Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-09-30 / 1339. szám
1944. szeptember 30. BÉRMUNKÁS 3 oldal . AHOGY ÉN LÁTOM... — Írja: KRÉTH — A tizenhetedik század elején, Ganges vidéki lázadás leverésére a ravasz angol kalózok két erőd építésére kértek és kaptak engedélyt a bengalai alki- rálytól a Ganges folyó torkolatánál. Ez volt az eredete a mai millió lakosú Kalkutának. Háromszáz évvel ezelőtt, a saját hindu nyomorgói ellen volt kénytelen — ha sorsán javítani akart — támadni. Háromszáz év múlott el azóta. Az angol uralkodók az egész Indiát meghódították, ürüggyel azóta a lázadások százait verték le, amelyet a hindu és angol közös nyo- morgatás idézett elő. Az indiai nyomorgóknak még máig sem sikerült az angol és hindu közös nyomoritást megtörni és hogy mikor fog sikerülni, annak a megfejtése még egy nagy rejtély. A jelen történések nem adnak oly betekintést, amelyből azt lehetne következtetni, hogy a közel jövőben sikerülni fog. Ma megint lázadás előtt áll a hindu nép, a nyomorgó tömeg és hogy újra sikerülni fog az angol nyomorítóknak leverni, ahoz kétség nem fér, ők értik a módját, van gyakorlatuk, erőszak és egy marék rizsa és végül korbács. A jelen lázadás megindokolása ugyan az, ami az eddigi lázadás okai voltak, éhség, nincstelenség. Kalkuta a világ legnagyobb nyomorát tárja az utazók elé. Nincs még egy város a föld kerekségén, ahol a dolgozni akarók vágya, parlagon heverő munkaerő és a professzionális léhütők, munkakerülők oly sokasága élne. Petőfi Sándor verse a “Palota és a Kunyhó” nem is annyira a magyar, mint inkább az indiai állapotokat jellemzik, mert Indiában van palota, de még kunyhója sincsen a nyomorgóknak, mert az uccán él, ott díszeleg, ott parádézik, még csak nem is kunyhóban. Nincs még ország Indián kívül, ahol a jólakottak és az éhezők között oly nagy volna a hasa- dék. Ott csak dolgozni akarók vannak, ha annak lehet nevezni őket és nem munkások. A munkaerő piac túlzsúfoltsága, a munkaerő értékét a nulla színvonalára sülyeszti, mint érték nem jön számításba. Az angol birodalomnak az egyoldalú fejlődésnek a legnagyobb áldozat hozója India volt eddig és hogy meddig marad igy, az az indiai nyomorgóktól függ. Indián kívül még ott vannak az Atlantic és Csendes tengerek elszórtan fevő szigeteinek százai, amelyek szintén ál- i dozatai Angolország egyoldalú ipari rendszere fejlődésének. Kivételt csak Ausztrália, Kanada Dél-Afrika köztársaságai képeznek. Ezeknek az iparuk, úgy mint kereskedelmük és végül a kultúrájuk vetekedik az anyaországgal. Az indiai kérdés az angol uralkodással veszi kezdetét és az angol uralkodás megszűnésével fog megszűnni és más alakot ölteni, talán osztály kérdéssé válik. Az osztály tagozódás eme kezdetleges stádiumában osztályharcról, osztály szervezetről még nem beszélhetünk, legalább is nem abban a formában, mint ahogy mi a modern kor bérmunkásai azt megfogalmaztuk. Az indiai nyomorgó nem azért nyomorog, mert ki van zsákmányolva, legalább is nem a nagyobb része, hanem azért mert nincs megadva a lehetőség arra, hogy kizsákmá- nyoltassa magát. Nem akarok a nyomor részletezésébe bocsátkozni, hisz oly közismert és oly sokakat foglalkoztat, hogy annak az ismétlése csak idő és papír pazarlás volna. Egy haditudósító, a történtek szemtanújának szavai jellemzik az állapotokat legjobban. A haditudósító kijelentette: “hogy ha a háborúnak nem lesz hamarosan vége, az indiai kérdés megoldást nyer, mert a háború okozta nyomor elpusztítja a hindukat”. 1 Én tudom, hogy ez nem fog t megtörténni, de egy betekintést ad azoknak, akik távol vannak a nyomor színterétől és azoknak is akik az angol uralmi imperializmus okozta vagy teremett állapotok kéjelgésében lelik örömüket. Nem minden oknélküli azon megállapítás, hogy az angol ipari rendszernek az egyoldalú fejlődése, mely abban nyilvánul meg, hogy úgy Indiát, mint a fent emlitett, a földtekén elszórtan fekvő szigeteket olcsó nyersanyag termelésre kényszeríti, hogy az angol tőke birtokában levő gyáraknak legyen mit feldolgozni és a hatalmas kereskedelmi flottának legyen mit szállítani ezeken a gyarmatokon sok áldozata van. És ma sincs az angol tőkés osztálynak szándéka Indiát ipari- zálni. Van egy másik tényező, mely a népek nyomorának okozója, az angol ipari rendszer egyoldalú fejlődésén kívül, még pedig az indiai tömegek szellemi elmaradottsága. Hogy történrint megtettem a kötelességemet.” Ezek voltak Beniczky hozzám intézett utolsó szavai. Harmadnapra szólt az idézése. Magával vitte írásbeli vallomását, kérte annak az iratokhoz való csatolását. A kérését megtagadták és négy óra múlva letartóztatták, — akkor már “kormányzósértésért”. A magyar mágnások megmozdultak, botránnyal fenylegetődztek, néhány hónap múlva Beniczky ellen az eljárást Horthy Miklós kegyelem címen kénytelen volt beszüntetni. Állítólag Beniczky barátai ezzel szemben kezességet vállaltak, hogy “a Somogyi ügyben újabb lépést nem tesz.” Titokzatos kezek aztán a volt belügyminiszter minden váltóját összevásárolták, kezesitet- j ték, vállalatoknál levő igazga- j tői állását felmondták, az or- szából ki nem engedték. Két évig bírta a küzdelmet, aztán — magyar ur volt — egy téli éjszakán, sürü hóesésben, a rendőr őrjárat a fehérbe borult Dunapart egyik padján egy öngyilkost talált: “Ez a Beniczky kegyelmes ur” — ismerte fel az őrjárat vezetője . . . hetett meg ez a kulturális le- züllés abban az országban, ahol ezer évekre visszamenőleg éppen úgy mint Egyiptomban, a kultúra és civilizáció parádézott? A modern ipari ország elnyomottjai és a nyugati civilizáció előnyeinek élvezői, talán tudomásul veszik, vagy napirendre térnek felette és a kérdést megoldottnak tenkintik? A kérdés oly rejtélyes, mint maga az indiai nép lelke, amihez nehéz hozzáférni. Az angol ipari rendszer egyoldalú fejlődésének megszűnésével még nem szűnt meg egészen az indiai kérdés, csak más alakot öltött. A nyomorúság okozójának a második tényezője a szellemi elmaradottság megszűnése. Ez fog lendületet adni a társadalmi fejlődésnek és a nyomor fokozatos megszűnésének. Mert ahol az a vallási filozófia uralja a milliók lelkét, hogy a szabad akarat minden megnyilvánulása elfojtassék és ahol az istennek az kedveskedik, aki dzsag- ernuat bávány szekere elé fekszik és elgázoltat ja magát. A megsemmisülés, az örök pihenés, az a legfőbb jó, amelyre mindenkinek törekedni kell, az élet nem kincs, nem érték, hanem nyűg, teher, amelytől szabadulni gyönyörűség. Ez a vallás filozófia, nemcsak az angol uralmat erősítette meg, hanem olyan kaszturalmat teremtett, amely lassanként megállította fejlődésében a kultúrát.. A nyugatnak szüksége van Indiára, a nyugat modern bérmunkása nem szabadulhat meg az ipari önkényuralom alól India kihagyásával. A nyugat munkássága az angol uralom megszűnési harcában nyújthat segítő kezet a nyomorgó India népének, de a szellemi elmaradottság békjóit magának India népének kell lerázni magáról. Meg kell India népének azt érteni, hogy az élet a legnagyobb kincs és nem nyűg és teher és hogy az angol uralom megszűnése és a rajtuk élősködő alkirályok kipusztitásával lehet csak az életet szépé és jóvá tenni. NEM ROSSZ! Walter Winchel kolumnista álmában végighallgatta Roosevelt és Dewey veszekedését. Mindkét elnökjelölt dicsekedett azzal, hogy milyen sok jót tettek a népnek. “Én még csak mondhatom”, — harsogta Roosevelt, — “hogy megcsináltam a társadalmi biztosítást, a munkanélküli segélyzést és biztosítom a négy szabadságot, de te, Tom, micsoda érdemeket sorolhatni fel? Mi jót tettél te a népnek?” “Én, én kérlek”, — hebegte Dewey, — “a három utolsó elnökválasztásnál rád szavaztam, hogy megcsinálhasd azokat a dolgokat, amivel most dicsekszel!” A 15 ezer emberből álló gyalogsági divízió és felszerelésének szállítására 356 személykocsira van szükség. ÉPITŐGÁRDA 1944-45-re befizettek: Buzay J., Cleveland .......... 1.00 Engli J., Cleveland ............ 1.00 Farkas I., Akron ................ 1.00 Fishbein L., New York .... 6.00 Gáncs L., Carolina ............12.00 Geréb J., Cleveland ............ 1.00 Hering P., Buffalo ____ 1.00 Kucher A., Pittsburgh .... 1.00 Kollár J., Cleveland ........ 1.00 Kovách E., Cleveland ........ 1.00 Kanchar J., Bay City ........ 1.00 Lefkovits L., Cleveland .... 1.00 Lelkó A., Pittsburgh ........ 1.00 Mogor J., Cleveland .......... 2.00 Munczy J., Cleveland ......... 5.00 Mácsay J., Detroit ............ 2.00 Molnár A., Cleveland ........ 1.00 Pika P., Chicago ................ 1.00 Reppman J., Detroit ........ 1.00 Székely S., Cleveland ...... 2.00 Visi I., Detroit ______ 2.00 Varga J., Cleveland ........ 1.00 Vizi J., Akron ................... 1.00 Cselekedjünk egységesen a Bérmunkás ' Naptár érdekében! Amikor a fenti felhívással szólok Munkástársaimhoz és segítségre hívom fel figyelmüket a Bérmunkás Naptárunk megjelenéséhez szükséges munkák elvégzésére, hinni szeretném, hogy az Ipari Unionisták karöltve a Bérmunkást olvasó és szeretők nagy «táborával, cselekedni fognak a siker érdekében. Arról van szó, hogy a Naptár anyagi kiadásának egy részét hirdetések utján, valamint személyi üdvözletek révén hozzuk össze. Ezt eddig is igy csináltuk, meglehetős sikerrel, azonban gondoljunk csak arra az eshetőségre, hogy ha azon városok is, ahol jelentős számú osztálytudatos munkástársak vannak, ezen akcióhoz csatlakoznak, egészen bizonyos, hogy Naptárunk kiadványaiban ez volna a legsikeresebb esztendő, amelyre minden Bérmunkás olvasó nagy büszkeséggel tekintene. Az Országos Értekezleten résztvevő Munkástársak és Munkástársnők arra vállalkoztunk, mivel az volt a kivánat, hogy a Naptárt ez évben is meg kell jelentetni, bármilyen nehezek a szerkesztési körülmények és amikor látjuk, hogy a szerkesztői munkákat újra Geréb munkástárs vállalja, akinek ezt mind a gyári robot után kell végeznie, nem hinném, hogy akadna csak egy is közülünk, aki nem csatlakozik ezen nemes Naptár munkához és azonnal hozzá lát hirdetések szerzéséhez és magános üdvözletek toborzásához. Fel tehát az aktivitásra. Tegyük ezt a naptári évet olyan sikeressé, amint eddig még soha. Keressük fel üzleti ismerőseinket és kérjünk tőlük hirdetési támogatást, úgyszintén mindázon barátainkat szólítsuk fel mozgalmunk támogatására, akik értékelni tudják az emberiségért történő önzetlen küzdelmünket. Ilyen aktivitás kell, hogy anyagi sikert hozzon a Bérmunkás Naptárunknak. Kucher.
