Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-02-19 / 1307. szám

1944. február 19. A mérges gázok felisme­résének tudománya A hadügyminisztérium és az Office of Civilian Defense (a polgári védelem hivatala) ki­dolgozták annak a módját, hogy bármilyen mérges gáz vegyi al­katrészeit gyorsan és tökéletes biztonsággal megállapíthassák. Ennek a gyakorlati szükséges­sége akkor állana elő, ha a ten­gely-hatalmak valamelyike, a végső kétségbeesett kisérlet- képen, amerikai városok ellen, repülőgépekről, meglepetéssze­rűen mérges gázokat bocsáj ta­nának le. James L. Landis, a polgári védelem hivatalának igazgató­ja, közzétette az utasításokat, amelyeknek értelmében, ha az ellenség ilyen gáztámadásokat alkalmazva, a polgári védelem hivatalának megbízottai, per­cek alatt mintákat gyüjtenének össze, amelyeket a hadsereg gázszakértőihez juttatnák el a legrövidebb idő alatt, akik a stratégiailag fontosabb ponto­kon felállított laboratóriumok­ban állapítanák meg a gázok összetételét. “Ezeket az óvatossági rend­szabályokat nem azért állapítot­tuk meg,” — mondta Landis igazgató — “mert ilyen rajta­ütéseket várunk, vagy azok valószinüek volnának, hanem azért, hogy minden eshetőség­re készen állva, ne találhasson bennünket váratlanul az ellen­ségnek bármiféle támadása.” Mr. Landis nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az, hogy mindjárt a leg­első támadás legelején, azonnal megállapítsuk a mérges gáz mi­benlétét. A mintázásra legalkal­masabb volna, legalább néhány cseppet a mérges folyadékból — amelynek elpárolgása fej- 1 leszti elő a mérgező gázokat — üvegben megőrizni. De ha ez nem volna lehetséges, bombák töredékei, ruhadarabok, faleve­lek, fűszálak, vagy bármi más tárgy, vagy növény, amelyet a gáz átitatott, hasznos szolgála­tot tehetnek a vegyelemzésnél. A mintákat öblösszáj u üveg­edényekben, beföttes üvegek­ben kell összegyűjteni és szoro­san lezárni, mielőtt a gáz elil­lanna. A Polgárvédelmi Hiva­talnak gázszakértő megbízottai vannak, akik a mintákat átve­szik. Ezek többnyire orvosok, vagy közegészségügyi tisztvise­lők, akik' önkéntesen jelentkez­tek, veszély esetén teljesítendő egészségügyi szolgálatra. Landis igazgató közli, hogy a különböző fajta gyujtóbombák felismerésére, hasonló óvintéz­kedéseket tettek. Minden gyuj- tóbombát, annak el nem egétt részeit, vagy a meggyuj tott tárgyak maradványait, a Pol­gárvédelmi Hivatal tisztviselői össze fogják gyűjteni és a had­sereg bombaszakértői utján a Vegyi Hadviselési Szolgálathoz juttatják el, hogy a bombák mibenlétét megállapítsák. Egyenlőre nem állítanak fel uj laboratóriumokat a mérges gázok vegyelemzésére, de Mr. Landis kívánja, hogy a helyi egészségügyi hivatalok fennál­ló laboratóiumaikat úgy szerel­jék fel, hogy bármikor képesek legyenek mérgezett ételek, fo­lyadékok vagy más dolgok mi­benlétét felismerni. Common Council nen csak a nagyon okos, szolid, zsidó vallásu gyógyszerészek tudnak kérdezni. — Az Istenért, kérem — ha­darta Strizsin és elakadt. — Adjon kérem valamit.... Az előbb véletlenül petróleumot it­tam. Meghalok. — Kérem, ne legyen izgatott és válaszoljon a kérdéseimre. Már maga az a tény, hogy iz­gatott, akadályoz abban, hogy értsem. Tehát ön, ugyebár, pet­róleumot ivott. Igen ? — Igen, petróleumot. Segít­sen rajtam, kérem. A gyógyszerész hidegvérüen és nyugodtan ment a fűikébe, kinyitott egy könyvet és olva­sásba merült. Elolvasott két ol­dalt, akkor fölvonta az egyik vállát, utána fölvonta a másik vállát, megvető arcot vágott és átment a szomszéd szobába. Az óra négyet ütött. Amikor négy óra tiz percet mutatott, akkor jött vissza gyógyszerész egy másik könyvvel és megint olva­sásba merült. — Hm — mondta mintegy Tnegütődve. — Már az a tény, hogy ön magát nem jól érzi, szükségessé tette volna, hogy ön ne a gyógyszertárba, hanem az orvoshoz forduljon. — Hisz én már voltam az or­vosoknál. Hiába csöngetek! — Hm. .. önök a gyógysze­részt egyáltalában nem tekintik embernek és becsengetnek hoz­zánk reggel négykor is, mikor minden kutyának, minden ál­latnak nyugta van. önök ké­rem ezt nem értik meg, önök­nek a gyógyszerész nem ember, önök szerint a gyógyszerésznek legyenek kötél-idegei. Sztrizsin végighallgatta a gyógyszerészt, sóhajtott és el­indult haza. A szájában égetett és büz- lött a petróleum, a gyomrát rágta, a fülében még lövöldö­zött: bum. .. bum.... bum.... Min­den pillanatban úgy érezte, hogy az utolsó perce közel van, hogy a szive már nem is ver talán. Otthon sietett leírni: “Ké­rem, a halálomért senkit se okoljanak!” aztán imádkozott, lefeküdt és betakarózott fülig. A HOLLANDOK SZÁMLÁJÁ­BÓL LONDON, feb. (ONA) — Az Altengrabau melletti német fo­golytáborban kétszáz holland katona halt éhen, mondják a menekült holland kormányhoz érkező jelentések. A menekült holland kormány tiltakozni ké­szül a Vörös Kereszt vagy a svéd kormány utján, annál is inkább, mivel még sokezer más holland fogoly is hasonló sors­nak van kitéve. Tavaly, mint ismeretes, a né­metek felszólították az összes volt holland katonát, hogy je­lentkezzenek, de csak nagyon kevesen tettek eleget ennek a felhívásnak. Azokat, akik meg­tagadták Hitlernek a 'hüséges- küt, a német hatóságok szünte­lenül üldözik; ez. az üldözés most az eltengrabaui áldozatok gyötrelmeiben csúcsosodik ki. Hollandi jelentések kidombo­rítják, hogy a bujdosó hollan­dusokra való vadászat tovább folyik. Nemrég Hágában a né­metek megöltek két volt hol­land tisztet, akik ellenszegültek elfogatásuknak. MENTŐ AKCIÓK STOCKHOLM, feb. (ONA) < — Itt az a hir járja, hogy a német nagyiparosok egy része, amely menteni akarja vagyo­nát, külön államot kíván a Ruhrvidékből felállítani, amely állam azután kérné felvételét a britt “Commonwealth”-be, a nemrég nyilvánosságra hozott Smuts tábornok tervének értel­mében. Skandináv és német körök itt azt hangoztatják, hogy a Ruhr- vidék nagyiparosai által felállí­tandó uj állam magában foglal­ná Nyugat és Délnémetorszá­got. Ugyanekkor arról is beszél­Reggelig nem aludt és várta a halált és közben mindig ugyan­azt a képet látta: a sírja fölött nő már a zsenge zöld fü és a kicsi . madárkák csicseregnek rajta. Reggelre pedig fölült az ágy­ban és mosolyogva mondta Da- senkának: — Aki rendesen, szabályosan él ,azon, kedves húgom, a mé­reg nem fog. Végy kérlek akár engem például. Már a sir szé­lén álltam, haldokoltam, kínlód­tam és most semmi. Csak a szájamban ég még és a torkom­ban érzem, de más, hála Isten­nek, semmi. És ez mitől van. A szabályos élettől van. — Nem, a rossz petróleumtól van — sóhajtott Dasenka. A kiadásokra gondolt és meredten nézett egy pontra. A kereskedő biztos nem adta a jót, azt ad­ta, amelyiknek másfél kopek fontja. — Jaj, milyen szeren­csétlen vagyok, ilyen nyomo­rult, hogy kínoznak, becsapnak, hogy a másvilágon legyen ne kik ilyen életük, hogy—. És megeredt és megeredt:— nek, hogy bajor nagyiparosok viszont Ausztriával kívánnak egyesülni, mert ez utóbbiak a moszkvai egyezmény alapján teljes függetlenséget fognak kapni. Ezek a legújabb puhatolózási kísérletek a német vezetők ré­széről, akik szeretnék elkerülni a vereség következményeit. Egy, a német körökön kívül ál­ló publicista a fenti kísérletek­re a következő megjegyzést tet­te : “Minnél valószinüteleneb- bek, annál eredetiebbek”. AKIK NEM MEHETNEK NÉ­METORSZÁGBA VISSZA LONDON, feb. (ONA) — Száznegyvenezer ukrajnai né­met telepes a közel jövőben kénytelen lesz az Ukrajnától 1200 mérföldre eső Lengyelor­szágba vonulni, miután Himler belügyminiszter megtiltotta ne­kik, hogy az anyaországba tér­jenek vissza. Himler valószínű­ié;- attól félt, hogy ezeknek a menekülőknek a látványa nem jó hatással lesz a otthoniak köz­szellemére. TÁSUK LONDON, feb. (ONA) — A menekült lengyel kormány je­lenti, hogy egy zsidó partizán csoport, amely “valahol Len­gyelországban” dolgozik, tavaly április és augusztus között tizenegyszer vágta el a fő va­sútvonalat, melyen a németek szorongatott csapataiknak Uk­rajnába utánpótlásokat külde­nek. A zsidó partizánok sok, hadianyaggal megrakott vasúti kocsit elpusztítottak. ARGENTINA ELŐKÉSZÜLE­TEKET TESZ BUENOS AIRES, feb. (ONA) — Az argentínai Erkölcsi és Politikai Tudományok Akadé­miája megkezdte a háború utá­ni bevándorlás problémájának tanulmányozását. Az akadémia a probléma kapcsán népszava­zást kíván rendezni, amelynek során a szavazók a következő kérdésekre kell majd felelje­nek, “Gondolja-e, hogy a hábo­rú után nagy tömegek, vándo­rolhatnak be Argentínába ?” “Milyen körülmények fogják gátolni vagy elősegíteni a tö­megbevándorlást?” “Argentíná­nak érdekében fog-e állni az ilyen tömegbevándorlás?” “Elő­segítendő, korlátozandó, vagy megtiltandó-e az idegenek bejö­vetele ?” Az Akadémia munkálatait Dr. Alfredo Palacios, volt szo­cialista szenátor és Miguel de Andreas, a liberális érzelmeiről jólismert püspök vezetik. A ta­nulmány célja az, hogy a be­vándorlási probléma általános elveit jóelőre leszögezzék, hogy az utolsó pillanatban ne kelljen rögtönzött intézkedéseket foga­natosítani. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése * nuc­BÉRMUNKÁS

Next

/
Thumbnails
Contents