Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-01-11 / 1301. szám
2 oidai BÉRMUNKÁS 1944. január 11. AHOGY EN LATOM — Írja: KRÉTH — Hogy a most folyó háború nemcsak bizonyos tekintetben, de minden tekintetben korlátozza a munkásmozgalmak tevékenységének a hatáskörét. Hogy a korlátozás mennyire igen és mennyire nem szükséges, arról persze vitatkoznak az érdekelt munkások. Sokan szükségesnek látják, de vannak és nem kis számmal, akik önmagukra kényszeritetnek ítélik. Az igazsághoz hiven azonban el kell ismernünk, bármi is tette szükségessé és bármivel is indokolja meg a munkáltató osztály a terheket amit az ilyen intézkedések magukkal vonnak — mi dolgozók viseljük. Igaz, hogy ezen háborús korlátozás és intézkedés nem mondható durvaságnak vagy erőszaknak, inkább ellenkezőleg udvariasnak nevezhető, miért ne, amikor a munkáltató osztálynak sikerül minden harc és áldozat nélkül lemondatni a munkásokat azokról a vívmányokról amelyeket kemény harccal vívtunk ki. Vegyük példának a hat órás munka nap elsikkasz- tását és a nyolc órás munka nap behozatalát, mely simán ment. Igaz, hogy a bószoknak a szervezett vezetősége nagy segítségükre volt, de nem ez a lényeges, hanem az, hogy sikerült. A bószok mint látszik nem elégszenek meg ezzel, mert kezdik ahol csak lehet és amint azi alkalom engedi a tizenkét órát bevezetni. Megyünk a tizenkét órás nap felé, igen a tizenkét órás nap felé és amint látszik ez is oly simán fog menni, mint a nyolc órás munka nap bevezetése. Kétségtelen az, hogy nem szeretik és hogy mindent máskép kíván a nagy többsége a munkásságnak, de csak kíván, tenni azonban nem tesz ellene semmit és ezért vágyódik a béke után abban a reményben, hogy vissza jönnek minden harc nélkül a jobb munkaviszonyok és a jobb megélhetési lehetőség, mivel a politikusok úgy Ígérik. Hogy a mun- H ", ~ r ;ze titokban örül és di- t 'x :: a nagy keresettel és azon előnyökkel amit a nagy kereset nyújt neki, semmi sem természetesebb, semmi sem jogosabb ennél! De, és itt van a kutya eltemetve, bármily jogosnak és bármily igazságosnak is hirdeti a politikus és bármennyire irányuljon minden gondolata és igyekezet a dolgozó osztály nyomorúságos helyzetének javítására, bármely jogos is az a követelés, hogy a dolgozó osztályokat, amelyeknek keze munkája teremti a mai civilizáció minden kérkedő gazdagságát és amely nélkül társadalmunk egy napig sem állhatna fönn és bármennyire követeli a politikai kormányzási gépezet, hogy az iparok tulajdonosai bőségesebb és biztosabb keresethez, ezzel együtt szellemi művelődés lehetőségéhez és így igazán emberhez méltó élethez segítse. Bármily jogos is a dolgozó osztálynak ez a kormánnyal szembeni követelése és bármennyire jogos is jóakaratu politikusok törekvése ez irányban, a munkásságnak még sem szabad sohasem elfelejteni és nem is felejti el, hogy a törvényesen megszerzett tulajdon érinthetetlen és jogos a mai gazdasági berendezkedésben. Hogy ez minden oly szépen sikerült és ezután is sikerülni fog, nem az érte való lelkesedésnek tudható be, nem is, mert úgy szeretik a hosszú munkaórát, hanem a másfél idő és a “dupla” idő fizetés. Ez a minden fájdalmat enyhítői pénz hozza meg. Igen minden fájdalmat enyhít és minden sebet begyógyít az átkozott pénz! Nem törődik itt már senki sem a szabályos munkaidővel, akár csak ötven évvel ezelőtt, így van ez itt Akronban a gumigyárakban és igy van ez más iparokban is. Az Írásom kezdetén általánosságban írtam a munkásság gyávának mondható magatartásáról a szervezetével szemben. Hogy most a részletezésnél csak a gumigyári munkások mikénti viselkedéséről irok, az annak tudható be, mert én mint a sorok Írója, ott dolgozom és igy ők vannak legközelebb hozzám. De amint.fent jeleztem, más iparban is ugyan ez a helyzet. Ha valamely munkás szóvá teszi az union gyűlésen a fent leirt történeteket, mert dacára a nagymérvű gyávaságnak, a tagság között vannak gerinces emberek is, akik nemtetszésüknek többször nagyon hangosan adnak kifejezést, akkor a vezérek a már annyira megszokott és már annyira megutált megindokolást, hogy “hisz mi sem lelkesedünk a háborúért és tudjuk, hogy sok minden történik ami rendes viszonyok között nem történne, de meg kell vallanunk és el kell ismernünk, legyünk magunkhoz őszinték, sokkal rosszabb volna, ha mi mint szervezet nem avatkozott volna bele és nem adtuk volna beleegyezésünket a munkaidő ily formájú meghatározásához.” Amint mondom vannak gerinces emberek, de az a szabály, a többség akarata érvényesül és igy dacára bizonyos egyének gerincességének és dacára annak, hogy a többség is máskép szeretné, de a gyávaság vagy megszoKottság nem engedi meg, hogy tegyen ellene és igy a vezérek és a bószok akarata érvényesül. Ezelőtt ilyen intézkedések alapjában véve minden hatás nélkül maradt volna, de most végtére mégis csak szervezve vagyunk és igy a mostani körülmények között, ha most nem, mikor fogunk megjavítani munkaviszonyokat? Egy pár évvel ezelőtt, amikor a szervezet építéséhez fogtunk, még érthető lett volna az ily hátrálás, de most, amikor oly szükség van ránk munkásokra, hogy még soha, a hátrálás nem csakhogy nem megérthető, de nyílt megsértése a kereset és kínálat azon szabályának, hogy ha a kereset nagy és a kínálat kicsi, az árak fölmennek, ha pedig a kínálat nagyobb mint a kereset, az. ellenkező képletet kapjuk. Mennyi idő és energia lett azért föláldozva a munkásság felvilágosítására és mégis nem tudták megtanulni azt az egyet, hogy a 'vezérek ejárása és általános gyakorlata és szokása, minden időben kedvét szegni nemcsak sztrájkoknak, de mindennek amely nem vág össze saját terveikkel és eszméikkel és csak akkor tesznek úgy, mintha támogatnák a tagság cselekvését, amikor a tagság szilárd elhatározása kétséget nem szenved. A munkás- mozgalom történetén át mindig arra törekedtek a vezérek, hogy a munkásságot visszatartsák inkább mint fölbátoritsák. Mi a teendője a munkásságnak. Segíteni egy oly szervezkedési formát, amely magában foglalja az ipari szolidaritás követelményeit. Ezen szervezet az IWW. A háborús haszon évi kimutatása (Vi) Most, hogy az év bezáródott már biztosra veszik azt, hogy a hadi iparban vezető, de az összes korporációk összes haszna, felülmúlja a 22 billió dollárt, ami ha 100 billiós évi forgalmat ,másszóval rekordot érnének el, akkor is 22 százalékos általános hasznot jelent. Ámbár vannak iparok, ahol nagyobb a haszon mint 22 százalék, de ennél kevesebbet is keresnek, igy az átlag is 12 százalék amit nekünk behirdetnek. BÉKEPIPÁT KÜLDÖTT LOS ANGELES, jan. hó — Egy 70 éves indián főnök, akinek hivatalos neve “Big Chief Many Treaties”, a Blackfoot indián törzs vezére, Roosevelt elnöknek egy indián béke-pipát küldött, arra számítva, hogy ebben az évben még szükség lehet rá. “Szakértők szerint az európai háború ebben az évben véget fog érni,” — irta Big Chief Many Treaties, — “azért küldöm a béke-pipát, nehogy a Big White Chief-et készületlenül érje.” FELÜLFIZETÉST ADTAK január 1-ig: M. Pilcsuk, Cleveland ...... 1.00 J. Vanno, Zeigler ........... 1.00 L. Birtalan, Cleveland .... 1.00 M. Danka, Cleveland ....... 2.00 Alex Péntek, Cleveland .... 1.00 Clevelandi társas délután 71.56 Irma Phillips, So. Bend .. 2.50 St. Pal, Martins Ferry .... 1.50 J. Zsurzsa, Bellaire ...... 3.50 IWW Csop. New York ....20.00 St. Nyirán, Wellsburgh .... 2.00 Visi mtársnő születésnapi pártyja Detroit ...........25.00 M. Tóth, Chicago ............. 3.00 G. Barcza, Bridgeport ..... 4.35 J. Munczy, Cleveland ..... 3.00 P. Kleidal, Akron ............. 2.00 J. Vlad, Chicago ............... 1.50 J. Feczkó, New York ....... 1.00 Rákóczi Bs. 23. New York 5.00 S. Régensburger, Newark 1.00 St. Szabady, Chicago ....... 1.00 J. Győrfy, Chicago .......... 1.00 G. Pallagi, Newark ......... 6.00 A. Haller, Cleveland ........ 3.00 J. Kish, Los Angeles ....... 2.00 J. Dénes, Detroit ............. 7.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 4.00 P. Dobisz, Newark ........... 1.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.50 B. Horváth, Detroit ....... 4.85 J. Kovách, Cleveland ....... 2.00 P. Pozsgai, Connersville .50 A. Fekete, Akron ............. 1.00 J. Deák házassági évforduló, Akron .............25.00 J. Pék, Cleveland ______ 2.00 N. N., Cleveland ............. 5.00 J. M., Cleveland .r.............10.00 Kétszázötven az olyan fontos korporációk száma, amelyek nagyban működnek, ezek közül 146-nak az összes vagyona 31 billió dollár. Az alábbi kimutatás összehasonlítja a múlt évek, valamint az 1917-es háborús év hasznát a mai háborús haszonnal. És ezt szemlélve, mi is elmondhatjuk, arra az állításra, hogy a mostani háborúban a haszon korlátozva van, hogy “hiszi a pici”. (A haszon billiókban, az adó levonása előtt) 1942. 19.800.000.000 1941. 14.100.000.000 1929 9.200.000.000 1919. 8.500.000.000 1917. 9.400.000.000 Most tekintsünk azokra a rajzokra, torzképekre, melyekben a munkást mint önző, ha- zafiatlan árulót állítják be, mert magasabb munkabéreket követel. És olvassuk el üjból milyen magas béreket fizetnek a munkásoknak, mégsincsennek megelégedve. Az ilyeneket persze megírják napról napra a nagy lapok, csak azt nem, hogy 1943. évben 11 billió dolláron felül csináltak hasznot, több mint kétszeresét, az agyondicsért és alacsony munkabérek idején, 1929-ben, vagy az első világháború legvirágosabb évében, 1917-ben. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 8.00 Mrs. G. Barca, Bridgeport 5.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron ..„12.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ........12.00 Mrs St. Detky, Phila ....... 6.00 Katy Esztergál!, Cleve. .. 6.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. P. Kern, Akron ......12.00 Mrs. J. Kollár, Clev......... 6.00 Mrs. E. Kovách, Cleve..... 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .. 7.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila .....„„11.00 Mrs. A. Molnár, Cleve, „ 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. A. Székely, Cleve. „ 8.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........12.00 Mrs. St. Visi, Detroit ..... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago ..... 9.00
