Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-03-04 / 1309. szám
1944. március 4. A zsidó, mint amerikai földmivető Németország a modern anti-; szemitizmus bölcsője. Itt fogant meg ennek a tévhitnek a “filozófiája”. Itt dolgozták ki az “elméletét”, amelyet azután az utolsó tiz év “gyakorlata” követett: az emberiség történelmének szégyenteljes korszaka. Mint több német “találmánynak”, ennek sem eredeti az ötlete, hanem faji babonáknak, rég megdöntött teóriáknak és közönséges hamisításoknak a zagyva keveréke. Olyan képtelenség az egész, hogy ha a fajgyűlölet virulens bacillusa nem terjesztené ezt a pestist, nem is volna érdemes komolyan foglalkozni vele. De a nácik keserű tréfát faragtak belőle. A zsidókra ráfogták, hogy világuralomra törekednek és minden más fajt szolgaságra akarnak kárhoztatni. Ugyanabból a csoportból kikerült német vezetők találták ezt ki, akik az utolsó generáció ideje alatt kétszer is megpróbálták invázió és rablás utján a világot hatalmukba keríteni. Gonosztevők m«ntalitása kell ahhoz, amely a kegyetlenséget az agyafúrtsággal párosítsa, hogy kifundálják azt, hogy nem ők, hanem mások tervelték ki a világ leigázását és kirablását. Az a hamis legenda, hogy a zsidó nem produktiv, hanem élősködő faj, hozzásegítette őket, hogy megtámadják és kifosszák a fél világot és kihasználják a másik felét. Ez segített elpalástolni a németek világuralmi törekvését is. Nyomatékosan mutattak rá mindig arra körülményre, hojfy a zsidók “sohasem vállalnak szerepet a földművelésben.” Mi ebben az igazság? Gabriel Davidson “Our Jewish Farmers” (A mi zsidó földműveseink) cimü és L. B. Fisher kiadásában most megjelent könyve időszerűen felel meg erre a kérdésre. összefoglaló képet nyújt arról, hogy milyen részük van a zsidóknak az ame-j rikai földművelésben. Rámutat arra, hogy a zsidóknak a földhöz való vonzódás éppen akkor nyilvánult meg erősebben, amikor ^z általános iparosodó irányzat az embereket a falvakból inkább a városokba terelte. És megcáfolja azt a közhiedelmet, hogy a zsidók nem ragaszkodnak anyaföldjükhöz. “Igen gyakran halljuk a vádat, — írja Davidson — hogy a zsidó nem akarja arca verejtékével megkeresni a kenyerét és irtózik megfogni az eke szarvát. A zsidó földműves osztály, amely alig néhány év alatt alakult ki, alaposan rácáfol e hazugságra. Történeti kutforrások alapján kimutatja, hogy a zsidó eredetileg földművelő nép volt, ahogyan a bibliai történetek megírják. Törvényeik, erkölcsi és vallási előírásaik a földművelésen alapultak. A legtöbb zsidó ünnep, szántó-vetők és szüretelők mulatságaiból alakultak ki és ilyenek maradtak a mai napig. Nemcsak az ótestamentum, hanem a vallási iratok hatodik könyve — a Tal7 műd — amely már a zsidók szétszóródásának a korában íródott— a földüvelő nép vallásgyakorlatait szabályozza. Kétezer év történetébe került, hogy a földművelő népből városi nép alakuljon ki, hogy parasztból polgár legyen, hogy az egyszerű gazdasági szerszámokat használó földhöz kötött földművelőből, a világ minden városába elkerült kiskereskedő, szellemi munkás és proletár váljék. Sok-sok véres háború kellett ahhoz, hogy Palesztinát elpusztítsák és a zsidókat kényszer költözködésekkel az egész világon szerte szórják. Államilag pártfogolt vallásüldözésekkel sikerült csak a zsidókat szétválasztani és átformálni azzal, hogy századokon keresztül törvényileg és a gyakorlatban lehetetlenné tették számukra, hogy földet birtokolhassanak, hogy céhek tagjaivá válhassanak, hogy az iparosodásba bekapcsolódhassanak. Kétezer éves üldözésre, folytonos elnyomásra, törvényes intézkedésekre és társadalmi előítéletekre volt szükség, amig a földművelőket közvetítőkké voltak képesek, degradálni. A zsidó népnek a földhöz való nosztalgiája még századokon át fennállott és sok alkalommal megnyilvánult. Körülbelül száz évvel ezelőtt, amikor a zsidók egyen jogosítása iránti mozgalom megindult, sok helyen elhatározták, hogy visszatérnek a röghöz. Gyarmatosítás indult meg Palesztinába, Argentínába, a Szovjetekbe és Északame- rikába. Davidson könyve sok érdekes részletet tár fel ezekből az időkből, amelyek nem szűkölködnek drámai momentumokban sem. Ahogyan a német pogromok a jelen háború kitörése előtt menekülteket indítottak Amerika felé, akik közül sokan földművelőkként települtek le itt, a cári Oroszország 70 év előtti zsidóüldözéser is bevándorlási hullámot idéztek elő az uj világban, amikor is a kolonizáci- ós kísérletek megkezdődtek. Földművelő gyarmatok keletkeztek Arkansasban, Oregonban, Kansasban, South Dakotában és másutt. Legnagyobb részük azonban nem járt anyagi sikerrel, Arkansasban a malária, Dakotában jégeső és szárazság, Louisianában árvíz és sok más kedvezőtlen körülmény — a gyakorlatlansággal és a készületlenséggel kapcsolatban — tönkretette a gyarmatosokat. Csak a new jersei telepesek tudtak mai napig is kitarFIGYELEM CLEVELAND! Március hó 5-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel niun- kástársnőink megrendezik a második Társas összejövetelüket a 3930 Lorain Ave. első emeleti teremben. A Bérmunkás olvasóit és azok barátait ezúton is meghívják. A NÉMET FöLDIMVESEK GOLGOTÁJA tani vállalkozásuk mellett. Hogy e gyakorlatlan telepeseknek a szomorú tapasztalatait elkerüljék, e század elején megalapították a Zsidó Fölmüvelési Egyesületet. Fennállásának alig több mint 40 esztendeje alatt a földművelő zsidók száma meg- százszorozódott. 1900-ban (az alapítási évben) csak 1000 zsidó gazda akadt Amerikában; ma több mint 100,000 amerikai zsidónak a földművelés a hivatása. Gabriel Davidson életének a legnagyobb részét a Zsidó Földművelési Egyesületnél töltötte el; ma a vállalat igazgátója. Könyve megbízható történetét adja az Egyesületnek, amely hozzásegítette a zsidókat ahhoz, hogy földművelő osztályt létesítsenek ebben az országban. Báró Hirsch Mór teremtette meg a társaság pénzügyi alapját, a Baron Hirsch Foundation utján. Báró Hirsch Európa egyik legnagyobb vasútépítő vállalkozója volt a pénzügyi lángesze már fiatal korában ; olyan nagy vagyont juttatott neki, hogy amikor visszavonult, igen nagy összeget adományozhatott a zsidó földművelők javára. A Zsidó Földművelési Egyesület nagyszerű teljesítményekkel dicsekedhetik. Fennállása óta tizennégyezer gazdának nyújtott kölcsönt, 8 millió hat- száznyolcvannégyezer dollá r t tett ki az összeg, 40 állam területén. De ezenkívül kölcsönöket folyósított községi intézményeknek, zsinagógáknak, szövetkezeteknek is. Az amerikai földművelés előmozdításához is hozzájárult olyan technikák és gyakorlatok alkalmazás á v a 1, amelyeket más intézetek, állami, sőt kormányszervezetek is átvették, ők teremtették meg Amerikában az első “gazdabankot”. A gazdasági hitelszövetkezetek terén valóságos pionír munkát végeztek és az első gazdasági állásközvetítő irodát is ők állították fel. Megalapították az egyik legkitűnőbb gazda-újságot a “Jewish Farmert” idegen nyelven. A falvak egészségügyi viszonyainak feljavításában is nagy érdemeket szereztek. Legújabb munkájuk az, hogy iskola-gazdaságot létesítettek az Európából menekült zsidók részére. Hitler világának földönfutó áldozatai közül 3000 nekik köszönheti, hogy Amerika földjén uj boldogulást talált. A refugee-farmer majdnem LONDON, feb. (ONA) — Németország vándor parasztjai ismét elindultak uj otthont keresni. Ez három éven belül most harmadszor történik meg. Német és lengyel forrásból jelentik, hogy azok a parasztok, akik Hitler parancsára 1941- ben letelepedtek a németek által meghódított orosz területeken, most az előnyomuló Vörös hadsereg elől pánikszerűen menekülnek, de a németek nem engedik haza őket, mert félnek, hogy ez rossz hatással lehetne az otthoni lakosság közszellemére. A kivert telepeseket ehelyett Lengyelországban helyezik el lengyel parasztoktól rabolt gazdaságokban. Különösen a wolsztyni kerületben nagy számmal helyeztek el ilyen menekülő parasztokat. A LENGYELEK NEM BÁNYÁSZNAK SZENET A NÁCIKNAK ' Egy német szénipari szaklap azon panaszkodik, hogy lengyel munkások vonakodnak leszerződni, mint bányamunkások és hogy emiatt a szénhiány növekvőben van egész Németországban. A “Deutsche Kohle Zeitung” szerint sok nehezen megszerzett lengyel bányász otthagyja munkáját és nem tér vissza többé. Sokszor ezek a munkások összeköttetésbe kerülnek a gerilla mozgalommal. A lap az “ellenséges propagandát” vádolja azzal, hogy a megszállt területek lakosságát a németek ellen izgatja. ELLENSÉGÉ VÁLIK A BARÁT IS. LONDON, feb. (ONA) — Egy külföldre csempészett holland földalatti újságban, “A Mi Népünk”-ben a következőket olvassuk: “Hollandia máris az Egyesült Nemzeteknek egy hídfőállását képezi. A németek tudják, hogy ellenséges területen vannak és olyan légkört teremtenek ,mintha a Szövetségesek máris parta szállottak volna.” “A Mi Népünk”-et egy itteni holland nyelvű lap, a “Vrij Nederland” is idézi. MINDENKI NÉMET HA ARRA SZÜKSÉG VAN. LONDON, feb. (ONA) — “Dziennik Polski”, egy itteni lengyel újság jelenti, hogy a németek bekényszeritik a lengyelországi német rendőrségbe mindazokat a 15 éves fiukat, akik valamilyen ágon német származásúak. Az újság szerint ez az intézkedés mutatja, hogy milyen emberhiány van Németországban. ív .\l L > KAS mindig sikeres. Néhány éven belül sokan lesznek közöttük, akik modern és nagysikerű gazdaságok tulajdonosai. Flis. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
