Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-10-14 / 1341. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 YOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 OCT. 14 NUMBER 1341 SZÁM (f.) Még mindig sok idő kérdése Németország leverése, hogy mennyi, azt senki sem tudja, de azért a viták és ajánlatok, hogy “Mi legyen Németországgal” olyan gyors tempóban kerülnek napfényre, mintha csak már lekéstek volna és Németország leverten heverne, anélkül, hogy bárki is tudná, hogy mitévők legyenek vele. Az ajánlatok legtöbbje mámorittas hangulatban született meg és olyanok is. Vannak köztük, amit szégyen volna papir- ra vetni. 'Vannak köztük aztán nevetséges ajánlatok is, ezek közé tartozik vagy 60 millió német kitelepítése Németországból és helyükre cseheket, szlovákokat, zsidókat és más kisebb nemzetiségeket telepíteni oda. Ennél sokkal nevetségesebb vagy inkább szomorúbb az az ajánlat, mely úgyszólván a német fajt fizikailag kiirtani akarja. És ne gondolja senki, hogy az ilyen ajánlatokat magunkfajta jelentéktelen és alig ismert egyének csinálják. Oh — nem! Közismert államférfiak »vezető politikusok, sőt tudós professzorok terjesztik a nyilvánosság elé. Csoda-e tehát, hogy ilyen nyakatekert világban élünk. A sok ajánlatok közül egy, j mely igazán fehér holló, megnyerte e sorok Írójának tetszését dacára annak, hogy szenátor úrtól ered. Kilgore, West Virginia szenátora, a szenátus Military Affairs Commiteejá- nak az' elnöke ment* ajánlatával a bizottság elé, melyről később az újságíróknak nyilatkozott. Kilgore szerint, hogy Németországnak hol lesznek a földrajzi határai, az csak másodrendű kérdés. A tartós békének a fundamentális alapja a gazdasági tényezőkön nyugszik. Németország a náci uralom alatt hatalmas ipari monopólimukot létesített, az acél, gumi, szén és más anyagokban. Ez hozta létre Hitlerék mérhetetlen hatalmát és úgyszólván az egész világot a háborúba bele kény szeritette. Az eddigi békeajánlatok és elképzelések mind inkább politikai és nem gazdasági, nem is ér el egy sem a probléma megoldásának gyökeréhez. Az az ajánlat, hogy Németországot meg kell fosztani fejlett iparától és apró kis farm termelő országgá átformálni, gyakorlatban nem fog érvényesülni. Meg kell hagyni Németországnak az iparát, ellenben az ipari monopólimukot kell feltörni és individuális vállalatokká reformálni, mint azelőtt voltak. Az I. G. Farben Co. egymagában 177 corporációt képvisel. Azt kell nézni, hogy a háborús bűnösök részvényei melyek nagyrészben az ő kezükben van, szét legyen osztva a munkások és a visszatérő katonák között. Az egyéni német iparbárók vagyonát el kell kobozni és felhasználni a háború okozta károk jóvátevésére. így hangzik Kilgore szenátor javaslata, hogy mi legyen Németországgal a háború után. Amint látjuk csaknem teljesen a munkások kezébe akarja helyezni Németország sorsát. Ezt az eddig egyetlen értelmes és okos ajánlatot, mely nagy vezetőktől ered, jó lesz felszínen tartani és gyakorlatilag kipróbálni. Sőt mi egy kicsit tovább megyünk. Ezt az ajánlatot minden más országban is ajánlatos volna végrehajtani, Angliában sőt itt Amerikában is. A hatalmas trösztök háborús profitját itt is nagyon is helyénvaló volna elkobozni és mennyire üdvös volna a busás jövedelmet hozó részvényeket a visszatérő katona fiaink között szétosztani. Azután már könnyebben menne’ a másik fontos lépés, a teljes ipari kontrol munkás kezekbe való helyezése. Ez jelentené aztán az alapját az ipari demokráciának, mely kiküszöbölné a vallási és fajgyűlöletet és áz azt követő háborúkat. Ugylátszik, hogy a szenátor urak nagyon is tudják, hogy mitől döglik a légy, csak a munkások tömegei nem akarják a tényeket tudni és a bajok igazi okait felismerni. A német haladott munkásság félrehagyta magát vezetni és megengedte, hogy olyan őrült elmélet, mint a náiczrhus üljön a nyakára. Ezzel a saját halálos Ítéletét irta alá. Más országok haladott munkás elemei, nem követték a német példát, hanem ellenkezőleg minden erejükkel harcoltak, hogy a munkásmozgalmat irtó náci-fasizmus a nyakukra kerüljön. Amennyire gyűlöljük a német nácizmust, annyira sajnáljuk a német munkástestvéreinket, akik akár tévedésből, akár akaratuk ellenére áldozatul estek a nácizmusnak. Ilyenek vannak ezrek és százezrek, ezért tehát Németország jövője az egész emberiség javára nem reménytélen. A náci pribékek, a trösztök és a magántőke kiirtása után, ipari kontrolt és ehez szükséges ipari szervezetet a hémet munkásnép kezébe és a véres — gyilkos — barbár példa helyett, modern, építő és valóban civilizált példát mutathatnak a világnak. (Tudósítónk jelentése) — A napokban Detroit vidékén nagy volt a riadalom. A maintenance munkások ,akik nélkül az üzemek nem igen dolgozhattak volna, egy általános sztrájkra készültek ezen a vidéken. Ugyanis már több mint 18 hónapja, hogy sérelmeiket a War Labor Board elé vitték és még mindég csak vártak határozatra, de a WLB azt halasztotta. Erre az egyetlen fegyverhez folyamodtak, mely rendelkezésükre állt, a sztrájk és 23 üzemben ki is mentek szerdán reggel, de erre minden union vezér azonnal működésbe léLYON, Franciaország, október (ONA) — A Nemzeti Fel- szabaditási Mozgalom, a lyoni körzetben, nagyarányú programot fogadott el, amely a francia állam reformjára ,a közigazgatás decentralizálására és a hatékony demokrácia megállapítására irányul. Ezt a programot valamennyi körzeti csoportnak megküldték, előzetes megvitatás céljából, mielőtt a Felszabaditási mozgalom nemzeti kongresszusa ’ összeül. A nemzeti felszabaditási mozgalom különféle csoportból áll; a program kibocsátói igyekeztek egyesíteni s csoportok politikai célkitűzéseit. A kormányzat átszervezésére vonatkozó tervük magában foglal részeket az amerikai, angol és svájci altokmányból, de tartalmaz uj gondolatokat is. A program nyíltan szocialista állam létesítését követeli, mond= ván, hogy Franciaország és a háború utáni világ’ nem járhatja a társadalmi haladás és béke útját, ha nem követi az igazi demokrácia és hatékony szocializmus politikáját. A program azt javasolja, hogy a nemzet törvényhozó és végrehajtó hatalma ruháztas- sék egy egykamarás parlamentre, amelyet a nép választana két vagy három évre. A régi köztársasági elnöki hivatalt megszüntetnék, ahelyett a parlament választaná meg a kormányzat elnökét, aki a parlamentnek s a népnek tartozna felelősséggel. A közigazgatás “napóleoni központosítását” egy uj rendszer váltaná fel, amely szerint a nép által megválasztott tanácsok, önkormányzati joggal, inpett és a WLB is megígérte, hogy már hajlandó lesz a döntést meghozni, csak menjenek vissza dolgozni. Erre úgy szavaztak, hogy még várnak, addig a munkán maradnak, de ha nem kapnak kielégítést, akkor nem dobják el a sztrájk fegyverét. Ez azért is nagyon fontos, mert ezen maintenance munkásokhoz hozzátartoznak a villanyfejlesztő telepek, villany- szerelők és más munkások is, akik az üzemek fentartásához föltétien szükségesek. így ezek nélkül az üzemek nem bírnának dolgoztatni. téznék az egyes megyék és városok ügyeit. A program figyelmezteti az olvasót, hogy a javasolt kormányforma a zsarnokság uj forrása is lehet, ha azzal nem fog a gazdasági reform megvalósulni. Ezért a program a francia gazdasági élet demokratizálását követeli. Javasolja a trösztök, a nagyipar, a bankok, a bányák, a biztositó társaságok és más nagy vállalatok szocializálását; az ellenőrzés a nemzeti, megyei vagy helyi tanácsok hatáskörébe kerülne. Ugyancsak javasalja a program a szállítási és közlekedési vállalatok államosítását is. Ez a program együtt járna a termelés és az árak ellenőrzésével. A külkereskedelem állami ellenőrzés alá kerülne, mindaddig, amig egy egyesült európai gazdasági szervezet ki nem alakul. A program ragaszkodik ahoz, hogy az ország csak minimális mértékben vegyen igénybe kölcsönt újjáépítés céljából az Egyesült Nemzetek tagállamaitól; igy akarják megakadályozni a nemzeti javak jelzáloggal való megterhelését. Victor M. Bienstock (ONA hírszolgálat) WENDEL WILLKIE MEGHALT NEW YORK — a republikánusok 1940-es évi elnökjelölt je, aki az ország egyik legbefolyásosabb nagytőkése volt, aki Roosevelt megbízásából, Angliában, Oroszországban, majd Kínában járt, torok betegség következtében 52 éves korában meghalt. Program Franciaország újjáépítésére Egy nagy sztrájk veszedelme Mi legyen Németországgal
