Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-02-19 / 1307. szám
1944. február 19. A mérges gázok felismerésének tudománya A hadügyminisztérium és az Office of Civilian Defense (a polgári védelem hivatala) kidolgozták annak a módját, hogy bármilyen mérges gáz vegyi alkatrészeit gyorsan és tökéletes biztonsággal megállapíthassák. Ennek a gyakorlati szükségessége akkor állana elő, ha a tengely-hatalmak valamelyike, a végső kétségbeesett kisérlet- képen, amerikai városok ellen, repülőgépekről, meglepetésszerűen mérges gázokat bocsáj tanának le. James L. Landis, a polgári védelem hivatalának igazgatója, közzétette az utasításokat, amelyeknek értelmében, ha az ellenség ilyen gáztámadásokat alkalmazva, a polgári védelem hivatalának megbízottai, percek alatt mintákat gyüjtenének össze, amelyeket a hadsereg gázszakértőihez juttatnák el a legrövidebb idő alatt, akik a stratégiailag fontosabb pontokon felállított laboratóriumokban állapítanák meg a gázok összetételét. “Ezeket az óvatossági rendszabályokat nem azért állapítottuk meg,” — mondta Landis igazgató — “mert ilyen rajtaütéseket várunk, vagy azok valószinüek volnának, hanem azért, hogy minden eshetőségre készen állva, ne találhasson bennünket váratlanul az ellenségnek bármiféle támadása.” Mr. Landis nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az, hogy mindjárt a legelső támadás legelején, azonnal megállapítsuk a mérges gáz mibenlétét. A mintázásra legalkalmasabb volna, legalább néhány cseppet a mérges folyadékból — amelynek elpárolgása fej- 1 leszti elő a mérgező gázokat — üvegben megőrizni. De ha ez nem volna lehetséges, bombák töredékei, ruhadarabok, falevelek, fűszálak, vagy bármi más tárgy, vagy növény, amelyet a gáz átitatott, hasznos szolgálatot tehetnek a vegyelemzésnél. A mintákat öblösszáj u üvegedényekben, beföttes üvegekben kell összegyűjteni és szorosan lezárni, mielőtt a gáz elillanna. A Polgárvédelmi Hivatalnak gázszakértő megbízottai vannak, akik a mintákat átveszik. Ezek többnyire orvosok, vagy közegészségügyi tisztviselők, akik' önkéntesen jelentkeztek, veszély esetén teljesítendő egészségügyi szolgálatra. Landis igazgató közli, hogy a különböző fajta gyujtóbombák felismerésére, hasonló óvintézkedéseket tettek. Minden gyuj- tóbombát, annak el nem egétt részeit, vagy a meggyuj tott tárgyak maradványait, a Polgárvédelmi Hivatal tisztviselői össze fogják gyűjteni és a hadsereg bombaszakértői utján a Vegyi Hadviselési Szolgálathoz juttatják el, hogy a bombák mibenlétét megállapítsák. Egyenlőre nem állítanak fel uj laboratóriumokat a mérges gázok vegyelemzésére, de Mr. Landis kívánja, hogy a helyi egészségügyi hivatalok fennálló laboratóiumaikat úgy szereljék fel, hogy bármikor képesek legyenek mérgezett ételek, folyadékok vagy más dolgok mibenlétét felismerni. Common Council nen csak a nagyon okos, szolid, zsidó vallásu gyógyszerészek tudnak kérdezni. — Az Istenért, kérem — hadarta Strizsin és elakadt. — Adjon kérem valamit.... Az előbb véletlenül petróleumot ittam. Meghalok. — Kérem, ne legyen izgatott és válaszoljon a kérdéseimre. Már maga az a tény, hogy izgatott, akadályoz abban, hogy értsem. Tehát ön, ugyebár, petróleumot ivott. Igen ? — Igen, petróleumot. Segítsen rajtam, kérem. A gyógyszerész hidegvérüen és nyugodtan ment a fűikébe, kinyitott egy könyvet és olvasásba merült. Elolvasott két oldalt, akkor fölvonta az egyik vállát, utána fölvonta a másik vállát, megvető arcot vágott és átment a szomszéd szobába. Az óra négyet ütött. Amikor négy óra tiz percet mutatott, akkor jött vissza gyógyszerész egy másik könyvvel és megint olvasásba merült. — Hm — mondta mintegy Tnegütődve. — Már az a tény, hogy ön magát nem jól érzi, szükségessé tette volna, hogy ön ne a gyógyszertárba, hanem az orvoshoz forduljon. — Hisz én már voltam az orvosoknál. Hiába csöngetek! — Hm. .. önök a gyógyszerészt egyáltalában nem tekintik embernek és becsengetnek hozzánk reggel négykor is, mikor minden kutyának, minden állatnak nyugta van. önök kérem ezt nem értik meg, önöknek a gyógyszerész nem ember, önök szerint a gyógyszerésznek legyenek kötél-idegei. Sztrizsin végighallgatta a gyógyszerészt, sóhajtott és elindult haza. A szájában égetett és büz- lött a petróleum, a gyomrát rágta, a fülében még lövöldözött: bum. .. bum.... bum.... Minden pillanatban úgy érezte, hogy az utolsó perce közel van, hogy a szive már nem is ver talán. Otthon sietett leírni: “Kérem, a halálomért senkit se okoljanak!” aztán imádkozott, lefeküdt és betakarózott fülig. A HOLLANDOK SZÁMLÁJÁBÓL LONDON, feb. (ONA) — Az Altengrabau melletti német fogolytáborban kétszáz holland katona halt éhen, mondják a menekült holland kormányhoz érkező jelentések. A menekült holland kormány tiltakozni készül a Vörös Kereszt vagy a svéd kormány utján, annál is inkább, mivel még sokezer más holland fogoly is hasonló sorsnak van kitéve. Tavaly, mint ismeretes, a németek felszólították az összes volt holland katonát, hogy jelentkezzenek, de csak nagyon kevesen tettek eleget ennek a felhívásnak. Azokat, akik megtagadták Hitlernek a 'hüséges- küt, a német hatóságok szüntelenül üldözik; ez. az üldözés most az eltengrabaui áldozatok gyötrelmeiben csúcsosodik ki. Hollandi jelentések kidomborítják, hogy a bujdosó hollandusokra való vadászat tovább folyik. Nemrég Hágában a németek megöltek két volt holland tisztet, akik ellenszegültek elfogatásuknak. MENTŐ AKCIÓK STOCKHOLM, feb. (ONA) < — Itt az a hir járja, hogy a német nagyiparosok egy része, amely menteni akarja vagyonát, külön államot kíván a Ruhrvidékből felállítani, amely állam azután kérné felvételét a britt “Commonwealth”-be, a nemrég nyilvánosságra hozott Smuts tábornok tervének értelmében. Skandináv és német körök itt azt hangoztatják, hogy a Ruhr- vidék nagyiparosai által felállítandó uj állam magában foglalná Nyugat és Délnémetországot. Ugyanekkor arról is beszélReggelig nem aludt és várta a halált és közben mindig ugyanazt a képet látta: a sírja fölött nő már a zsenge zöld fü és a kicsi . madárkák csicseregnek rajta. Reggelre pedig fölült az ágyban és mosolyogva mondta Da- senkának: — Aki rendesen, szabályosan él ,azon, kedves húgom, a méreg nem fog. Végy kérlek akár engem például. Már a sir szélén álltam, haldokoltam, kínlódtam és most semmi. Csak a szájamban ég még és a torkomban érzem, de más, hála Istennek, semmi. És ez mitől van. A szabályos élettől van. — Nem, a rossz petróleumtól van — sóhajtott Dasenka. A kiadásokra gondolt és meredten nézett egy pontra. A kereskedő biztos nem adta a jót, azt adta, amelyiknek másfél kopek fontja. — Jaj, milyen szerencsétlen vagyok, ilyen nyomorult, hogy kínoznak, becsapnak, hogy a másvilágon legyen ne kik ilyen életük, hogy—. És megeredt és megeredt:— nek, hogy bajor nagyiparosok viszont Ausztriával kívánnak egyesülni, mert ez utóbbiak a moszkvai egyezmény alapján teljes függetlenséget fognak kapni. Ezek a legújabb puhatolózási kísérletek a német vezetők részéről, akik szeretnék elkerülni a vereség következményeit. Egy, a német körökön kívül álló publicista a fenti kísérletekre a következő megjegyzést tette : “Minnél valószinüteleneb- bek, annál eredetiebbek”. AKIK NEM MEHETNEK NÉMETORSZÁGBA VISSZA LONDON, feb. (ONA) — Száznegyvenezer ukrajnai német telepes a közel jövőben kénytelen lesz az Ukrajnától 1200 mérföldre eső Lengyelországba vonulni, miután Himler belügyminiszter megtiltotta nekik, hogy az anyaországba térjenek vissza. Himler valószínűié;- attól félt, hogy ezeknek a menekülőknek a látványa nem jó hatással lesz a otthoniak közszellemére. TÁSUK LONDON, feb. (ONA) — A menekült lengyel kormány jelenti, hogy egy zsidó partizán csoport, amely “valahol Lengyelországban” dolgozik, tavaly április és augusztus között tizenegyszer vágta el a fő vasútvonalat, melyen a németek szorongatott csapataiknak Ukrajnába utánpótlásokat küldenek. A zsidó partizánok sok, hadianyaggal megrakott vasúti kocsit elpusztítottak. ARGENTINA ELŐKÉSZÜLETEKET TESZ BUENOS AIRES, feb. (ONA) — Az argentínai Erkölcsi és Politikai Tudományok Akadémiája megkezdte a háború utáni bevándorlás problémájának tanulmányozását. Az akadémia a probléma kapcsán népszavazást kíván rendezni, amelynek során a szavazók a következő kérdésekre kell majd feleljenek, “Gondolja-e, hogy a háború után nagy tömegek, vándorolhatnak be Argentínába ?” “Milyen körülmények fogják gátolni vagy elősegíteni a tömegbevándorlást?” “Argentínának érdekében fog-e állni az ilyen tömegbevándorlás?” “Elősegítendő, korlátozandó, vagy megtiltandó-e az idegenek bejövetele ?” Az Akadémia munkálatait Dr. Alfredo Palacios, volt szocialista szenátor és Miguel de Andreas, a liberális érzelmeiről jólismert püspök vezetik. A tanulmány célja az, hogy a bevándorlási probléma általános elveit jóelőre leszögezzék, hogy az utolsó pillanatban ne kelljen rögtönzött intézkedéseket foganatosítani. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése * nucBÉRMUNKÁS