Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-01-29 / 1304. szám
Jack and Heintz profitja A kormány nem fogadta el a Jack and Heintz cég kimutatását. Túl magas profit harácsolással vádolja a céget. Két év alatt két millió dollárt kerestek százezer dollár befektetéssel. WASHINGTON, jan.: — Az országos hírnévre szerttevő clevelandi Jack and Heintz cég egyike azoknak, amelyek nagy propagandával követelik, hogy a kongresszus változtassa meg azt a törvényt, amelynek alapján a hadi iparokban uj árakat szabhatnak meg a rendelésekre, ha a kormányközegek úgy találják, hogy az eddigi árak mellett a gyárosok túl magas profitot keresnek. Jack and Heintz Company azzal keltett nagy feltűnést, hogy noha igen hosszú órákat dolgoztat a munkásaival, de magas munkabéreket fizet és jó munkaviszonyokat teremtett. Hogy ennek a cégnek az ipartelepein mi mindent kapnak a munkások ,arról már egész legendák támadtak. A kormány azonban közbelépett és a cégtől visszakövetel hét millió dollárt. Jack and Heintz- ék ezt túl magasnak tartják és a kongresszusi bizottságok elé viszik az ügyet, a lapokban közzétett hirdetésben pedig bemutatták a múlt évi üzleti forgalmukat, amiből a cég kimutatása szerint az tűnt ki, hogy ha# visszafizetik a hét milliót (az adókkal egyetemben), akkor a cég nemcsak, hogy profit nélkül végezte az évet, de egyenesen veszített két és félezer dollárt. Egyben bejelentették, hogy ha a kormány elveszi az összes profitjukat, akkor nem adhatnak munkát a visszatért katonáknak, sőt a jelenlegi alkalmazottaiknak sem ígérhetnek ilyesmit a háború utánra. A kormány részéről ugylát- szik megsokallották a Jack and Heintz és más cégek által folytatott propagandát a “renegotiation” törvények ellen, azért most az alábbi adatokat tették közzé. NÉGY TULAJDONOS A Jack and Heintz cég három évvel ezelőtt, vagyis 1940 november havában alakult. Alapitói William Jack és Ralph Heintz voltak, akik egyenként 25 ezer dollárt fektettek az üzletbe. Ugyancsak ennyivel társult még Jack két rokona is. Az üzlet eredeti befektetése tehát százezer dollár volt. Ezzel kezdték meg a repülőgépeknél alkalmazott indítók (starter), valamint a mechanikai pilóták gyártását, amelyekre a háború alatt igen nagy szükség van. A tulajd'onosok már az első év yégén több százezer dollárt vettek ki az üzletből, az alaphoz , is 254,00 dollárt csatoltak a profitból. A cég többet nem is fektetett be az üzletbe, amennyiben sürgősen igen nagy mennyiségű starterre és mechanikai pilótára lett szükség és azért a kormány 3,439,gyártanak. Mert ezt a cipő históriát sok más árucikkre is kilehet terjeszteni, hogy sokkal jobb lehetne, egy pár cent költség többlettel. 000 dollárt előlegezett a cégnek az üzem megnagyitására. A második év végén a cég a kormánytól már 11,670,000 dollárt kapott hasonló célra. A második évben a cég, — amely tehát a kormány által adott összeggel épített ipartelepen dolgoztatott, 8,361,000 dollár hasznot csinált. A cég azonban ebből leszámította a nagy fizetéseket és bónuszokat, melyek 516,500 dollárt tettek ki csak a négy tulajdonos számára, de nagy bónuszokat kap- I tak a tisztviselők és a munká- ; sok is. A kormány azt állítja, hogy az állami pénzeken felépített gyárakban még a fizetéseket sem szabhatják meg korlátlanul. így például William S. Jack, Ralph M. Heinz és William R. Jack egyenként 150 ezer dollár fizetést húztak, mig C. L. Jacknek 65 ezer dollárt adtak. A kormány Bili Jacknek és Heintznek egyenként 75,000, William R. Jacknek 50,000 és C. L. Jacknek 12,000 dollár fizetést engedélyez. A kormány állítása szerint ezen fizetések igy is háromszorosan múlják felül az eredeti befektetést. NAGY PROFITOT HAGYTAK A kormány közegek állítása szerint, ha Jack and Heintznél a fizetéseket a fenti arányban leszállítják, akkor a-eég a második évben 8,361,000 dollár hasznot húzott, ami az eredeti befektetésnek 23-szorosát teszi ki. Ezt túl magasnak találták és visszakövetelnek belőle 7 milliót. A jövedelmi , adó révén a cég már visszafizetett 6,250,000 dollárt, igy a kormány most valójában csak további 1,750,000 dollárt kér. Bill Jack azonban azt állítja, hogy ez az egy és három-negyed millió volna a cég haszna, amiből a háború utáni újjáépítést, az az a békeidőre való berendezkedést akarták finanszírozni. Jack és Heintz megtagadták az 1,750,000 dollár visszafizetését és az ügyet Under Secretary of War Robert P. Patterson elé terjesztették, aki elnöke a Renegotiation Boardnak. Eza bizottság azonban megmaradt az alantasabb közegek végzésénél. Under Secretary Paterson nagyon dicsérőleg nyilatkozott ugyan a Jack and Heintz cégről, elismervén, hogy elsőrendű hadianyagot szállítanak és nagy bőségben, de hozzátette: “Az a tény, hogy valamely cég nagyon kielégítő hadimunkát végez, még nem jogosítja fel a túlságos magas profit szerzésére.” CLEVELAND, jan. hó: —. Bill Jack nyilatkozatot adott az itteni újságoknak, hogy a gyár alkalmazottai, — akiket ő “társaknak” (associates) nevez, — 10 vagy 15 millió dollárt fognak összeadni, hogy a cég na1 gyobb alaptőkével rendelkezzen. Jack azt állítja, hogy ha nagyobb befektetésük lesz, akkor a kormány magasabb hasznot engedélyez. Ezt a dolgot a “társak” elé tárta nyíltan, akik felajánlották, hogy a bonuszt, a hadiköl- csönöket és a vasárnapi keresetet befektetik a vállalatba. A befektetésre 2 százalékos kamatot fog'nak kapni. Az igy nyert tőkének legnagyobb részét egyenlőre hadikölcsönbe fektetik és várnak arra az alkalomra, amikor a kormány majd áruba bocsájtja a hadigyárakat. Akkor természetesen majd nagyon jutányosán megveszik és átalakítják békeidőbeli munkára. Jack szerint mások is szeretnélek nagy összegekkel társulni, de külső népektől, vagyis nem “associa- tes”-ektől nem fogadnak 1 pénzt. Jó KERESKEDŐK NEW YORK, jan. hó: - A Department of Justice vádat emelt a new yorki Chase National Bank ellen, mert kereskedett az ellenséggel. A vád szerint ez a bank közvetítette Japán és Németország részére az ipari gyémánt vásárlást A bankkal együtt vád alá helyeztek bizonyos Leonard J. A. Smit belga gyémánt kereskedőt is, aki az üzletet közvetítette. A vád tárgyalását el kellett halasztani, mert kitűnt, hogy a bank alelnöke, Alfred W. Barth ftincs .itthon, hanem Madridban van, ahol az amerikai kormány részére végez bevásárlásokat. Másszóval ez a bank egyformán szolgálta üzleteivel Amerikát, Japánt és Németországot, — természetesen mindenütt profitot húzván az üzleten. A Chase National Bank a világ egyik legnagyobb bankvállalata. Nagy érdekeltségei vannak Németországban is. (Vi.) Az U.A.W. lapok közük, hogy a General Motors 1943 évben, 364 millió dollárt csináltak haszon fejében. Ebből a Du Pont családnak, akik a General Motorst kontrolálják, 60 millió dollár jut. Most még számításba kell venni, hogy az egész General Motors alaptőke csak 52 millió dollár volt, 1922-ben, amikor Du Ponték magukhoz ragadták a kontrolt. Azóta csak a haszonból visszatartott részt fektették be, de újabb gyárakat, gépeket mind mind a haszon többletből fedezték amellett, hogy rendes osztalékot adtak minden évben és az újabb befektetések után ajándék részvényeket. Még érdemes megemlíteni, ZSAROLÁSÉRT ELÍTÉLT MAGYAR HIVATALNOK Egy budapesti újság nemrég jelentette, hogy a kolozsvári törvényszék Dr. Baranyai Lő- rincet, Kolozsborsa közellátási ellenőrét, zsarolásért és hivatalos hatalommal való visszaélésért hét hónapi börtönre ítélte. Baranyai megfellebbezte az Ítéletet, mire a Kúria azt három évre emelte fel. Az Office of War Informationhoz érkezett jelentések szerint Baranyai 500 pengőt csalt ki egy kereskedőtől azzal, hogy ha nem fizet, feljelenti árdrágításért. Miután több kereskedővel hasonlóképpen járt el, az áldozatok végül is összefogtak és feljelentették a zsarolót. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 8.00 Mrs. G. Barca, Bridgeport 5.00 Bercsa Jánosné, Clev. ___10.00 Mrs. J. Bischof, Akron ....12.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron .......12.00 Mrs St. Detky, Phila ....... 6.00 Katy Esztergád, Cleve...... 9.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. If j. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J.’Fodor, Cuyahoga 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. P. Kern, Akron .......12.00 Mrs. J. Kollár, Clev.......... 7.00 Mrs. E. Kovách, Cleve. .... 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .. 8.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila. ____12.00 Mrs. A. Molnár, Cleve, .. 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 8.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ..........12.00 Mrs. St. Visi, Line. Park 10.00 Mrs. J. Zára, Chicago ..... 9.00 hogy jó néhány Wilson dolgozik a General Motorsnak, de még a névrokonság dacára is, óriási különbség van a bevételek között és bizony sok Wilson van, akiknek az évi bevétele $2,200 dollár évente a Mr. C. E. Wilson, elnök ur 502.608 dollárjával szemben. Egyszer- smint ez a kimutatás azt is megérteti, hogy a General Motors munkások csak 8 százaié-^ kos bér javítást kaptak 1941 óta, amig az árak több mint 28 százalékkal emelkedtek, tehát 20 százalékkal kevesebb fizetést kapnak mostan, mint Pearl Harbor előtt. Erre a nagy fizetési különbö- zetre vet éles világítást az alábbi kimutatás: KILENC WILSON ÉVI KERESETE (1941-43) A G.M.-NÉL — 1941 — — 1943 — Órabér Évi Órabér Évi C. E. Wilson, president $242.00 $472,458 $213.00 $502.605 F. Wilson, Heat Op. 1.00 1,950 1.09 • 2,616 George Wilson, press op. 1.00 1,950 1.09 2,616 Dillard Wilson, helper .97 1,897 1.04 2,496 Richard Wilson, foundry .97 1,897 1.04 2,496 Tom Wilson, laborer .86 1,677 .94 2,256 Ernest Wilson, laborer .86 1,677 .94 2,256 Charles Wilson, laborer .86 1,677 .94 2,256 Lulu Wilson, sweeper .81 1,592 .89 2,136 General Motors kartel haszna BÉRMUNKÁS 1944. január 29. 2 oldal
