Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-11-04 / 1344. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1944. november 4. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ...................$2.00 one Year ........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months .............. 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy .............. 5c Osomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ...______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ______Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem' jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE "MU 42 Mi lesz Horthy büntetése? (gb.) A Magyarországból jövő hírekből nagyon nehéz megállapítani, hogy mi történt a kétségbeejtő helyzetbe juttatott országban az utóbbi napokban. A győzelmesen előrenyomuló felszabadító orosz Vörös Hadsereg csak nagyobb ütközetek után ad ki haditudósitást, .aztán az úgynevezett “biztonsági hallgatással” födi az újabb készülődéseket, igy az ellenségnek nem árulja el, hogy mely ponton támad újból. Az orosz hadijelentésekből a múlt héten csak azt tudtuk meg, hogy Szegedet, Debrecent és még néhány magyar várost elfoglaltak, ezzel a hadifrontot Budapest- höz negyven mértföldnyire tolták. Természetes, hogy a Vörös Hadsereg ily rohamos közeledése óriási rémületet keltett Budapesten a németek és a velük mindvégig kooperáló magyar uralkodó osztály körében. Ezen rémület hatása alatt állítólag Horthy Miklós október 15-én rádió beszédet tartott, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kért. Az itteni lapok némelyike szerint Horthy a beszédét azzal fejezte be, hogy a harcot tovább kell folytatni addig, amig a szövetségesektől válasz nem érkezik; más lapok viszont azt Írták, hogy Horthy mindjárt el is rendelte a fegyverletételt. Ezen sorok Írásakor már két hét mult el a fent jelzett nevezetes nap óta és még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt október 15-én és az utána következő pár nap alatt a magyar fővárosban. Az Office of War Information által kiadott hírek nagymértékben ellentmondanak az amerikai lapokban megjelent híreknek, amelyeken a magyBr lapok még toldottak is egy csomót. Az Office of War Information hire szerint azt az október 15-iki beszédet NEM IS BUDAPESTEN, HANEM EGY MÁS VÁROSBAN, VALÓSZÍNŰLEG KASSÁN ADTÁK LE. Ezt a hirt az Office of War Information a berlini rádió leadásának felfogása révén kapta. Berlin jelentette, hogy egy tisztviselő 30 katonával behatolt a “nem Budapesten” fekvő rádió állomásra, ahol a személyzet ellenzése dacára is leadta a fegyver- szünet kérésének bejelentését. A berlini rádió azonban megjegyezte, hogy a szóbanforgó rádió állomást hamarosan visszafog- foglalták. A további hírek szerint másnap a magyar vasutasok sztrájkba mentek, majd a munkások is fegyveres felkelést kezdtek és Budapest uccáin október 18 és 19-én hir szerint a Szállási és Im- rédy által vezetett nyilaskeresztesek és a német S.S. csapatok leverték a felkelést. Ugyanezen hírek egyrészről azt mondták, hogy Horthy Németországba menekült, vagy Németországba vitték. Mint láthatjuk, ezen hírek nagyon zavarosak. így tehát csak találgatás az, amit itt mondani akarunk, noha nagyon valószínűnek látszik. És ez az, hogy Horthy kétségbeesésében egy újabb olyan csínhoz folyamodott, mint tette már előbb is. Nekünk úgy tetszik, hogy a háborús bűnösök eme legelvetemültebb képviselője valamelyik hívével elmondatta Kassán a fegyverszünetet kérő beszédet úgy számítva, HOGY HA SIKERÜL, AKKOR BEAJÁNLJA MAGÁT A SZÖVETSÉGESEKHEZ; HA PEDIG NEM SIKERÜL, AKKOR LETAGADJA ÉS MINDENT AZ ALANTAS TISZTVISELŐRE HÁRÍT. Ennek a csínynek ültek fel azonnal az amerikai magyar lapok ,amelyek némelyike már csaknem könnyezve jelentette be, “hogy a szegény 76 éves öregembert a németek megverték”. Ezeknek soha sein fájt az, hogy a Horthy pribékek ezer meg ezer ártatlan öreg embert pusztítottak el. A magyar nép hóhérjáért most könnyeket ontanak. De Horthy gondoskodott arról, hogy a semleges országokban elhelyezett sajtóügynökei is mártírt csináljanak belőle. Az “Örebro Kuríren” nevű svéd lap például ezt irta: “Horthy Miklósnak ez a lépése politikai szempontból azt jelenti, hogy talán most történt először hatalomrajutása óta, hogy az egész magyar nemzet szimpátiája vele van.” Nem tudjuk, honnan vette az a lap ezt az állítást, de azt tudjuk, hogy csak a Horthy rezsim mellett kitartók szugerálhatták mert az a magyar nép, amelyik negyedszázad óta mérhetetlen szenvedéseken ment át, ennek a szadista orvgyilkosnak az uralma alatt, nemhogy szimpatizálna vele, ha hallja, hogy sajat hóhértársa, Hitler pusztítja el, legfeljebb csak azon sajnálkozhatik, hogy megmenekült attól az igazságszolgáltatástól, amit saját népe szánt neki. Egyébiránt mégha csakugyan elment, vagy elszállították is Németországba, még meglehet, hogy a végén a magyar nép itél- kezhetik felette, mert a szövetséges hatalmak szerint a háború bűnösei felett azon országok népei fognak ítélkezni, amely országokban a gaztetteiket elkövették. Ezen az alapon Horthy Miklóst, Somogyi és Bacsó orvgyilkosait, a siófoki és orgoványi gaztettek hősét, a sok százezer magyar ifjúnak vágóhidra küldőjét joggal követelheti a magyar nép, hogy méltó büntetésben részesítse. Az IWW és a politika (gb.) Az Industrial Workers of the World a munkások gazdasági szervezete. Célja, hogy egyrészről a szakszervezeteknél tökéletesebb uniont szolgáltasson a munkásságnak a mindennapi harcaihoz, másrészről pedig előkészítse a munkásságot az iparok átvételére, vagyis építi a jövő társadalom szerkezetét a mai termelési rendszer keretein belül. Vz IWW tehát nem politikai párt, noha gazdasági aktivitásával sokszor jelentékeny politikai befolyást gyakorolt. » De ugyanakkor az IWW nem is politika ellenes, mint ahogyan azok, akik nem ismerik ezt a mozgalmat hiresztelik róla. Az IWW egyszerűen nem törődik a politikával, mint ahogyan nem törődik a vallással sem. És éppen úgy, mint ahogyan nem írja elő tagjainak, hogy melyik istent imádják, ha éppen imádni akarnak valamilyen istent, avagy ne építsenek maguknak isteneket, ha már annyira felvilágosultak; éppen úgy nem mondja a tagjainak, hogy erre vagy arra a jelöltre szavazzanak, ha éppen szavazni akarnak, avagy ne szavazzanak egyáltalán, ha éppen ugyjátják jónak. AZ IWW ÚGY A VALLÁST, MINT A POLITIKAI AKTIVITÁST PRIVÁT ÜGYNEK TEKINTI, AMIBE A SZERVEZETNEK SEMMI BELESZÓLÁSA SINCS. Az IWW megalakulását követő években azon idők két munkás politikai pártja magához akarta ragadni a szervezetet. Az IWW ennek következtében ezen két politikai párt harcmezejévé lett. Az IWW tagjai rájöttek, hogy az ily harcok a szervezet teljes tönkretételéhez vezethetnek, azért meghozták azt a határozatot, hogy egyetlen politikai pártot sem indorszálnak és nem kívánják, hogy bármely politikai párt is indorszálja a szervezetet, Ezzel a határozattal, amit később indokolatlanul POLITIKA ELLENES határozatnak neveztek, — megszabadította magát a politikai pártok gyámkodásától. Ezt a határozatot magyarázzák félre azok, akik valóságos bűnnek tartják ,ha valamelyik munkás résztvesz a politikai választásokban. Mint ahogyan nem törődik az IWW azzal, hogy milyen szinü bőrük van a munkásoknak, úgy nem kérdi azt sem, hogy mi a vallásuk vagy milyen politikai párthoz tartoznak. Csupán azt követeli meg tagjaitól, hogy vallási és politikai nézeteiket ne hozzák szervezetünkbe, ne igyekezzenek szervezetünk l más tagjait gyűléseinken vallási vagy politikai nézeteiknek megnyerni. Nyilvánvaló, hogy az ilyen viták, amelyek rendesen veszekedésekké fajulnak, elterelnék tagjaink figyelmét szervezetünk rendeltetésétől és céljától. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások < gyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató ősz-, tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat mégváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden a2 egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL' ’ * A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom izerkezeté* építjük a régi társadalom keretein belül.
