Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-03-11 / 1310. szám
1944. március 11. B E K M L N K Á S 7 oldat Háború és Bébe Irta: Kovach Ernő ötödik éve folyik az embermészárlás, ha ma már látjuk is azt, hogy a náci-fasizta imperializmus elveszti a játszmát amely tízmilliók életébe fog kerülni, a végét még csak javasolni lehet, de tudni nem. Az olasz fasizmus után most a finneket ütik ki a háborúból és ha az orosz előnyomulás tovább tartja a tempót, akkor valószínű, hogy a román, bolgár, magyar segédcsapatok is kikerülnek a harcból, a német hadsereg nagyon meggyengül, támadásra képtelenné vált már ma is> de a védelemre még elég erős. Ez fokozottabb mértékben áll Japánra, tehát azok a megállapítások, hogy a háború ebben vagy jövő évben véget ér, nem mások mint jóslatok, amelyek csak feltevéseken vagy jámbor óhajokon alapszanak. De mindennek vége lesz és már erősen tárgyalják a háborút követő béke mibenlétét. Természetesen békét, amely igazságos, amely nem a “Jaj a legyőzöttnek” formulán alapszik, amely nem egy uj háborúnak az alapját veti meg, csak a társadalmi rendszernek a szocialista alapra való átszervezése után lenne megvalósítható' de amint a munkásosztály, amelynek a hivatása az uj társadalmi rendszer megalapítása, erőtlen volt arra, hogy megakadályozza a háború kitörését éppen úgy nincs felkészülve arra, hogy a békét maga a fenti alapon formálja meg. Ha a háború okozta szenvedések és gazdasági lerongyoló- dás a tömeg elkeseredése, miként 1917-18-ban hozhatnak is meglepetéseket ezen a téren és kétségtelenül hoznak is, különösen a közép európai országokban, erre mi ma még nem építhetünk- csakis a meglevő tények és erőviszonyok folytán következtethetünk arra, amit majd békének fognak nevezni. Kétségtelen, hogy soha a történelem folyamán a legyőzött népek iránt olyan mélységes gyűlölet nem volt a győzők részéről mint amilyennel a tengely hatalmak néznek szembe. Hogy ez a gyűlöletes közhangu- at megteremtődött ,azt téves /olna a háborúk idején megszo- tott propaganda terhére Írni, íz ilyen propaganda hatása nagyon rövid időre terjed a háború befejezésével legalább is i győzők részéről megszűnik. Via azonban a fasizta hadviselő ‘elek minden felülmúló barbar- zmusa olyan közhangulatot te- •emtett a népek széles rétegeién az egész világon, amely eiere kizárja egy olyan helyzet ilakulását a háború után, mely- >en igazságos béke kötethessék. Gondoljunk csak arra, hogy litler- Mussolini, Horthy, Fran- :o stb. uralma hány ezer és zer munkás és liberális ember letébe került saját országukon, azután következő zsidómé- zárlások, amelyeket betetőzött . háború által leigázott orszá- rok népeivel szemben elköve- ett barbár cselekedet, tömeg ivégzések rabszolgamunkára aló elhurcolások, lengyelek, roszok tömeges legyilkolására, a holland, belga» norvég, szerb, görög, francia nép megkinzásá- ra, Lidicére, Horthyék bácskai gazságairól, a kínai nép és az amerikai foglyok elpusztításáról, szenvedéséről, amelyekről csak a háború után kapunk tiszta képet, ezeknek az elkövetett gazságoknak a borzalmai nem hogy megszűnnének, hanem fokozódni fognak a pontos megismerés folytán, olyan légkört teremtenek a béketárgyalás idejére, amely csak egy gyűlöletben megszületett “békét” eredményezhet, amely egy minden időknél borzalmasabb háború magvát veti el, ha csak egy olyan megoldás nem adódik, amely nem a népek, amelyek maguk is áldoztak, vagy félrevezetettek bőrére, hanem a gazságok elkövetőire, a parancs kiadóira, az uralkodó osztályra hárítsa a felelősséget és annak következményeit. A lehetőségeket és hivatalos, félhivatalos megnyilvánulásokat, érdekcsoportok és egyéni ajánlatokat fogunk megtárgyalni az alantiakban, melynek nem csak az a célja, hogy felsorolja a különböző béke formulákat, hanem, hogy az olvasót és rajta keresztül minél nagyobb tömegeket szabadítson meg a gyűlölettől é& megértesse azt. hogy béke nem a gyűlölet, hanem a megértés, k testvéresü- lés alapján érhető el, hogy a háború nem szüntette meg az | osztályellentéteket, hogy a hit- ! leri mételytől felszabadult munkás ismét osztályos sorsosa az amerikai munkásnak, kinek a 'jóléte, szabadsága, kihatással lesz az amerikai és a világ minden dolgozójának a sorsára. Hivatalos tervek ezideig igen nagy általánosságban mozogtak, egyetlen pozitívum az, hogy az ellenség feltétel nélküli megadását követelik. A cai- roi megbeszélésen Japánra vonatkozólag, az összes hóditott területeknek a kiürítését követelték. A moszkvai konferencia Ausztria függetlenségén kívül csak általánosságokat emleget, ugyanígy a teheráni megbeszélés is, amennyiben a nyilvánosság tájékozva van róla. Nagy általánosságban a támadások — értve alatta a német, japán támadást — jövőben való lehetetlenné tételét, uj Népszövetséget, nemzetközi rendőrséget, a nemzetek közötti gazdasági egyenlőséget, demokrati k u s kormányzatokat emlegetnek. A Szovjet már konkrétebb kijelentéseket tett, hangsúlyozva, hogy nem akarja a német népet összetörni, csak a nácizmust akarja kipusztitani, a háború bűnöseit megbüntetni, hadisarcot nem akar, de kötelezni akarja Németországot, hogy a szétrombolt községeket, városokat, gyárakat építse fel, az elhurcolt gépeket, állatállományt pótolja. Varga Jenő, ma orosz közgazdász számítása szerint, 10 millió munkás 10 év alatt tudja helyreállítani amit a háború őrülete szétrombolt. További Szovjet tervek, a 1918- 19-ben elvett területeinek a Baltic államoknak, Beszarábiá- l nak, lengyel területeknek a Curson vonalig való visszacsatolását követeli, azonkívül a határain Finn, Lengyel, Roifián és Magyarországon vele, már mint a Szovjettel barátságos kormányzatot akar létesíteni. A félhivatalos amerikai és angol nagytőke megegyezéses békét követel azonnal, mielőtt a tengely hatalmak összeomlása bekövetkeznék, ne' hogy az összeomlás következtében az “anarchia” legyen a legyőzött országokban úrrá. Ezeken kívül a legkülönbözőbb tervek látnak napvilágot a lapokban, folyóiratokban, előadásokban és a rádión, amelyeket legtöbbször a gyűlölet füt, mellyel az egész német népet akarják megnyomorítani. Ma a két utóbb felsorolt csoport az, amely közvetlen veszedelmet jelent. A nagytőke és a reakciós nagy napilapok, a kimondottan fasizta izü alakulatokat, tekintve az óriási befolyásukat, a hatalmas anyagi eszközeiket, amellyel kezükben I tartják a sajtót, a rádiót, a po-1 litikusok jórészét, joggal lehet félhivatalos álláspontnak ne-1 vezni. Ezek ma a legkülönbözőbb formákban propagandát folytatnak az azonnali megegyezéses béke mellett. A jelszavuk az, hogy ma már az ellenség annyira meg van verve, hógy hajlandó á hódítási terveiről lemondani, tehát felesleges a további vérontás, meg kell menteni a fiainkat az elpusztulástól, a háború előtti állapotok alapján meg kell egyezni. Ez a “béke” azt jelentené, hogy ugyan időlegesen megszűnne a háború, de Európában és a világon szerte, minden maradna a régiben, a fasizmus, nácizmus ha nem is Hitlerrel vagy Mus- solinivej, de lényegileg uralmon maradna. Persze ezeknek az uraknak a békevágyát nem a vérontás iránti iszonyatuk diktálja, hanem a rettegésük attól, hogy a borzalmas elnyomatás alól felszabadult népek, nem fognak megelégedni, holmi jól fésült áldemokráciával, amelyben apró módosításokkal maradna minden a régiben. Maga a kapitalizmus érintetlen maradna, csak a név és az uralkodó személye változna. A nép amint a szerb, görög, amennyire már meglátható az olasz példából, hogy nem hajlandó elfogadni a tegnap urait újra a nyakukba, egész egyszerűen megakarnak szabadulni nem csak a királyaiktól, hanem az egész rendszertől is, amely a háború előtt nem sokkal volt különb a náci rendszernél. Kétségtelen az is, hogy ha az elnyomóitól a szövetségesek fegyvereinek a segítségével a magyar, román, lengyel, bolgár és a német nép is megszabadul, alapos takarítást fognak végezni a portáikon. Nagyon jól látják azt, hogy ezek az európai népek a Szovjetek felé gra- vitálnak, különösen közeli a veszély most, amikor a Szovjetek jelentik a legnagyobb erőt Európában és amikor a Szovjetekhez való csatlakozást úgy tehetik meg, hogy a népi függetlenségüket megtarthassák, amelyre a Szovjetek uj határozata lehetőséget ad. Ez az amitói a nagytőke, a pápa és minden reakciós retteg, nem csak az európai befektetéseiket féltik, hanem joggal rettegnek attól, hogy egy ilyen európai alakulás, ha az őszintén a gazdasági egyenlőtlenségek megszüntetése felé haladna, balra tolná Anglia és Amerika munkásságát is. Ezért van a “béke” propaganda mellett a Szovjetek ellen való uszítás is, egyszerre ezek a reakciós urak nagyon szivükön hordozzák a kis népek szabadságát és erősen követelik az angol és amerikai kcíí-mánytól, hogy lépjen fel a Szovjetek fent említett tervei ellen és ne ismerje el a balti államok, Beszarábia és kelet Lengyelország becsatolását és a menekült, lengyel, szerb, görög kormányokat ismerje el, mint e fenti népek hivatalos képviselője. Persze, ha sikerülne megmenteni az összeomlástól a német hadsereget, a junkerekkel való uralom alatt visszaállítani a Szovjeteket körülvevő reakciós kormányokat, úgy nem kellene letenni a régi vágyról, hogy végül egy ilyen európai reakció megsemmisíti a kapitalizmus mumusát, a Szovjetet. Mikor Hitlert, Mussolinit, Francot felépítették, akkor is ez volt a cél, csak Hitler ostoba kapzsisága zavarta meg a menetrendet, amelynek az első állomása lett volna a Szovjetek leverése és utána a munkásmozgalom összetörése az egész világon, akkor azután ellentállás nélkül győzhetett volna mindenütt a fasizmus. Nem kevésbé veszedelmes az az irányzat sem, amely a másik végletbe esik, amely szerint nem a nácizmus jelent veszélyt, hanem maga a németség mindaddig, amig a német népet, teljesen le nem törik, gazdaságilag és fizikailag, szét nem rombolják az egységüket, fel nem bontják kis részekre, állandó veszélyt jelentenek a világra. A javaslatok kétségbeejtően hajmeresztők, a gyűlöletnek olyan elfajulását mutatják, amelyek ha beleiródnak a népek tudatába, lehetetlenné teszik az emberiségnek a testvériesülését. (Folytatjuk) FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK március 4-ig: Ch. Ruttkay, Phila ........... 3.00 J. Gyurcsek, Thornville .... 1.00 S. Yeddy, S. Norwalk ..... 4.00 J. Weidinger, Easton ....... 1.00 J. Weidinger, Manayunk .. 1.50 J. Koren, L. Angeles ....... 1.00 A. Dubay, Cleveland ....... 1.00 A. Töldi party, Dearborn 12.00 Mrs. J. Balázs, Detroit........50 Mary Mayer, Phila ........... 5.00 St. Horgos, New York .... 2.50 J. Szoboszlay, Cleveland .. .50 J. Szalay, Detroit ............. 2.00 St. Kóta, Triadelphia ....... 1.50 J. Starr, Manayunk ......... 1.00 A. ökrös, Cleveland ....... 1.00 N. N. Akron ..................... 1.00 Mrs. J. Szilvágyi, Detroit 1.00 A. Sokola, Miami ............. 5.00 F. Berzi, Maple Shade .... 3.00 J. Barna, Newark ........... 4.00 Margaret Fay, Akron ..... 4.00 Miami lapolvasók ........... 61.00 IWW csop. New York .... 20.00 A. Bolla, Buffalo ............. 2.00 P. Wandracsko, Buffalo .. .50
