Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-04-29 / 1317. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. április 29. lét tartsanak, hogy milyen mértékben talál visszhangra a világ munkásságának ipari szolidaritása. Határozatba ment, hogy ezen a napon a világ munkássága tegye le a munkaszerszámát, állítsa meg az egész világon a termelés gépezetét, annak jeléül, hogy megmutassa igen is a munkásosztály a társadalom legfőbb tényezője. Mutassa meg, hogy minden élet megszűnik, ha a dolgozó proletáriátus karba tett kézzel, osztály szolidaritás tudatában megállítja a termelés gépezetét. Mert mindenki tudja, kivéve azok a laikus munkások, akiket annyira félrevezettek, hogy csak a túlvilágon remélnek igazi jólétet és boldogságot, csak azok nem tudják azt, hogy tényleg csakis kizárólag a termelő munkások azok, akik tényleges fen- tartói az emberi társadalomnak. Ám tudja a mai társadalmat uraló kapitalista osztály, hogy a termelő emberi ynunkaerő nélkül, sem a természeti kincsek, sem pedig a termelő eszközöknek nincsen éltető ereje. Ezknek tudatában, kezdettől fogva irtózott attól a gondolattól, hogy maga a munkásosztály nagy része felismerje saját Hatalmas erejét, ami csak az ipari szolidaritásban nyilvánulhat meg. Amikor a dolgozó milliók arra ébrednének, hogy nem a tőkésosztály az, amely a munkásosztálynak munka révén silány megélhetést biztosit, hanem igen is a termelő munkások azok, akik az egész emberi társadalom terheit hordozzák vállaikon. Ezért a tőkésosztály minden követ megmozdított, hogy a munkás- osztály ipari szolidaritását valamiképen megbénítsa. Megértette a kapitalista osztály május elsejének fontosságát, maga előtt képzelte a feltörekvő munkásoknak a társadalmi forradalomra irányuló május elseje szimbóliumát. Félő volt ránézve az a gondolat, ha a világ proletáriátusa az ipari szolidaritása révén az egész világon beszünteti a munkát május elsején, akkor arra is képes lesz, hogy átvegye magát a termelést és folytassa azt tovább minden kizsákmányolás mellőzésével. Ám az éber kapitalisták egyes csoportjai látták a veszélyt és például az amerikai kapitalisták, alkuba bocsátkoztak a helyzettel, veszélyt láttak a munkások nemzetközi szoldaritásában. Ennek akadályául a május elsejét szeptember hó első hétfőjével cserélték fel mint “munkás” ünnepet. Ugyan az a szervezet, amely Párisban indítványozta a május elsejének hivatalos megünneplését, elfogadta az amerikai tőkéseknek a lekenyerező ajánlatát. Más országokban pedig a munkások szolidaritását politikai cécókra használták fel .Mint Magyarországban, ahol magam is résztvettem a május elsejei felvonulásokon, ahol teleto- rokkal kiáltatták velünk az “általános titkos választási jog” követelést. Ha a munkásosztály ténylegesen megmaradt volna az eredeti május elsejének hagyományainál, ma egészen bizonyosan nem ott tartanánk ahol ma tartunk, a második világháborúnál, hanem az elsőt minden véráldozat nélkül megakadályozhatta volna a munkásosztály. Nem uccai tüntetésekben rejlik a munkásosztálynak társadalmi ereje. Az ipari szolidaritás — ha azt az arra nevelt munkásosztály megérti és tervszerűen alkalmazni is tudja, minden véráldozat nélkül meghozhatja a várt eredményt. Nem kell a munkásosztálynak tüntetni, hanem megértőén letenni a munkaszerszámát egy jó pihenőt venni anélkül, hogy szükségét éreznénk annak, hogy kitegyük magunkat a jelen osztályuralmat védő szervezetek prédáinak. A munkásosztály tényleges ereje kizárólag csak az ipari szolidaritáson alapszik, ugyancsak az ipari szolidaritás csak úgy jöhet létre, ha a munkásosztály megfelelő ipari szervezetekbe tömörül. Ahogy az iparokban együtt dolgozunk anélkül, hogy törődnénk azzal, hogy kinek milyen a vallása vagy nemzetisége a legfontosabb, hogy megértessük a munkásokkal, hogy társadalmi feladatok megoldása vár ránk, hogy minden jövőbeni háborút előre megtudjunk akadályozni és megváltoztatni a rendszert, amely magában. hordozza a jelen és múlt háborúk keserveit. Amely rendszeri kapzsiságon és az ezzel járó kizsákmányoláson alapszik. Ha a munkásosztály tudni fogja, hogy ipari szolidaritása révén igazi ünnepé teheti május elsejét és ezzel kapcsolatban igazi boldogságot és jólétet teremthet az egész társadalom részére — megszűnik a jelen kizsákmányoláson alapuló kapitalista rendszer. A NAM hatalma (Vi.) Lehet mondani, hogy széles Amerikában nincs olyan pénzes, hatalmas és jól szervezett csoport, mint a National Association of Manufacturers, melyet röviden NAM vagy találóbban Narnzik név alatt ismerünk és nagyon gyakran találkozunk a lapokban, sokszor harcainkban, sztrájkokban velük. Bűn volna nem hangsúlyozni a veszélyt, a harcokat és az esetleges NAM győzelmet, úgy a törvényhozás, mint az iparokban állandóan folyó harcokban. Mi úgy látjuk, hogy az élethalál harcot meg kell vívni ezen hatalmas szörnyeteggel. így meg kell ismernünk, hogy mi az, honnan veszi a hatalmát és ezt meg kell ismertetni az amerikai munkássággal, meg kell értetni, hogy addig nem lehet béke, munkabiztonság, amig ez a szervezet és az az összegyűjtött vagyon melyet kontrolálnak létezik azoknak a kezeiben, akik a NAM-et irányítják. A NAM-ek kilencven billió, azaz 90,000,000.000 dollár össz- vagyonnal rendelkeznek, mely a termelés és szétosztási eszközök 85 százalékát képviselik, de ugyanakkor a legfontosabb réKERÜLETI ÉRTEKEZLET NEW YORKBAN A new yorki I.W.W. magyar csoport MÁJUS 7-én vasárnap reggel 9 órai kezdettel KERÜLETI ÉRTEKEZLETET fog tartani. A new yorki csoport kéri a munkástársak, a Bérmunkás olvasók megjelenését. szét, mely nélkül a másik és kisebb része a gazdasági életnek teljesen képtelen létezni — ezen jól szervezett csoporttól függ. Mellékesen megjegyez ve, hogy még ha korlátoznák is a profitot, amint sok reformer ajánlja, akkor is 6 százalékos haszon mellett, • közel 6 billió dollár évi haszonnal rendelkeznének, melyből nagyon sok ügyvédet, bírót, képviselőt, ujsá got megtudnának vásárolni és egy cseppet sem csökkenne a befolyása, hatalma és uralma az amerikai gazdasági élet felett. A vezérkar hatalmas kombi nációban vannak Crawford, DuPont, Sloan, Rand és Weir, Amerikai legreakciósabb iparfejedelmek. Crawfordot legjobban ismerik a Cleveland vidéki munkások, akik már többször elkeseredett harcot folytattak az általa vezetett helybeli, Associated Industries sztrájktörő és privát fegyveres bérenceik, kémjeik és megvesztege tett politikusaik ellen. Rand New York államban nevezetes Crawfordhoz hasonló sztrájktörő elmélet és szervezet megalakításában. Mi nem hisszük, hogy volna hatalmasabb erő, mint a munkások gazdasági ereje helyesen megszervezve és használva, igy nem azért ismertetjük ezen talamas erőt, melyet a NAM képvisel, hogy azzal megijesz- szük a munkásságot, hanem azért, hogy elkészítsük, szervezzük, figyelmeztessük, hogy biztosabb győzelmet arathassunk és felismerjük az árulókat, fizetett bérenceket, elmemérgező lapokat, szónokokat és szervezeteket, melyeket ezen NAM- zik rángatnak madzagó'n és adják nekik a munkásság megszépítésére alkalmasnak talált maszlagot. A rádió, melynek 85 százalékát hirdetésekre használják, teljesen ezen NAM vezérkar kénye-kedvének van kitéve és csak azok az állomások ás szónokok, színészek és bohócok kapnak jó fizetést és alkalmazást, akik a NAM érdekeit szolgálják. Hirdetési ügynökségek, mely- lyen nagy hasznot csinálnak, csak azért, hogy a NAM-hez tartozó gyárak és üzemek hirdetéseit kiosztják, az általuk megbízhatónak talált lapokban, füzetekben, folyóiratokban. Arra vannak külön szervezve, hogy a nagyközönség figyelmét levegyék az igazi urakról, vezérkarról, akik csakis megbízható és hűséges lakájokat tesznek az ilyen hirdetési ügynökségek vezetésére. Ez arra is jó, hogy a legpiszkosabb munkákat ezen ügynökségekkel végeztetik el, igy a munkásság fi- 1 gyeimét félrevezetik, elterelik az igazi szervezőkről és a pénzes zsákokról melyen keresztül ezeket az ügynökségeket pénzelik. A lapok és irók, lehet mondani, hogy a lapoknak és ezekben íróknak 90 százalékát teljesen kontroljuk alatt tartják. Ezt a kontrolt részben direkt, részben a hirdetési ügynökségen keresztül gyakorolják. Nem a könnyen bebizonyítható vesztegetési összegek fizetésével, hanem a. hirdetés képen kifizetett milliókkal (évente két billió dollárt használnak igy el). Ugyanis csak azok a lapok, folyóiratok, rádió állomások kapnak jó zsíros hirdetéseket, amelyek kidobják az olyan Írókat, cikkeket, hirdetéseket, mely sértené a NAM érdekeit. így történik meg az, hogy amig a nagytőke hazaárulását csalását, zsarolását, gyilkosságait, bebizonyított megvesztegetéseit csak kis, eldugott helyen, vagy egyáltalán nem közük, addig minden kis sztrájknak bélyegzett munkabeszüntetést, hazaárulásnak fújnak fel. Vagy ha esetleg nagyobb méretű sztrájkká alakul át, az ösz- szes lapok, rádió szónokok ellene agitálnak, sokszor terror csapatok szervezését hirdetik és segítik elő, mely véres harcokká alakul ki. Mindezt az teszi lehetővé, hogy évente 12-14 billió dollár hasznot csinál a részükre a munkásság, melyből jut ilyen megvesztegetésekre, gépezet kiépítésre és még marad azok részére is, akik uralják az ipart és az országot. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 12.00 Mrs. G. Barca, Bridgep. 12.00 Bercsa Jánosné, Clev........12.00 Mrs. J. Bischof, Akron ,.„12.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 12.00 Mrs. J. Deák, Akron „.....12.00 Mrs. St. Detky, Phila ....... 9.00 Katy Esztergál!, Cleve...... 9.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 12.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 12.00 Mrs. P. Kern, Akron .......12.00 Mrs. J. Kollár, Clev.......... 9.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. „12.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 10.00 Mary Mayer, Phila.........„,12.00 Mrs. A. Molnár, Cleve...... 9.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 j Mrs. A. Székely, Cleve. „10.00 ' Mrs. St. Török, E. Folt 7.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 12.00 Mrs. St. Visi, Line. Park 12.00 Mrs. J. Vizi, Akron .........12.00 Mrs. J. Zára, Chicago „„12.00
