Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-01-01 / 1300. szám
6 oiaa) BÉRMUNKÁS 1944. január 1. Az 1944. év belső és külső frontja Irta: KOVÁCH ERNŐ Mi nem vagyunk “százeszten- i dős jövendő mondók”, kik a! ponyva naptárokban megjósol- ! ják az elkövetkező év eseményeit, mi a logika alapján próbáljuk nagy vonalakban vázol- j ni azokat a nagy történelmi eseményeket, amelyeknek nem csak tanúi, de akarva nem j akarva, tényleges résztvevői is leszünk. Kétségtelen az, hogy az elkövetkező év, a világtörténelem legvéresebb éve lesz, amelyben a már halálosan megsebesült, de hihetetlen vadsággal védekező náci-fasizmus pusztulásának leszünk a tanúi. A jelek szerint az év elején indul meg az általános roham Hitler még mindig erős európai védelme ellen. Ez a régen beígért és várt második front, amely esetleg három vagy négy front lesz, borzalmas áldozatokat fog kívánni, talán napok, hetek alatt millió ember életét és Európa nagy ipari centrumainak, világvárosainak a pusztulását fogja jelenteni. A nácizmus pusztulása elkerülhetetlenül biztos a harctereken, de kétséges, hogy a felszabadult Európában, a “demokrácia” vagy a fasizmusnak egy uj fajtája fog-e jönni. Ha az eddigi eseményeket vesszük figyelembe, akkor kétségtelenül igazolódik az a megállapítás, hogy a szabadságot, a felszabadulást, nem lehet a szuronyok hegyén elvinni. Maga a szurony mindig reakciós, mindig hajlamos arra, hogy a meglevő viszonyokat konzerválja. Erre élénk példa az afrikai és az olaszországi felszabadult részekben, a szurony a tegnap fasiztáit emelte az uralomra. Darlan, Badoglio uralomra segítése igazolja azt, hogy a felszabadulást, még a polgári értelemben sem lehet ajándékba kapni, azt magának a népnek kell kiharcolnia. Afrikai francia gyarmatokon hónapok kellettek, amig a Petain- Lavalék koncentrációs táborai, legalább részben megszüntették és a Vichy hősök a kormányzatról a vádlottak padjára kerültek. A már meszállt olasz területeken, a fasizta ellenes tömegek éles harcot folytatnak a megszálló katonai parancsnokságok által pártolt király és marshallja ellen, kik a fasizmusnak a legfőbb haszonélvezői közé tartoztak. Nagyon furcsa és groteszk képet mutat az, hogy a győztes demokráciák azok, akik mindent elkövetnek, hogy a nép által utált, gyűlölt, királyi családot megmentsék, a köztársaságot megakadályozzák. Ha a jelek nem csalnak, a tovább felszabaduló területeken is hasonló helyzet fog ki- aalkulni. Ezt látjuk a görög és főleg a jugoszláv területeken, ahol a nép ugylátszik tanult a Darlan-Badoglio leckéből és jó előre felkészül arra, hogy megakadályozza azt, hogy az .idegen hóditó fasizmus után, a saját nemzeti fasizmusa kerüljön uralomra. A két utóbbi nép felkészülése és harci készsége azt igazolja, hogy ott, ahol a fel- szabadulási vágy tényleg meg van, ott megalkuvásra készteti a Szövetséges hatalmakat is. Az emberi szabadság és a munkásság jövőjének az érdekében reméljük, hogy Európa többi népei ,ahová a kialakuló nagy harcok eljutnak, tanulni fognak az elmúlt év eseményeiből és nem hagyják azt, hogy akár a szurony árnyékában, akár a kilátásba helyezett kenyérért, a régi fél és egész fasizta urai kerüljenek a nyakukba. Ennek a folyamatnak a mikénti kialakulását figyelhetjük meg az 1944-es évben, magyar, bolgár, román, osztrák földön, ahol ma a nácizmus az ur, de azt megelőzőleg is burkolt fasizmus korbácsa csattogott a nép hátán. Nagy belső harcok alakulnak ki Francia és Lengyelországban, az előbbiben a megalkuvókkal, az árulókkal való leszámolás, a nagy francia forradalom eseményeit ismétli meg, mig Lengyelországban a nagy Lengyelországért harcoló reakció és a fél-feudálizmus alól felszabadulni óhajtó nép fogja megvívni a maga harcát, melynek a kereteiben nem lehetetlen, hogy nemcsak polgár, de külső háború is kialakul. Minden esetre megkönnyítené az európai elnyomott népek szabadság törekvéséi az, ha Amerika munkássága belátná, hogy Európa kialakulása nagy hatással lesz a saját sorsára is és igy nyomást gyakarolnának, hogy sem szuronnyal, sem élelemmel ne akarják megakadályozni az európai népeket abban, hogy a sokat hangoztatott módon, saját akarata szerint alakítsa ki a maga társadalmi és gazdasági alapját. De leszámítva egy maroknyi öntudatos munkást, pár liberális újságírót és egy kis csoport haladó intellektuelt, Amerika népe közömbösen nézi azt, hogy a győztes Szövetséges szuronyok árnyékába a régi rendszert építik újra. A kutya az marad csak a lánc változott meg. Ha a külső front súlyos harsok sorozata lesz, ugyan ez a helyzet a hazai fronton is, minden valószínűség szerint hatalmas ipari harcok fogják zavarni a termelést, mert egyrészt a kormányzat, amely képtelen korlátokat rakni az árakra és a hadi ipar profitjára, szigorúan ragaszkodik ahoz, hogy a bérek ne emelkedhessenek. Azt ma már a kormány statisztikusok is elismerik, hogy az árak átlagban 27 százalékkal emelkedtek, de a legfontosabb része, az élelmiszerek, amelyre a munkás keresetének nagy része megy el, közel 40 százalékkal emelkedtek ,ehez véve az adók emelkedését, nyilvánvaló, hogy a munkásság nem állhat meg a Little Steel halott elméleténél, amely csak abban az esetben lehetett volna irányadó, ha az árak és a profit is korlátok alá került volna, de miután ez nem történt meg, maga a Little Steel formula önmagától múlt ki, még ha az illetékes War Labor Board tagadja is azt és továbbra is megtilt minden ezen túl menő béremelést. A bányászok után, most a vasutasok bérmozgalma vált türj hetetlenné, miután 15 hónapos I várakozás után, nevetségesen kis béremelést engedélyeztek a részükre. Az autó, acél, hajó, repülőgép ipar szerződései lejártak, a vezetők eddig is csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták az életstandardjukat elvesztő tömegeket a bérharctól visszatartani. A beadott követeléseket a War Labor Board elutasította, ezzel beláthatatlan ipari harcok zsilipjeit nyitotta meg, nem csak a fent említett, hanem az összes iparokban, amelyeket egyformán súlyt a War Labor Board provokativ mara- disága. Az ipari harcok elkerülhetetlennek látszanak, annál is inkább, mert a nagy tőke, hogy a korlátlan hatalmát visszanyerje és megtartsa, hihetetlen provokációt fejt ki. Napról napra olvasunk ilyen kiprovokált harcokról. A clevelandi hajógyár minden indokolás nélkül elbocsáj tóttá a munkások főbizalmiját, jól tudva, hogy ezzel harcot provokál ki. A terve sikerült is, már több mint egy hete sztrájkol a munkásság a vezetőjük visszavételéért. Pittsburgh egyik acélgyára 24 shop stewardot bocsáj- tott el, természetesen kiprovokálta a munkásság harcát. A bányákban napirenden van az, hogy az aktiv unionistákat katonának vonultassák be, minden esetben a szemtelen támadásra sztrájkkal válaszolnak a munkások. A kormányzat zavartalan termelést akar, a nagytőke amely dögre kereste magát a háborún, a háború utánra tervez, amikor Karcokat provokál, össze akarja törni a szervezett munkásságot, hogy zavartalanul folytathassa a profithará- csolást, más részt ehez a “szabad vállalkozásához a végrehajtó hatalomra is szüksége van és azt akarja ismét korlátlanul a kezébe keríteni az 1944-es választásokon. Ezt egyrészt úgy véli elérni, hogy a kiprovokált harcokkal kényszerítse a kormányt arra, hogy a harcokba a munkásság ellen beavatkozzon, ezzel maga ellen hangolja a munkásokat, mint tette ezt a bányász mozgalom idején is és ebben nagy segítségére van a nagytőkének a War Labor Board, amely mind inkább a munkásság ellen fordul. Másrészt olyan jelöltet keresnek maguknak, amely alkalmas arra, hogy a munkásságot maga mellé állítsa és kiszavazza a New Dealt nemcsak a kongresszusból, de a szenátusból is. Ilyen jelöltet a politikusok között nem igen talál, ezért a hadsereg felé fordul és úgy találja McArthurt elég nimbusz veszi körül, hogy eredményesen vegye fel a harcot a New Dealel. A tömegek szemében a Baatan-i harcok, a nagy tőke szemében pedig az teszi alkalmassá, hogy annak idején Hoover McArthur generálisnak adta ki a parancsot a “bonusz marsolók” szétverésére és a bíboruk felgyujtására, igy remélik, hogy amit parancsra a veteránok ellen megcsinált, azt a hárcoló munkások ellen is hajlandó lesz elrendelni. Sajnos Amerika 12-15 millió szervezett munkássága nincs előkészítve erre az elkerülhetetlen harcra, bár kétségtelen az, hogy Amerika munkássága sohasem volt olyan harcias, mint éppen ma és bizonyos, hogy a meglevő jogait a végsőkig fogja védelmezni és nem lehetetlen, hogy ebben a harcban fog kialakulni a munkásságban az a meggyőződés, hogy a folytonosan megismétlődő támadásokat úgy tudja megszüntetni, hogy ha magát az egész rendszert alakítsa át. A most következő év a' nácizmus pusztulását jelenti az erópai harctereken, de jelentheti a fasizmusnak a teljes uralomra jutását itthon is, ha a munkásosztály nem látja meg a nagytőke ebbeli törekvéseit és nem teszi meg az ellen lépéseket. A most folyó rémes háború legalább részben befejeződik ebben az évben, de, hogy ez lesz e az utolsó háború, vagy, hogy a békét intézményesen tudják-e biztosítani, az attól függ, hogy a termelési rendszer meg fog e változni, mert a profitrendszerben csak időleges és látszólagos “béke” lehet, amely alatt az uj öldöklésre készülnek fel. Békét csak egy olyan társadalmi rendszer biztosíthat, amely a közös termelés és fogyasztás alapján épül fel és ez az Ipari Demokrácia. Mi, akik hiszünk egy olyan forradalmi rendszerben, amelyben nincs nyomor és kizsákmányolás, ahol minden ember szabad és egyenlő, az elkövetkező véres és harcos évben, fokozott mértékben kell, hogy dolgozzunk azért, hogy az Ipari Demokráciához közelebb jussunk. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los. Ang..... 3.00 G. Barca, Bridgeport .....12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ........ 4.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ............ . 5.00 L. Decsi, Akron ..... 5.00 St. Detky, Phila................ 6.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland ......... 7.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 5.00 L. Fishbein, New York .... 6.00 J. Farkas, Akron ............. 3.00 L. Fülöp, New York ....... 3.00 J. Geréb, Cleveland ......... 4.00 P. Hering, Buffalo ......... 3.00 J. Kollár, Cleveland ......... 3.00 E. Kovách, Cleveland ..... 3.00 J. Koszány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 4.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 3.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Ceveland .... 3.00 J. Mogor, Cleveland ....... 1.00 A. Molnár, Cleveland ..... 3.00 J. Munczi, Cleveland ....... 2.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ....... 1.00 J. Pataky, New York ....... 5.00 P. Pika, Chicago ............. 3.00 L. Rost, Phila ................... 2.00 M. Simko, Pittsburgh ..... 3.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland __ 5.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 J .Varga, Cleveland ....... 1.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ............... 6.00 A. Wiener, Chicago ....... 1.00 J. Zára, Chicago .............. 5.00
