Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-11-04 / 1344. szám
1944. november 4. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN MÉGEGYSZER A VÁLASZTÁSOKRÓL Két héttel ezelőtt az elnökválasztásokra vonatkozó megjegyzéseimet azzal fejeztem be, hogy ebből, — már mint a választási hűhóból, elég lesz az amit írtam. Azonban azóta a ferdítések, hazugságok és bo- londitások olyan halmazát zúdították az amerikai népre, hogy kénytelen vagyok a rovat olvasóinak felhívni a figyelmét ezen szerfölött piszkos választási kampánnyal kapcsolatos bizonyos dolgokra. Annál is inkább meg kell ezt tennem, mert a republikánus párt dacára annak, hogy jelöltje eget-földet igér a munkásoknak, a választási kampányba bedobott munkásellenes, idegengyűlöletet és antiszemitizmust élesztő jelszavakat, ami nyíltan bizonyítja, hogy fasizta módszerekkel dolgoznak s nagy a valószínűség arra, hogy esetleges győzelmük esetén fasizta uralmat teremtenének. Nézzük csak például a “Clear everything with Sidney” hazugság nagymérvű híresztelését. A republikánus párt szolgálatában álló összes lapok — tehát a lapok túlnyomó többsége, — vezércikkekben, rovatokban és képekben hirdette azt, hogy amikor július 15-én Roosevelt elnök keresztül utazott Chicago városon, délután 2 órakor, Robert C. Hannegan, a demokrata párt országos elnökével felszállt a vonatra, körülbelül félórát beszélgetett az elnökkel, aki a repúblikánusok állítása szerint azt az utasítást adta Hannegannak, hogy “clear everything with Sidney,” vagyis intézz el előbb mindent Sidney Hillmannal. Sőt a helyes fordítás ebben az értelemben az, hogy nyerd meg előbb a Hillman belegyezését. Ezzel az állítással a republikánusok azt akarják hirdetni, hogy az igazi parancsoló, — bősz, mint itt mondják, nem Roosevelt, hanem Hillman. Aztán sietnek hozzátenni, hogy Hillman nem is igazi amerikai, hiszen Oroszországban született. Azonkívül zsidó, hiszen nem is Hillman az eredeti neve, mert valamikor Schmule Gilman-nak hivták. És ami a legborzasztóbb szerintük, Hillman kommunista. így nyilvánvaló, hogy Roosévelt elnök eladta az országot egy idegennek, egy zsidónak, aki azonkívül még kommunista is. KI TALÁLTA KI A HAZUGSÁGOT? Több oldalról utána néztek, hogy honnan ered a “clear everything with Sidney” szólam. Hannegan azt a nyilatkozatot adta ki, hogy a jelzett félórában teljesen egyedül, az az tanuk nélkül beszélgetett az elnökkel, azonban ezen idő alatt Hillmanról egyáltalán nem esett szó; Ezt a kifejezést Bricker, a republikánus alelnökjelölt terjesztette és terjeszti még a Hannegan nyilatkozata dacára is. Mikor kérdőre vonták, hogy honnan vette ezt a szólamot, akkor a New York Times washingtoni levelezőjére, Arthur Krockra hivatkozott. | Krock, egyike a legvehemen- sebb New Deal ellenes újságíróknak, beismerte, hogy julius 25-iki rovatában használta ezt a kifejezést, de semmi szin alatt sem volt hajlandó elárulni azt, hogy kitől hallotta. Különben is kijelentette, hogy ő csak egy pozitiv esetre használta ezt a kifejezést, csak azt irta, hogy az elnök csak úgy volt hajlandó Wallace helyett Trumant elfogadni alelnökjelöltnek, ha abba Hillman is beleegyezik. Állítólag erre szólt Hannegannak a “clear everything with Sidney” utasítás. Még Hillmant is megkérdez- dezték ebben a dologban, aki viszont azt mondotta, hogy az ő tanácsát senki nem kérte ki az alelnök jelölésre vonatkozólag. Ha lett volna valami szava ebben a kérdésben, akkor a végletekig kitartott volna Wallace mellett. Minden kétségen kívül meg- állapitódott, hogy a munkásellenes, idegengyűlölet és antiszemitizmust szugeráló szólam kitalálója maga Arthur Krock, vagy valamelyik bűntársa, akinek nevét nem akarja elárulni, igy a hazugság kitalálásáért neki kell viselni a felelőséget. És dacára annak, hogy ezen szólam hazug volta annyira nyilvánvaló lett, Bricker és a republikánusok többi kortesei egyre hangoztatják a legsze- mérmetlenebbül. De nemcsak ezt az egy hazugságot hangoztatják, hanem a förtelmes ferdítések és füllentések egész özönét. Ezzel az eggyel azért foglalkoztam ilyen részletesen, mert ennél igen tisztán ki lehet mutatni, hogy a National Association of Manufacturers (amerikai kutyaszövetség) tagjai által pénzelt republikánus kampány milyen fertőbe sulyedt. AZ IGAZI FÖKÉRDÉS Ha lehet még undorítóbb valami, mint a republikánusok jelenlegi hazugságokkal telitett kampánya, akkor az a nagy újságok szerepe, az a készség, amivel a förtelmes hazugságokat terjesztik és még nagyob- bitják. Nincs az újságírásnak az a ravasz trükkje, amit ne alkalmaznának. így például, mikor a demokraták kijelentették, hogy a “clear everything with Sidney” szólam merő hazugság, akkor ezt igy adták be olvasóiknak: “Hannegan és a demokrata párt védekeznek”.^ A hazugság leleplezéséből “védekezést” csináltak. Nekem ,aki meglehetősen elfogulatlanul vizsgálom ezt a választási kampányt, úgy tetszik, hogy most egészen más lett a kampány főkérdése, — a kampány “issue”, — mint azt hirdetik. Szerintem többé már nem az a főkérdés, hogy vájjon a demokrata, vagy a republikánus párt jut-e hatalomra; nem az a legfontosabb, hogy a New I Deal megmarad-e, vagy sem és Inem az a lényeges, hogy egy el- ' nők minden precedensei megtörve negyedszer is az elnöki székbe kerüljön, haném az hogy vájjon ilyen vakmerő, szemérmetlen hazugságo k k a í félre lehet-e vezetni az amerikai nép többségét? Mert ha félre lehet vezetni, akkor el kell készülnünk arra, hogy a közeljövőben egy amerikai Hitler kerül a felszínre. Nem mondom, hogy ez Dewey lesz, de ha ilyen hazugságokkal telitett propagandával az elnöki székbe lehet jutni, mint amilyennek most tanúi vagyunk, akkor már mindent el kell hinnünk. És végül még egy másik kérdést is el fog dönteni ez a választás. Megcáfolja vagy igazat ád az újságok azon állításainak, hogy az olvasóik nevében beszélnek-e, hogy az olvasóik akaratát, véleményét és óhaját fejezik-e ki. Mert megtörténhetik, hogy ennél a választásoknál nemcsak Dewey, Bricker és a hazugság kampány vezérkarának a többi tagjai, hanem az újságok is meg fogják kapni azt a csattanós pofont, amire már nagyon régen rászolgáltak. Meddig lehet még a népeket félrevezetni? A világ kapitalista osztálya háborúba borította a világot. Úgy mint minden háborúban, úgy most is valami okot kellett felállitani a világ munkásai elé, olyat ami az igazi okot eltakarja. A jelen háborúban a németeket és azok megbízottját Hitlert állították oda fő oknak és ezt papagáj módjára minden nap halljuk a rádión, olvassuk az újságokban. Majdnem biztosnak magyarázzák, hogy ha Hitlert leverik, elfogják, sokfélekép kivégzik, akkor már minden jó lesz. Az IWW tagjai és pártolói másképpen kell, hogy lássák a helyzetet. A Bérmunkásnak vissza kell, hogy verje az ilyen félrevezető propagandát, amit csak a mi ellenségeink hirdetnek tudva, azt, hogy a munkásság között is vannak akik utánozzák, de persze ezek csak tudatlanságból teszik. Ennek a háborúnak is, úgy mint a múlt háborúnak gazdasági okai vannak. A gépek gyors fejlődése kényszeritette a világ tőkéseit, hogy gazdasági érdekük védelme érdekében háborút kezdjenek. Ha igaz az, hogy Hitler és társai a nemzetközi tőkétől anyagi segélyt kaptak a háború megindítására és hogy Hitler és társai tényleg megkezdték a háborút, ez is szorosan a német tőkések gazdasági helyzetével függ össze. Ma a valóság az, hogy a világ munkásága mindég bedőlt a propagandának és ezért sokat szenvedett és ennek a háborúnak a nyomán még többet fog szenvedni. Ez mind azért történik meg, mert elmulasztotta nemzetközileg szervezkedni, a saját osztálya érdekében. Nem látta, hogy a világ tőkései, mint egy osztály szervezkedtek nemzetközileg az egész világon. Nem látta a munkásság, hogy a hazafiság maszlagjával a tőkés osztály széttagolva tartja a világ munkásságát, amit most még jobban igyekszik megcsinálni a demokrácia nevével. Demokrácia! az ő demokráciájuk, kapitalista demokrácia, amiből a munkás osztálynak nincs köszönet. Hitler és társai a háborút valahogy nem egészen a nemzetközi tőkések kedve szerint csinálta, talán Hitlerék akarták a háború összes gyümölcsét egészen. Ezért kellett azután öszszeveszni és az ellenpropagandát megindítani. Minden nap halljuk a rádión és olvassuk az újságban, hogy a németek barbár, emberhez nem illő módon pusztítanak, gyilkolnak s csúnya eszközöket használnak. Mi úgy tudjuk, hogy a háborúk között kevés különbség van, legfeljebb az ezelőtti háborúkban kezdetleges eszközöket használtak és most pedig kifejlődött gépekkel pusztítanak gyilkolnak. Embereket felfegyverez n e k azért, hogy öljenek, minél többet, annál nagyobb a dicsőség, itt nincs határ vagy kivétel apát, anyát, testvért, parancsra ölni kell. Ki meri azt állítani, hogy áz angol, amerikai, vagy német fegyver, vagy most a bomba, kiválasztja, hogy kit öljön meg. Hogyha bűn a németek általi pusztítás, úgy bűn az angol és amerikai bomba gyilkolása is. Nem lehet a német katona gyilkosoktól elvárni mást, mint az angol vagy amerikai katona gyilkosoktól (minden katona gyilkos a háborúban, ezt követeli a feltétlen engedelmesség). A mai társadalom ereje a barbarizmus, a rablás és gyilkosságokból került ki és másként nem is létezhetik. Ezért a világ termelő munkásainak nemzetközileg a politikusok nélkül kell, hogy szervezkedjenek és a káros mai társadalmat meg kell változtatni. ' Igen, a világ munkássága a nemzetközi szervezet erejével megteheti ezt és megteremtheti a földön a boldog társadalmat ahol nem lesz többé nyomor, szolgaság és háború. Világ munkásai — Le a haza- fisággal! Éljen a világ munkásainak nemzetközi nagy szervezete ! Kezdjétek újból, elölről, fel a zászlóval, a zászlón azzal a jelszóval — Nemzetközi ipari szabadság! Valamikor 42 évvel ezelőtt győződtem meg álról, hogy a munkások nemzetközi nagy szervezete lesz képes elpusztítani a mai gyilkos rendszert. Akkor még 28 éves voltam. S nem hittem volna, hogy a munkások annyi szenvedést, annyi nyomort, annyi igazságtalanságot képesek oly hosszú ideig tűrni, ez igazán birka türelem. Petőfi szerint: “Ez hát a nép” — meddig vártok? Ch. Nagy Florida------(gb) ROVATA----------------