért megharagud­tak és viszont gyolkoltak. Nagyon is nyilvánvaló, hogy éppen úgy mint az olasz urak, ezen görög urak is, nagyon ret­tegnek ezen partizánoktól és azért etetik itatják az angol­amerikai urakat, hogy védjék meg őket ezen csőcseléktől, amint a nácik is megvédték őket. Ez már hivatalos rendeletben •megtörtént. A görög kormány, Papandreou vezetése alatt, már kiadta a rendeletet, hogy úgy a liberális, mint a radikális par­tizánokat leszereli, azon parti­zánokat, akik éveken keresztül harcoltak a nácik és görög fas- izták ellen. Azonban fegyver­ben tartja, sőt kibővíti az álla­mi rendőrséget és titkos ren­dőrséget, amely a megszállás ideje alatt is teljesen együtt működött a nácikkal. Ezen ál­lami rendőrség, még a háború előtt nagyon gyűlölte a radiká­lis munkásságot és éppen ezért hűen tudták szolgálni a nácikat és irtani a partizánokat, aki­ket csak bolsevikieknek nevez­tek. Most ezek maradnak fel­fegyverezve, hogy tovább irt­hassák azokat a partizánokat, akik esetleg az uj kormánynak sem fogadnak szót, amint a náciknak sem fogadtak szót, nem szolgálták őket. Ez az általános folyamat mindenfelé, ahol az angol-ame­rikai csapatok bevonulnak. Leg­világosabban és nagyobb mér­tékben Olasz, Görög, Belga or­szágokban tették ezt meg. De ugyan akkor minden törekvé­sük meg van ezen irányban, Franciaországot illetőleg is. Egy amerikai tiszt Detroitba küldött levele szerint, valósá­gos harcok folytak az amerikai csapatok és francia partizánok között, amikor az amerikaiak megakarták "védeni a nácikkal együttműködő fasiztákat a par­tizánok letartóztatása elől és most már francia földön is el­rendelték ezen partizánok le­szerelését, köztük azon spanyol partizánokét is, akik éveken keresztül hűségesen együtt har-, coltak a francia partizánokkal azon reményben, hogy a fran­cia és német nácikkal majd ha végeznek, sorra kerül Franco is. Délnyugati részét Franciaor­szágnak teljesen a francia par­tizánok szabadították fel, oda csak hetekkel a felszabadítás után vonultak be az amerikai csapatok leginkább azért, hogy ezen partizánokat leszereljék és a nácikkal együttműködő urakat megvédjék, a legújabb hírek szerint, hogy a spanyol forradalmárokat is leszereljék. A VOLT KATONÁK KöLCSö- NÉRE VALÓ TÖRVÉNY WASHINGTON — Frank T. Hines tábornok, a volt katonák ügyosztályának vezetője, jelen­ti, hogy megjelentek a jelen háborúban szolgált volt kato­náknak nyújtandó kölcsönre vonatkozó rendelkezések. E köl­csönök jövedelmét otthonok felállítására kell fordítani. A törvény rendelkezései értelmé­ben a volt katonák ügyosztálya egy-egy kiszolgált katonának csak kétezer dollárig szavatol­hatja kölcsönét.

Next

/
Thumbnails
Contents