Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-09-23 / 1338. szám
DIALEKTIKA Irta: LA JER JÓZSEF / ----------------(A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” címmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kiadója Lajer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szerk.) (Folytatás) A dialektikus fejlődés tehát éppen úgy tartalmaz evolúciós, mint revolúciós szakaszokat. Ezek, mint a fejlődés különböző, de egymás nélkül nem létező, egymást föltételező módjai, egységet alkotnak. A dialektikában a mennyiségi változás minőségben csap át. A meny- nyiségi változásoknak az evolúció, mig a minőségbe való át- csapásnak (azaz szintézisre jutásnak) a revolució felel meg. A dialektikában a mennyiségi változások minőségi, a minőségi változások pedig mennyiségi változásokat eredményezn e k. Az egység ellentéteinek változása tehát az ellentétek összefüggésének és egymáshoz való viszonylagos nagyságuknak a mennyiségi változását tobábbá, ennek folyományaképpen, az egész egység minőségi átalakulását is maga után vonja. A mennyiség-minőség törvénye tehát a dialektikus fejlődésben az egység ellentéteiben beálló mennyiségi változásnak és az egység minőségi átalakulásának folyamata. Lényegileg a dialektikus fejlődést jelenti mennyiségi és minőségi szempontból. A mennyiségi változásokból eredő minőségi átalakulás igazolására bárhonnan vehetünk példát, mert hiszen minden egység dialektikus mozgásában érvényesül. Legegyszerűbb példa a viz forrása. Száz fokig melegedik a viz, s?áz foknál pedig minőségi ugrással gőzzé változik. A proletáriátus osztályharcában, mint a polgári társadalom dialektikus feszültségében a mennyiség-minőség törvénye rendkívül érdekesen nyilvánul meg. A proletáriátus forradalmi harcrakészsége, mint a proletáriátus minősége, a proletár tömegek mennyiségi gyarapodásának megfelelően nő, azaz minőségileg egyre jobb lesz. Különösen tüntetéseknél, uccai harcoknál domborodik ki ez, mint lélektani törvényszerűség. A mennyiség-minőség törvényszerűségét, mint a dialektika tulajdonságát már Hegel fölismerte és Marx hivatkozik is rá a Kapitalban, amikor a pénznek tőkévé való átalakulását tárgyalja. Kimutatja, hogy: “valamely összeg csak akkor lesz tőkévé, ha a körülmények szerint változó, de esetenként a minimális nagyságot elérte.” Valamely dolog mennyiségi gyarapodása lehetővé teszi a bennerejlő minőségi tulajdonságok teljes kibontakozását. A minőségi tulajdonságok kibontakozása pedig uj törvényszerűségek kialakulásával jár. A legjobb bizonyitéka ennek az árutermelés. Az árutermelés mennyiségi fokozásával a gyarmatok már nemcsak mint piacterületek jelentősek, hanem a nyersanyag beszerzése, olcsó munkaerő és tőke elhelyezés fontos tényezőivé válnak. így bontakozik ki a kapitalizmus imperialista jellege. A gazdasági életben monopol-profit jön létre, a politikában pedig a gyarmatok függetlenségi harca (India, Gandhi). E néhány példa is eléggé bizonyítja, mily fontos szerepet játszik a mennyiség és minőség törvénye a dialektikában. És a dialektikus gondolkozás elsajátításának egyik legfontosabb előfeltétele éppen az, hogy a jelenségek változásait, a bennük lévő ellentétek mozgását, mennyiség-minőség alapján értsük meg és vezessük le. A VÁLTOZÁS VÁLTOZÁSA (Gyorsulás) Az ellentétek küzdelme az egység változását idézi elő. A változás az egység ellentéteinek összefüggésében beállott eltolódást jelenti. Az eltolódás, azaz az ellentétek küzdelméből származó változás még az egységen belül történik és igy tulajdonképpen az ellentétek mennyiségi Változása ez. Az egység átalakulása pedig az ellentéteknek magasabbrendü szintézisbe való föloldódásával, azaz az ellentétek minőségi változásával, átalakulásával egyenlő. A változás folyamatában az egység, mint az anyagi létezés egészének meghatározott, relatív része, minőségileg átalakul, azaz ellentétei egy magasabbrendü szintézisben föloldódnak. Ezáltal az eddig egymás ellen küzdő energiák fölszabadulnak és a fölszabadult energiák az egység további változásában a fejlődés egyre fokozódó gyorsaságát teszik lehetővé. Minél komplikáltabb, bonyolultabb, magasabbrendü az egység, azaz minél több minőségi átalakuláson ment már keresztül, annál gyorsabban követik egymás.t a további fejlődésben a minőségi átalakulások. Ez természetes is hiszen minden minőségi átalakuláskor nagy mennyiségű energiák szabadulnak föl és ezek az energiák egyre fokozódó gyorsasággal viszik az egységet uj minőség átalakulás, azaz: szintétizálódás felé. A változás egésze tehát nem egy állandó egyenletességgel működő mechanikus folyamat, hanem maga a folyamat is dialektikus, azaz változóan végbemenő folyamat. A változás tehát változóan történik. Mindezek alapján, a változás tehát változás változása, vagyis a fejlődés minőségi átalakulása (gyorsulás) — voltaképpen nem más mint a dialektika harmadik fontos törvényszerűsége. Az egység minőségi átalakulásával fölszabadult energiák egyre fokozódó gyorsasággal viszik előre magát az egységet a további fejlődés során, sőt, ugyanezek a fölszabadult energiák az egység bonyolultabbá válását és magasabbrendüségét is előidézik. Mit jelent mármost az egyik egység magasabbren- düsége a másik egységgel szemben? A magasabbrendü egység már több szintézisre jutott energiákat tartalmaz, amelyek igy már szövevényesebb, bonyolultabb ellentétes összefüggést képeznek magában az egységben. Viszont, a bonyolultabb ellentétes összefüggést tartalmaEzen utolsó felvonásról nem illő beszélni, már csak azért sem, mert a szereplők akasztandó emberek (?) sorába esnek, $edig akasztandó ember házában nem illő kötéllel forgolódni. Ja kérem, nem igy volt ám ez néhány évvel ezelőtt. Hitler és bandita társai mindenkit le- bunkóztak, akik utjukba kerültek. Sőt bandita társaikat sem kímélték, ha céljaik elérése elé akadályt gördítettek. Minden egyes felvonás végén, a szin elé jöttek ezen vademberek; világgá ordították fenyegetéseiket és az áldozataik ha- lálhörgése közben pedig a német nép vadul ordítozta: Heil Hitler! Emlékszünk Ausztriára. Emlékszünk Csehországra, Lengyelországra és a többiekre. Halálra üldözött emberek milliói próbáltak a náci halálhálóból kimenekülni, majdnem semmi reménnyel, mert ahogy elérték az egyik országhatárt, már is a vad náci hordák a nyomukban voltak és egymás után szolgáltatták ki a szolga kormányok Hitler kezére a munkásmozgalom vezető emberei színe-javát. Némely országban, mint Magyarország, nem is volt rá szükség, hogy Hitler keze odaérjen, elvégezte helyette a főhóhér, a vén dögkeselyű, az amerikai magyar újságosok, papok kedvence, Horthy Miklós. A porosz junkerek örömmámorban úsztak, hogy végre megszabadultak a fenyegető forradalomtól. A német nép pedig tovább ordított rekedten, hogy Heil Hitler! A reichswher hadseregek közben Stalingrádhoz értek. S mig ezen útjukat elérték, agyat forraló rémtetteket vittek véghez. Egy egy város és körzet ottmaradt lakosságát tízezrével ölték le, csupán azon célzattal, hogy Ukraina elnéptelenedett földjét, németekkel telepítsék be. S miközben a náci fegyveres hordák vadul pusztítottak és öltek, a német nép Hitler bömzó egységek változásai nemcsak a fejlődés gyorsabb mozgását hozzák létre, hanem megváltoztatják a változás törvényszerűségeit. (Folytatjuk) KARÁCSONYI CSOMAGOK Az Office of War Information arra kéri a közönséget, hogy akik a tengeren túli területeken szolgáló katonáknak ka- rácsnyi csomagokat akarnak küldeni, ezen csomagokat OKVETLENÜL FEL KELL ADNI SZEPTEMBER 15 és OKTÓBER 15-ike között. Csak ebben az esetben számíthatnak arra, hogy a csomagjaik idejében megérkeznek. Ugyancsak kéri az OWI, hogy az ily csomagoknál használjuk az erre a célra készített speciális dobozokat, amelyeket szerte az országban igen sok üzletben meg lehet szerezni. bölése közben üvöltözte: Heil Hitler! Nincs annyi tinta, amivel leírni lehetne a sok gazságokat, amit a munkásomzgalmi emberekkel, a szegény zsidókkal és a tudósokkal a náci hordák elkövettek. Közben a német nép orgiát ült. Elhitette vele Hitler, hogy “übermentsch” azért, hogy koncot kapott a junker gazdáitól, még Szovjet Oroszországra is rá lehetett uszítani. “Nem jó a disznó elé gyöngyöt dobni, mert beleharap”. És a náci disznó az orosz gyöngybe harapott. Belé- harapott és mind a harminckét foga beletörött ennek a náci disznónak. Stalingrádnál ordította el magát a fenevad, miközben olyan, csapást mért az orrára az orosz nép, amit többé kiheverni nem tudott. Következteti Ukraina. A már odatelepedett nyolcvanöt ezer náci a múlt tavasz hóolvadásában, Ukraina feneketlen sarába volt kénytelen a győzelmesen előnyomuló orosz stregek elől menekülni. Közben Hitler elhallgatott, vagyis nem bömbölt tovább. Németországból a megszokott orditás nem zavarta a légkör elektromossággal töltött hullámait. Ha leszámítjuk a szövetségesek repülő bombáit, Németországban ma minden csendes. Ha igazak a haditudósítók jelentései, akkor a német nép néma csendjét az ágyuk dörgése és a föntebb említett repülő bombák robbanásain kívül, a vén anyókák sírásai zavarják. Ezen anyókák, nem a fiaikat siratják, hanem, hogy füstbement a hitleri álom, hogy ők felsőbb lények, mert idegen — ebben az esetben amerikai — katonák bakancsai tapossák a szent német földet. Az anyókák nyafogásai közepette, már hangzik az ács fejszéjének csattogása, amint Hitler és társai akasztófáját faragja, amelyre most az egyszer az akasztott emberek akasztóit fogják akasztani. Tudja Pál OLVASÁS KÖZBEN BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 23. 6 oldal
