Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-23 / 1338. szám

1944. szeptember 23 BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL ..CS.. Ő MEGJEGYZÉSEI BÉKE BIZTOSÍTÁS Választások előtt állunk, a reakciós nagytőke, ha már arra nem volt képes, hogy megaka­dályozza az európai fasizmus teljes összetörését és egy meg­egyezéses békét vigyen keresz­tül, amely biztosítaná az osz­tálytársaik zavartalan uralmát odaát, hát minden igyekezete odairányul, hogy olyan politikai apparátust építsenek fel, amely alátámassza egyrészt gazdasági hatalmukat, hogy zavartalanul mehessen tovább az állami be­avatkozástól mentes magángaz­dálkodás, amely alatt a minden korlátozástól mentes kizsákmá­nyolást értik, másrészt pedig megakadályozzák, hogy az euró­pai országok balra tolódjanak. Természetesen a politikában a jelszavak mindig csak takarói a tulaj donképeni céloknak, igy amikor most a republikánusok­nak megindult a választási kam­pányuk, mindazon jelszavak amelyeket kihangsúlyoznak nem jelentenek mást, mint porhin­tést amellyel a választók töme­geit igyekeznek elvakitani és a szavazataikat megszerezni. A két párt programjában nincs különbség a háborút ille­tőleg, mindakettő a győzelmes befejezést Ígéri. A különbség a békekötés és a háború utáni tervek között vannak. A republikánus sajtó appará­tus arra törekszik, hogy a ma­ga oldalára nyerje meg azokat a tömegeket, amelyek azokból az országokból származnak, me­lyek valamiként veszíteni fog­nak a háború következtében. A fő tömegek itt amelyeket ela­karnak érni a nácizmussal fer­tőzött német származásúak, amelyekkel azt sejtetik, hogy ők, már mint a repubilkánusok, kedvezőbb békét biztosítanak Németországnak mint a “kom­munista” Roosevelt adminisz­tráció. Utána következnek a Lengyel, Finn, Litván, Magyar- országokból származó népek, amely országokkal a Szovjetek­nek vannak diferenciái, kihang­súlyozva azt, hogy Roosevelt szabad világ nem abban áll, hogy a Hitlerek, a Lavalok és a Tojok összezuzatnak. Szabad világ az, amelyben elképzelhe­tetlen, hogy ezek uralomra jut­hassanak. Amerika, amely Jef- fersont, Washingtont és Lin­colnt adta a civilizációnak, nem veszélyeztetheti azt Coughlinok- kal és Gerald Smithekkel. Az átlag amerikai polgárnak meg kell tanulnia, hogy nézzen az álarc mögé és ismerje fel az ér­dekeket, amelyek azokat az em­bereket hatalomra segítik és hogy törje össze azokat az ér­dekeket. A szabadságnak soha­sem volt szüksége olyan éber­ségre, mint éppen azokban a napokban, mikor a győzelem hajnalodik. megegyezett Stalinnal, illetve tudomásul vette azt, hogy az első világháború idején a pol­gárháborútól legyengült Szov­jetektől elszakított területeket, amelyeknek a célja az volt, hogy a “bolshevizmust” elzár­ják a világtól, a Szovjetek visz- szafogják csatolni az anyaor­szághoz. De, maguk a jelöltek csak nagy vonalakban érintik a béke terveiket, oly módon, hogy azt leszögezni ne lehessen, a “tar­tós béke” biztosítása, Németor­szág és Japán lefegyverezése, a nyílt kiállásukat. Tehetik ezt annál is inkább, mert jól tud­ják, hogy mire ők hatalomra kerülnének, a Szovjet már ré­gen befejezett tények elé állít­ja az uj adminisztrációt is. Ahogy ma a helyzet mutatko­zik, mire a választások befeje­ződnek, a Szovjetek végrehajt­ják a terveiket és az európai országok is túl lesznek azon a változáson, amelyek a háború következményeként jelentkezni fognak. így valójában a repub­likánusok “béke” politikája csak propaganda eszköz a tö­megek fogására. De csak úgy nagy általános­ságban dobják ki a jelszavaikat a háború utáni kérdéseket ille­tőleg is. Közel tiz millió katona szerel le és tér vissza a polgári életbe. Ez nagy fejtörést okoz a kormányzatnak, mert jól tud­ja, hogy különösen a harcterek poklából kikerült katona töme­geket nem tanácsos ismét a sarokra küldeni almát árulni, mert odakint nagyon jól meg­tanulta azt, hogy milyen hata­lom és erő van az együttmütt- müködésben. Ezt felismeri mind a két cso­port, amig a liberális Roosevelt csoport bonusszal, iskolázással, farm, házvétellel és kis vállal­kozások lehetővé tételevei, a munkahélküli biztosításnak a leszerelt katonákra való kiter­jesztéssel, nagy közmunkákkal akarja a kapitalizmus fenma- radását biztosítani ,addig a re­akciós Dewey-Hoover csoport, újólag a nagytőkére akarja bíz­ni azt, hogy a munkanélkülisé­get, amúgy Hoover módra old­ja meg. Valójában mind a két csoport téved, mert ugyan a roosevelti elgondolás, ideig-óráig elken­dőzi a bajokat, de ha elfogy a bonusz, ha nem tudja törleszte­ni a házat, a farmot, ha meg­buknak a kis vállalkozók, akkor a bajok újra kiújulnak és meg­oldhatatlanná válnak. De még kevésbé képes a megoldásra a nagytőke, amely előtt csak a profit szentsége áll, amely be­szünteti az üzemeket, mihelyt az nem hozza meg a “tisztes” polgári hasznot. Már pedig a háború által fokozott mérték­ben kifejlődött technikai talál­mányok, milliós tömegeket tesz­nek munkanélkülivé. A profiton épült társadalmi rendszer képtelen megoldást találni ,csak tapogatózik, foltoz- toldoz, bajokat elkendőzi ideig- óráig, hogy utána azok fokozott mértékben törjenek elő. Egy megoldás van: az Ipari Demok­rácia, amely nem a profiton, hanem a közös termelés alap­ján épül fel, amely rendszer megadja a lehetőségét annak, hogy mindenki a szükséglete, szerint vegye ki a részét az élet javaiból. Hogy ne lázadások, elvetélt forradalmakon keresztül jöjjön el egy uj világ, ma a békés élet visszaállításának a küszöbén fokozott mértékben kell hirdet­nünk az amerikai magyarság között, hogy a nagy kérdéseket a mai rendszer nem oldja meg, arra csak a Ipari Köztársaság képes, amelyben a profittal együtt elhal a nyomor, szenve­dés, egymás kizsákmányolása éppen úgy, mint a mindent szét­romboló háborúk lehetősége is. Becsületes nyíltsággal, osz­tályharcos elgondolással, ennek az uj társadalomnak a harcos szócsöve a Bérmunkás már 30 éve, aki ezt a munkát segíti, az , emberi boldogság harcosa, aki gátolja, az akaratlanul is a re­akció, az uj, minden eddiginél borzalmasabb háború eszköze. Békét akarunk, gyűlöljük a háborút, a munkásosztály ka­tasztrófája az egész világon, hogy a gyengeségével, szerve­zetlenségével nem tudta meg­akadályozni a ma borzalmassá­gát, hogy nagyra hagyta nőni az imperializmus leggyalázato­sabb formáját a nácizmust. De uj, még nagyobb kataszt­rófával • néz szembe, ha ismét gyengének bizonyul, amikor az uj “béké”-vel előkészítik a kö­vetkező háborút. A profitrendszer nem ismer békét, csak az uj háborúkat előkészítő szünetet. A béke har­cosa csak az, aki elakarja pusztítani a profitrendszert és építi az ipari demokráciát. PIRULÁS NÉLKÜL Vannak ifjúkori botlások, amelyeket meggondolatlan fej­jel elkövettünk, amelyet igyek­szünk elfelejteni és elfelejtetni. Meglett korban elkövetett bűnöket már kevésbé nézik el az embertársaink, igy azokat az elkövetői titkolják, letagad­ják. Nagyon ritka eset az, hogy a legaljasabb bűn, a denunciálás elkövetője, maga álljon ki, a mellét verve, hogy ide nézzetek, én egy utolsó spión vagyok. Er­re jellemző az, hogy még egy Tárcái is, ha időközönként rá is bizonyítják a denunciálást, azt igyekszik letagadni, kimagya­rázni, vagy mea culpázva leve­zekelni. Elképzelhető a szégyen­érzés nélküli cinizmusnak a fo­ka, ha valaki kiáll a piacra és ott még dicsekedve mutagatja a szennyesét. Erre a szerepre vállalkozik Chernitcky plébános, ki dicse­kedve irja meg, hogy hozzá j méltó társaival, milyen szemér­metlenséggel denunciálta Káro­lyi Mihálynét, micsoda erkölcsi- érzék hiányát mutatja az az ember ,aki ezzel a szégyenletes- séggel a piacra áll. Ennél azu­tán érthető meg az is, hogy az­zal is eldicsekszik, hogy ime ő éppen úgy gondolkozik mint Pegler, akit még a Scripps- Howard lap vállalatok is kirúg­tak a túl reakciós volta miatt és be fog vonulni a méltó he­lyére ,a Hearst lapokhoz. Szegény bridgeporti hívek igazán nem irigylésre méltók, amikor a “lelki vezetőjük” egy ilyen Chernitcky! OROSZ ÚJSÁG VÁLASZOL A PÁPÁNAK MOSZKVA — Az orosz kor­mány hivatalos lapja, az “Iz- vestia” éles hangon bírálta a római pápának azon kérését, hogy a németekkel a leverésük után a győztesek ne bánjanak keményen, hanem “keresztény szellemben bocsássanak meg nekik.” “Ugylátszik, hogy még most is vannak olyan emberek,” — irta az Izvestia, — “akik azt szeretnék, ha a jelen háború bűnözőit és általában a Hitler klikket most is valamilyen Do- orni Kastély várná.” (Wilmos császár menekült Doornba, ahol szolgák seregétől körülvéve él­te le életét.) “Ez a remény azonban most hiábavaló. És hiába okoskodnak azok, akik védelmezni akarják a Hitler rablóbandát, mint pél­dául a pápa is, aki arra kérte London lakóit, hogy mint igazi keresztények felejtsék el a né­met légi támadásokat. HETI 1500 DOLLÁR JÖVEDE­LEM JÓSLÁSBÓL Egy válókeresettel kapcsolat­ban olvassuk, hogy egy detro­iti jósnak a heti jövedelme 1500 dollár és annál is több. Jellemző az emberek idegze­tére, hogy lelkületűk megnyug­tatására a babonának ezt a köz­ismert üzletágát veszik igény­be. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof Józsefné, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron ....„. 4.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó Jánosné, New Y... 2.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 5.00 Ganch L.-né, Carolina .....12.00 Kanchar J.-né, Cleveland.. 2.00 Kern Péterné, Akron ......... 4.00 Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 5.00 Lefkovits Lajosné, Clev. .. 2.00 Mary Mayer, Phila ............ 2.00 Molnár A.-né, Cleveland ... 2.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Udvarnoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 2.00 Vizi Józsefné, Akron ........ 6.00 Zára Jánosné, Chicago .... 3.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents