Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-30 / 1339. szám

1944. szeptember 30. BÉRMUNKÁS 7 oldal OLVASÁS KÖZBEN A FASIZMUS UTÁN Olaszországi hírekből csak annyit tudhatunk meg, ameny- nyit a tőkés lapok eltorzítva le­közölnek. Ámde néha akad egy- egy szemtanú, de a kiképzés alatt álló kadétok előtt is föl­fedik a helyzetet: “hogy az olasz nép nem szereti az ame­rikai hadsereget.” Teszik ezt azon okból, hogy a leendő tisz­tekbe beleneveljék az idegen gyűlöletet. Jól tudják, hogy az olasz nép nincs megelégedve a szövetségesek reakciós intézke­déseivel, tehát azt akarják fia­inkkal elhitetni, hogy az olasz nép nem szereti őket. Az olasz nép nem érheti be azzal, hogy elzavarták Mussolinit, ők a ki­rályt is pokolba szánták. De ne lépjünk a dolgok elejébe, szólal­tassunk meg egj^ szemtanút, aki az olasz partizánok közül való és onnan jött Amerikába. Marion Bellini, aki résztvett a front mögötti partizán har­cokban a következőképpen me­séli el a dolgokat: “Különösnek látszik de úgy van, hogy a szö­vetségesek visszautasitják azt a nagy segítséget, amit a parti­zánokon keresztül megkaphat­nának. “A fölszabadított falvak és városokban, halálbüntetés ter­he alatt figyelmeztetik a lakos­ságot, hogy a fegyvereket azon­nal szolgáltassák be. Florence- ben, ahol a partizánok a német lesipuskásoktól és az áruló fa- siztáktól különösen nagy vesz­teségeket szenvedtek el, tevé­kenységük azonnali beszünteté- tését rendelte el a szövetsége­sek parancsnoksága. A hivata­los kimagyarázása a dolognak a következő: -A guerilla csapa­tok működése csupán a frontok mögött hasznos. Azonban nem jönnek ki az igazi politikai okokkal. A guerilla csapatok erősen baloldaliak és király el­lenesek, mig a szövetséges pa­rancsnokságok nem katonai okokból oszlatják fö1 a partizá­nokat, mint ahogy velünk sze­retnék elhitetni, hanem a radi­kális eszmék terjedésének meg­akadályozásáért. “Semmi sem volna könnyebb a szövetségesek részére, mint a partizánok reguláris csapatok­| ká való szeryezése a már föl- I szabadított területeken; de a király nem akar olyan önkén­tes sereget, amely nem hajlan­dó esküt tenni neki és utódjá­nak, hogy oszthatatlanul hü marad, mint ahogy azt a regu­láris hadsereg teszi. A bökkenő még az, hogy a szövetséges pa­rancsnokságok sem akarják.” Továbbra, a fegyverszüneti egyezséggel próbálják még ki­magyarázni a dolgokat, hogy a királynak csak 14,000 katonát engedélyez a fegyverszüneti szerződés és sok más csepürá- gáshoz való okok, ami jó arra, hogy a hiszékeny embereket megnyugtassák vele. Azonban a fő ok a fentebb említett elég­gé érthető magyarázatban van. Szegény amerikai közönség. Te, aki György királyban meg­tanultad gyűlölni a királyokat, Victor Emmanuelben szeretni tanulod meg őket. Közben a leg­nagyobb sötétségben tartanak az európai híreket illetőleg. Az olasz nép tudja ezt, éppen ezért vannak keserűséggel eltelve a szövetséges katonai vezetősé­gek iránt, amelyek szeretnék elhitetni, hogy az olasz nép nem alkalmas arra, hogy magát kormányozza, ez oknál fogva szüksége van királyságra. Ha azonban a hadvezetősé­günk visszautasítja a partizá­nokat amint egy-egy csatát se­gítettek megnyerni, hogyan ma­gyarázható meg az a dicsekedő jelentés, amit Alexander gene­rális tesz róluk, hogy a partizá­nok miatt kell a németeknek hat külön divíziót Olaszország­ban tartani. Alexander generá­lis a következő üzenettel for­dult a partizánokhoz: “Elérke­zik a nap, amikor tudomást sze­rez a világ az olasz partizánok áldozatkész hősiességéről. Az egész olasz nép hálás lehet ne­kik.”. Amellett a hadvezetőségünk jól ki is használja a partizánok segítségét a frontok mögött, éppen ezért szégyenletes az az álláspont amit a partizánokkal szemben föntartanak. Hogy ez igy van, mutatja Kesselring náci parancsnok pa­naszkodása, hogy a partizánok követik a tábornok utasításait, figyelmezteti az olasz népet hogy nem riad vissza semmi eszköztől, hogy elnyomja a par­tizánok működését, azonban si­kertelen maradt minden ijeszt­getés, mert Terania városát is a partizánok foglalták vissza a szövetségesek részére. Továbbá meggátolják a nácikat a hidak f ölrobbantásában. Északon a Como és Maggio­re tavak környékén, majdnem tökéletesen a helyzet urai. Ha áruló fasizta akad köztük, azon­nal kivégzik. A városokban sztrájkok szer­vezésében fejtik ki tevékenysé­güket, ezért a náciknak állan­dóan erős őrségeket kell a vá­rosokban tartaniok. Emellett számos fasizta vezéregyénisé­get öltek meg, köztük a fasiz­mus filozófusát Giovanni Gen- tilet, Milano és Bologna veze­tőegyéniségeit és több száz fa­sizta titkosrendőrt. A partizá­nok a legtevékenyebbek Mila­nóban. De nagyon erős szerve­zeteik vannak Genoa, Turin, Rómában, még a nép követe­lésére sem tartóztatták le azt a börtön fő-ellenőrt, aki sok ár­tatlan olaszt átadott a náciknek kivégzés miatt, igy a nép saját kezébe vette és azonnal végzett is vele. A “Mein Kampf” évekkel ez­előtt úgy nézett ki, mintha az lenne az uj hitvallás könyve, Ma már úgy néz ki mint a me­sekönyv, “Hol volt, hol nem volt A Károly román király ügy­nökei képen szerepelt papok le­veleit olvasva, melyet a tör­vényszéken mutattak meg, úgy néz ki, hogy két fő maher pap még a királynak is bema­golták, hogy az isten elintéz mindent, de az pénzbe kerül. Azt jelentik, hogy mügumi- ból majd bútorokat is tudnak és fognak csinálni. Az már az­ért is szükséges lesz, mert a vezérigazgató urak annyira el­híztak a háború alatt, hogy az asztalokat kell egy kicsit ki­nyújtani. De majd a vendége­ket is jó lesz ilyen gumi ágyak­ra helyezni. Lord Beaverbrook, a Daily Express tulajdonosa azt mond­ja, hogy mivel az angol imperi­alizmus jó az angoloknak, úgy az amerikai imperializmus jó lenne az amerikaiaknak, mely­ben az angolok nagyon hűsége­sen segítenék Amerikát és vi­szont. Ford megint ingyenes Head­line hirdetéseket kapott, azt kürtölik világgá, hogy felfogja emelni a fizetéseket. Ez vissza­idézi az 1931-es éveket, amikor Ford Hooveréknak megírta, hogy nem fogja levágni a fize­tést, ez volt hétfőn és másik héten pénteken e sorok Írója is 15 centes bérlevágást kapott, de voltak 40 centes bérlevágá­sok is. Coughlin, G. L. K. Smith. Ford Riot, Race Riot, most meg Velence és Verona városokban is. Még Tito seregében is har­col 40,000 olasz, akiket Tito a legjobbak közé sorol. Vannak még olasz partizá­nok Lengyelországban, Francia- országban is. De kevésbé van szükség a sok bizonyitgatásra, csalt figyelembe kell venni az északolaszországi fasizta lapok felhívásait, amelyben arra ké­rik az olasz népet, hogy hagy­ja abban a testvérgyilkolást. Világos előttünk, hogy az európai nép mást akar, mint a mi politikusaink. Ha saját vére árán megszabadul a fasizta átoktól, nem kíván grófokat mi­niszteri székekbe, királyokat a trónra ültetni. A vég még nin­csen itt. Nehéz megmondani még, hogy ki lesz a győztes egyelőre. De, hogy a végső győ­zelem a harcos munkásosztályé lesz, az bizonyos. Ezen harcu­kat a legnagyobb odaadással kötelessége minden forradalmi ipari unionistának teljes erejé­vel támogatni. Tudja Pál a román királyi összeesküvés. Miért kell ezen sok rossznak éppen itt Detroitban történni ? A felszabadított és más or­szágokba kinevezett nagyköve­tek neveit és állásait nézve lát­juk, hogy Armour a nagy vá­góhíd tulajdonos Franciaország­ba, Charles Sewyer, Cincinnat- ti millomos és A. Procter szap­pangyáros Belgiumhoz. Francis P. Murphy, nagy cipőgyáros, Norwayhoz, Rochard Patterson, a RKO feje Jugoszláviához. Most csak az a kérdés, hogy kit fognak képviselni? a társu­lataikat, mi úgy hisszük. A Londonban, Sir Cecil el­nöksége alatt működő Háborús Bűnösöket Nyilvántartó Bizott­ság, azt a vallomást tette, hogy ők nem tudnak ilyen há­borús bűnösöket felfedezni. Ám­bár a lengyelek is küldtek be egy pár ezer nevet, de azt állít­ja a bizottság, hogy azok nem tudnak bizonyítani. Ha csak az oroszok nem tudnak egy né­hány száz, lengyel meggyilkol­tat feltámasztani. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof József né, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron ........ 4.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó J.-né New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 5.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Kanchar J.-né, Cleveland.. 2.00 Kern Péterné, Akron ...... 4.00 Kollár József né, Cleveland 2.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 5.00 Lefkovits Lajosné, Clev. .. 2.00 Mary Mayer, Phila ........... 2.00 Molnár A.-né, Cleveland .... 2.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Udvarnoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 2.00 Vizi Józsefné, Akron ....... 6.00 Zára Jánosné, Chicago .... 3.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi ^közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok 'igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. • E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban —_ dolgozó tagjai be- Büntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisstességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERRELf ’ « A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel ai uj társadalom | •zerkezetét építjük a régi társadalom keretein helill. JEGYEZD MEG... Ajánlja: St. v;°;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents