Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-01-29 / 1304. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 (A mult heti lapszámunkra elkésve érkezett) (f.) Az elmúlt hét háborús és világeseményeivel egyarány- ban határozottan szenzációt je- jelentett az Amerikai Kommun­ista Párt Országos Bizottságá­nak gyülésezése és nyilvános­ságra hozott határozata. Mint jelentik a bizottság ajánlani fogja a májusban ülésező Kom­munista Párt konvenciójának, hogy a politikai párt tevékeny­ségét, valamint a párt nevét adják föl .elismervén a tradici­onális két párt rendszert a há­ború utáni újjáépítési időszak­ra. A határozat lényege tulaj­donképpen a Kommunista Párt teljes likvidálása, melyet saját maguk hajtanak végre, persze mi jól tudjuk a “felsőbb pa­rancsra”. Sok mindent lehetett várni azok után, hogy az orosz párt­bürokratizmus, . a “háborús helyzet kényszerítő hatása” alatt rálépett arra a lejtőre, melyen a Szociáldemokraták csúsztak lefelé az első világhá­ború kényszerítő hatása alatt. Ott, ahol a kényszerítő hely­zetre könnyen lehet okozatot találni a félszemmel nézőket nagyon könnyen meglehet győz­ni annak szükségességéről. An­nál érthetetlenebb, hogy az Amerikai Kommunista Párt helyzetében, hogyan tudják el­hitetni a párthivőkkel, hogy most nincs szükség, sőt nem szabad, a világot megváltó po­litikai pártszervezked é s b e n részt venni. Huszonöt évi propagandája az amerikai Kommunista Párt­nak főrészt abban merült ki, hogy legtöbb energiát a politi­kai választásokra pazaroltak el. Emellett a másik főtevékenysé­gük volt az elvtársaknak (külö­nösen magyar téren) az IWW ipari unionista mozgalmát ütni- verni azért, mert nem volt haj­landó a választási cécókba bele­kapcsolódni. Most aztán min­den szemrebbenés nélkül, (bo­csánat a kifejezésért) van pofá­juk oda állni a saját híveik elé, és azt prédikálni, hogy nincs szükség a politikai pártra és ezután még csak nevüknek sem szabad összhangban állni párt elnevezéssel. A Kommunista Párt neve ezután Kommunista Egyesület, szövetség vagy eh­hez hasonló lesz, mely kiküszö­böli a párt politikát és a két ka­pitalista pártrendszerben, hol az egyik, hol a másik felé fúj­hatja őket a szél. Mi jól ismertük a pártpoliti­kusok jellemét, azonban az ily mélyre sülyedés még a mi ré­szünkre is meglepetést jelen­tett. Ha ilyesmit lehet máról- holnapra végbevinni az úgyne­vezett haladottabb politikai pái;t tagságával, mit várha­tunk azoktól a tömegektől, akik a régi polgári pártokban van­nak. Persze most aztán jön az okozati magyarázás, mindez az orosz forradalom győzelme ér­dekében történik. Lesznek olya­nok is akik azt fogják monda­ni, hogy ez is a teheráni konfe­rencia zárt ajtók mögötti meg­egyezésének egy része. E kér­désnél azonban nem a körülmé­nyek kényszerítő hatása a fon­tos, hanem maga a lényeg. Nem siránkozunk azon, hogy a pártvezérek a szemetes kosár­ba dobták a saját pártjukat, csak azt sajnáljuk, hogy ők kí­vül maradtak. Hogy továbbra is ők lesznek azok, akik jobb sorsra érdemes munkásokat, mint kezes bárányokat fogják terelni a másik útra. Habár a végeladás most van folyamat­ban a Kommunista Pártban, ez még nem jelenti azt, hogy a pártvezérek becsukják a boltot. Mint a jó szatócs, újra kinyit­ják a boltot, mert élni csak kell. És a többet ígérőnek to­vább fogják árulni a megté­vesztett munkástömegeket. A politikus pártvezérek további ténykedéseinek ismertetésére még vissza fogunk térni. HITLER ARGENTÍNÁBA KÉSZÜL NEW YORK, jan. hó: — A Scripps-Howard újságok szerint az amerikai külügyi hivatalt fi­gyelmeztették, hogy az argen­tínai kormány válsága mögött, a német nácik keze működött. A hir szerint Hitler arra szá­mit, hogy ha a német hadsereg összeroppan, akkor Argentíná­ba fog menekülni, ahol védel­met fog nyerni. A hir szerint Hitler azért szemelte ki menhelyül Argentí­nát, mert először is ott nagy befolyásuk van, másodszor pe­dig az európai országok egyike sem adna neki menhelyet azu­tán, hogy az Egyesült Nemze­tek kijelentették, hogy a hábo­rús vétkeseket meg fogják büntetni, bárhová menekülnek is. Argentínában azért remény­kednek, mert ezt az országot csak az Egyesült Államok fe- nyithetné meg, ennek pedig ele­jét lehet venni, ha kiabálni fog­nak, hogy lám, már Amerika is imperialista politikát folytat. WASHINGTON, január hó: — Harry Hopkins, Roosevelt elnök egyik legbelsőbb tanács­adója, kijelentette, hogy az a levél, amelyet C. Nelson Sparks, Akron város volt polgármeste­re a mostanában megjelent “One Man. — Wendell Willkie” cimü könyvében közölt, durva hamisítvány. A hamisított levél, amelyet Hopkins állítólag egy chicagói egyetemi tanárhoz irt, azt a jö­vendölést tartalmazza, hogy az elnökválasztáson Wendell Will­kie fog nyerni. Ez* természete­sen nagyon jó propaganda anyag volna a republikánusok kezében, mert azt bizonyítaná, hogy már a Roosevelt legbel­sőbb barátai sem bíznak a ne­gyedik terminusban. A hamisított levél ügye azon­ban az igazságügyi department elé került, már csak azért is, mert a levelet a White House hivatalos levélpapírján Írták. Sparksnak be kellett vallani, hogy a levelet a belügyminisz­térium egyik tisztviselőjétől, George N. Briggstől kapta. Ic- kes belügyminiszter azonnal felfüggesztette állásától Brigg- set és most a hamisítási ügy valószínűleg a bíróság elé fog Kerülni. Ebben az ügyben, amely lát­szatra csak közönséges politikai hamisítás, fontosabb az, hogy a hamisítók csoportja hírhedt munkásellenes egyénekből áll. A vezetőjük Ickes szerint való­színűleg Robert McCormick, a Chicago Tribune tulajdonosa. A további részleteket a ható­ság van hivatva kideríteni. C. Nelson Sparksról azonban már a következő információt adták közre: Mint Akron város polgármestere “vigilante” bi­zottságot szervezett a munká­sok ellen, akik akkor a gumi­gyárakban bérharcot folytat­tak. A La Follette szenátusi bi­zottság megállapította, hogy a Sparks által alapított “Law and Order League” (vigilante szer­vezet) számára a Goodyear Company 15,000 dollárt adott. Az 1936-os sztrájk alkalmával Sparks a munkások ellen izga­tó beszédeket mondott. Többek között 1936 március 17-én eze­ket mondotta: “Segítsetek ösz- szefogni ezen csodajó város al­kotmányos törvényeinek a vé­delmére. Segítsetek abban, hogy a Law and Order League, a közvélemény igazi kifejezője legyen, hogy azt mondhassuk a más városokból idejött radi­kális (sztrájk) vezetőknek, akik az elégedetlenség lángját gyújtották, hogy a pokolba ve­letek. És adjuk tudtukra, hogy nem vagyunk válogatósak azon módszerekben, amelyekkel me­neszteni fogjuk őket.” Paul W. Lichfield, a Good­year Co. president je egy évvel később a szenátusi vizsgáló bi­zottság előtt bevallotta, hogy a Sparks vigilante bizottságnak 15,000 dollárt adott és a ke­resztkérdések alatt beismerte, hogy a fent idézett beszéd erő­szakosságra való lázitást jelent. M. A cipők jobbak lehetnének (Vi.) Most, hogy sok mun­káscsalád alig bírja a gyerme­keket cipőkkel ellátni, mely szintén adagolva van, nagyon sok munkás anyának szinte ön­kéntelenül is szájára jön ez a mondat. És igazuk van, mert csak 2 cent nagyobb költség­gel, 30 százalékkal tartósabba- ká tehetnék a cipőket. Ezt a Consumer Union és a P.M. new yorki lap a “Govern­ment Bureau of Standards” ak­tái, vizsgálatai alapján kimu­tatják, hogy 30 százalékkal to­vább tartanának a cipők ,ha a talpat forró viaszkban tartanák mielőtt felvárják a cipőkre. De ugyan akkor senki sem kötele­zi a gyárosokat, hogy ezt meg­tegyék, csak a hadi megrende­léseknél. Ha tudjuk, hogy békeidőben is a gyárosok 6 hónap alatt el­készítették az egész ország ci­pő szükségletét, dacára, hogy legtöbb cipő tönkrement az el­ső nagy eső vagy olvadó hó után. így megérthetjük, hogy a gyárosok nem fogják ezt a két centet elkölteni csak azért, hogy kevesebb cipőt adhassa­nak el, kevesebbre legyen szük­ség. így, amikor a cipőtalp málik széjel a vizben és meglepődve látjuk, hogy egy-két hónap alatt már nincs alatta talp, jus­son eszünkbe, hogy ez a “Free Enterprise”, a haszonrendszer és a gyárosok nem bolondok, hogy ezt a hasznot levágják, csökkentsék azzal, hogy jobb anyagot, tartósabb dolgokat gyártsanak, kevesebb lenne a forgalom és igy a haszon, de több lenne a munkanélküli is. így még azzal is érvelhetnek a mai rendszer urai, hogy a munkásoknak segítenek több munkát teremteni azzal, hogy kevesebb ideig tartó dolgokat CLEVELAND, 1944 JAN. 29 / NUMBER 1304 SZÁM VOL. XXXII. ÉVFOLYAM Végeladás a Kommunista Pártban A hamisított Hopkins levél

Next

/
Thumbnails
Contents