Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-07-15 / 1328. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM (f.) A mult napokban érde­kes ítéletet hozott a Supreme Court. Két elismert fasiztát, névszerint Hartzel és Baum­gartner budista vezéreket men­tették föl a rájuk szabott bíró­sági ítélet alól. A két egyén elismerte, hogy beszéltek és ír­tak Hitleréit theóriája mellett és határozottan antiszemiták­nak vallják magukat. A Supre­me Court érvelése szerint, az 1917-es Espionage törvény alap­ján nem Ítélhetők el, mert nincs semmi bizonyíték, hogy ártot­tak volna az ország háborús ér­dekeinek. A felmentési döntést éppen a washingtoni 27 fasizta heves tárgyalása idejében hoz­ták nyilvánosságra. Az Ítélet kimondása azután történt, hogy a Supreme Court ismét megtagadta a minneapo- lisi elitéit szocialisták ügyének a fölülvizsgálását, akiket olyan értelemben hasonló vádak alap­ján ítéltek el, mely szerint aka­dályozták az ország háborús érdekeit. Habár közismert tény, hogy ezek az emberek közönsé­ges frame up alapján lettek el- itélve, (néhányat közülök már ki is engedtek a börtönből) en­nél az ügynél a Supreme Court az 1940-es Smith féle szájkosár törvényt vette alapul és nem volt hajlandó az alsó bíróság ítéletét még,csak meg sem vizs­gálni. Az bizonyos, hogy a szó­lás és sajtó szabadság elemi jo­gai lettek letaposva Minneapo- lisban, amihez a Supreme Co- urtnak semmi szava sem volt. Nem igen lehet a két ügyet egymáshoz hasonlítani, legfel­jebb csak annyiban, hogy tény­leges cselekedet nem volt egyik­nél sem elkövetve az ország ér­dekei ellen. Annál inkább kilóg a lóláb a két Ítéletnél és valaho­gyan nagyon gyanús szint vet a Supreme Courtról, mert úgy néz ki, hogy bármennyire is az ország a fasizmus ellen harcol, maguk a fasizták inkább dédel­getett kedvencek, előttük, mint azok a munkások, akik harcos szervezetben lépnek akcióba, nagyobb darab kenyérért. A szervezkedési és szólássza­badsági jogok kerültek veszély­be akkor, amikor az egyik olda­lon futni engedik, a népbutitó, tudatlan fráterokat, mig a má­sik oldalon a börtönbe zárják azokat, akik a törvényadta jo­gaikkal élve, kimerik nyitni a szájukat és harciasán föllépnek a profitharácsoló tőkések ellen. Ennél az ítéletnél világosan ki­tűnik az osztályuralom jellege, bármilyen demokratikus máz­zal van az bekenve. De még sokkal világosabban Két Ítélet margóiéra látjuk, az osztályuralom jelle­gét ha vissza tekintünk 1917-re amikor az Espionage Act tör­vényt törvénybe iktatták. Ak­kor ezen törvény alapján né­hány száz IWW tagot 5-től 20 évi börtönre Ítéltek el, pedig semmivel sem követtek el töb­bet, csak írtak és beszéltek, szervezkedtek a kenyér harc­mezején. A profitját féltő tő­késosztály érdekeinek a védel­mében az akkori Supreme Court jóváhagyta az IWW tagok el­len hozott Ítéletet. A Supreme Court azóta uj köntöst öltött, de lényegében ugyanaz maradt mint akkor volt. Nem is kell több bizonyíték, csak egy pil­lantást kell vessünk a mostani két ítéletre. És le kell vonjuk a tanulsá­got a jövőt illetőleg. Még in­kább arra kell összpontosítani erőinket, hogy szervezeti hata­lomra tegyünk szert az ipari termelésben, hogy saját erőnk­kel legyünk képesek megszabni szabályainkat a termelésben és a szervezett erővel törvényesí­teni is tudjuk azokat. A mun­kásosztály nem bizhat senki­ben és semmiben csak saját magában. Nem szabad felülni a demokratikus jelszavaknak sem, és most amikor a pusztulás szé­lén áll a náci fasizmus, a mun­kásosztálynak történelmi hiva­tása a munkásmozgalmat irtó fasizmus ellen harcolni. És le­hetséges, hogy ebben a harcban a jövőben még a Supreme Co­urtal szembe találjuk magun­kat. Valami ilyesmit mutat a fenti ítélet. A tőkés osztály paktumot köthet a náci-fas-*, izmussal, de a munkásosztály soha. Mert a munkásosztály tisztán látja a forradalmi utat mely a felszabadulása felé ve­zet. DE GAULLE TÁBORNOK WASHINGTONBAN A franciák tábornoka, aki li­berális nyilatkozatai miatt nem kívánatos személy a szövet­ségesek előtt, de mert a francia nép benne látja vezetőjét, úgy látszik, hogy megváltoztatja az angol-amerikai izolációt vele szemben. A híradások szerint rövid időre Washingtonba érke­zett és egyenesen a Fehér Ház vendége, ahol a francia meg­szállással kapcsolatos kérdések­ben folyik a megbeszélés. Tropikus vidékeken szolgáló amerikai csapatok “freon” gáz bombákat használnak a szúnyo­gok ellen. Az örök veszélyben dolgozó bányászok nagy családjában is­mét gyász van. Közel száz bá­nyász szorult a tárnákba a Be- laire, O.-i Hanna Coal Company bányájában kitört tűz követ­keztében. Több mint ezer bányász fo­gott hozzá, hogy segítséget, bá­torítást juttassanak a bent re­kedteknek és napokon keresztül fúrták a szabadulást szolgáló NUMBER 1328 SZÁM nyílást. Az éjjel-nappali segítő munka dacára csak negyedik napon értek el ahoz a helyhez, amelyben vélték, hogy a benszo- rultak eltorlaszolhatták magu­kat a gyilkos tüztől. Sajnos a mentők jeleire semmi válasz nem érkezett, ami arra enged következtetni, hogy a közel száz bányász ott pusztult el a mun­ka frontján, gyászba hagyva feleségeket és árván maradt gyermekeket. A dániai általános sztrájk * (a.l.) Ismét bebizonyítást nyert, hogy a munkásoknak leg­hatalmasabb fegyvere az ipari szolidaritáson alapuló sztrájk. Mindazok, akik a munkásosztályt a politikai vizekre akarják vezetni a tényleges osztályharc útjáról, azok még nem tanulták meg, hogy a munkásosztálynak csak kizárólag a termelő ereje az, ami tényleges erőt képvisel. A Dániában mostan lefolyt általános sztrájk bizonyítéka ismét annak, hogy minden gépfegyvernél és brutalitásnál hathatósabb fegyvere a munkásosztálynak az álta­lános sztrájk. A nácik által megszállott Dániában, a népek megunták a vas­sarok diktatúráját és minden tilalom ellenére elhatározták, hogy jobb bánásmódra kényszerítik az álig felfegyverzett náci vada­kat. Ebben az esetben az általános sztrájkot gondolták egyedül célravezetőnek. Az általános sztrájk hire futótűzként ment vé­gig az egész országban, minden tilalom és brutális megtorlás tu­datának következményeképen. Az egész országban szünetelt a munka. Minden közlekedési forgalom teljesen szünetelt. Az ide­érkezett jelentések szerint a sztrájk öt napig tartott, mig azután a megszálló náci csapatok parancsnokai tárgyalásokra hívták meg a sztrájk irányitóit azzal az Ígérettel, hogy senkinek a sztrájkból kifolyólag nem lesz bántódása. A dán munkások arra vontakozó követeléseiket, hogy jobb élelmet és emberségesebb bánásmódot kapjanak, az öt napi álta­lános sztrájk után megnyerték a fegyveres hatalommal szem­ben. Vájjon, ha a proletáriátus tényleg megértené az igazi szo­lidaritás hathatós erejét és nem csak ma a náci uralom ellen használná fel, hanem a minden idők kizsákmányolói a kapita­lista rendszer ellen. Mindenfelé bebizonyítást nyert, hogy a munkások direkt ak­ciója, ha ma ugyan a magánkapitalista rendszer megvédésére rányul, az osztálytudatosság hiányában, ha azonban ebből ma tényleg tanulni akarnak, de nem csak a teljesen indiferensek, hanem azok is, akik a munkások tényleges harcát a politikai kép- viseltetés csatornájába igyekeznek levezetni. Ránk például nin­csen meglepetéssel az, hogy a munkások egy általános sztrájk­kal, még a legelképzelhetetlenebb időkben is eredményeket érnek el. Hiszen mi az IWW megalakulása óta azt hirdetjük és tény­leg tanítjuk a munkásosztállyal, hogy a mi erőnk és győzelmünk biztosítása, kizárólag a forradalmilag megszervezett ipari szoli­daritáson alapszik. Vájjon a magátulajdon rendszerére épült kaptalizmus a je­len háború befejezése után elismeréssel fog-e adózni a munká­sok önfeláldozó cselekedeteiért? Vagy pedig úgy fognak véle­kedni mint a múltban tették, hogy a munkásosztály csak arra jó és csak akkor jó, ha a kapitalizmus létkérdése forog kockán. A munkásosztálynak már a közel jövőben kell felismerni, hogy saját osztályérdekeit csak úgy viheti győzelemre, ha első sorban felismeri azt az igazi erőt, amit tényleg képvisel a ter­melés terén és ezt az erőt iparilag igyekszik megszervezni. Min­den más kísérlet a munkásosztály részéről, kizárólag csak a kapitalizmus életét hosszabbítsa meg. a munka mártírjai CLEVELAND, 1944 JULY 15

Next

/
Thumbnails
Contents