Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-04-22 / 1316. szám
1944. április 22. BÉRMUNKÁS 7 oldal Téves felfogások (a.l.) Ha nyiltan és őszintén akarjuk magunkat kifejezni, akkor egyenesen ki kell nyilatkoztatni, hogy minden politikai párt sántít a tényleges igazmondás tekintetében. Mindezek bizonyítására legalkalmasabbak azok a megtörtént események, amelyek a választásokat megelőzik. A különböző politikai pártok a választások előestélyén, egyik a máikat korruptnak nevezi és úgy próbálják a választókkal elhitetni, ha ők kerülnek ki nyertesen, a népek bajai mind orvosolva lesznek. Minden politikai párt az ígéreteken alapszik. Sohasem mondják meg a szavazóknak, hogy a politika hátterében egy osztály rejtőzik, amely osztály érdekeinek tényleges megvédésére törekszik minden politikai párt, de különböző frázisok puffogtatásával. Vájjon mi történne az egész világon, ha minden politikai párt őszintén kimondaná, hogy az emberi társadalmat nem a politika irányítja, hanem a magántulajdonra épült kapitalizmus. Talán a “munkás” jelzővel ellátott politikusoknak lesz ellenvetése a fenti kitétel miatt, akik rendesen úgy érvelnek, hogy a kapitalizmus is kétféleképen szervezkedik. Gazdaságilag uralja a természeti kincseket és termelő eszközöket, politikájával pedig irányítja magát az emberi társadalmat. A ferde felfogás az, amely a munkásosztályt elvezeti a tényleges osztályharctól. Mert a kapitalista osztály uralja a gazdasági alapot és ennek osztályintézménye képpen és osztályuralmának megvédésére politikai intézményeket létesít. Azonkívül minden létező társadalmi intézmény az uralmon levő osztályt van hivatva szolgálni. Hiszen ez csak természetes következménye a társadalmi berendezkedésnek. Maga pedig a hiszékeny munkásosztály ott van félrevezetve a pártpolitikától, amikor politikai intézmények elérésére törekszik akkor, amikor a gazdasági alapot egy másik osztály uralja. Lényeges különbség ez, mert hiszen minden társadalmi rendszernek megvannak a saját osztályintézményei. De ezeket az osztály intézmény eket gazdasági alapjához mérten és annak meg- felelőleg rendezi be. Azok az úgynevezett “munkás” politikai pártok, amelyek nyiltan nem azt tanítják a munkásokkal, hogy elsősorban a munkásosztálynak a gazdasági berendezkedés átvételére kell szervezkedni, azok sohasem szolgálhatják a munkás- osztály tényleges felszabadulási törekvését. De különösen árulást követnek el a munkásosztály célkitűzésével szemben, akik azt hirdetik, hogy meg kell alkudni az uralmon levő kapitalizmus politikai osztályintézményével. Téves felfogás az, hogy a tényleges osztályharcot bármikor és bármilyen körülmények kö2ött, a munkásosztálynak fel kell adni. Maguk a megtörtént események százai tanúskodnak amellett, hogy a munkásosztály nem adhatja fel az osztályharcot mindaddig, amig kizsákmányolás létezik. Nagyon sok esetben azok a munkások is vívnak osztályharcot, akiknek fogalma sincsen arról, hogy tulajdonképpen mi is az osztályharc. Annyit azonban tudnak, hogy a megélhetéshez, megélhetési lehetőség szükségeltetik. És bizony ezek a tények ma is a háború közepette bebizonyosodnak, hogy azok a munkástömegek, akiknek megélhetési viszonyai tűrhetetlenné válnak, még a “munkásvezérek” hüségesküjének sem engedelmeskednek, még akkor sem, ha az “elvtársak” árulóknak nevezik őket. A munkásosztály szempontjából árulóknak csak azokat nevezzük, akik az osztályharcot bármilyen körülmények között áruba bocsátják. A mostan befejeződött angol munkások sztrájkja, amelyben 100 ezer termelő munkás vett részt annak élő bizonyítéka, hogy a kényszer törvényt bont. Mindazoknak, akik elítélték az angol munkások sztrájkját, ha tényleg azok között a viszonyok között kellene nekik is élni, egészen bizonyosan hasonlóan cselekedtek volna. hanem a gazdasági alap képezi és ezen gazdasági alap igazságos és egyenletes elosztásáért fog harcbaszállni. Nem politikai sárdobálással, hanem gazdasági erőt vonultat fel a gazdasági hatalom ellen. Ebben különbözünk mi ipari unionisták a téves politikai felfogásoktól. MILYEN LESZ A HOLNAP EMBERE? JERUZSÁLEM, ápr. (ONA) — Egy hires palesztinai tudós nemsokára azzal az inditvány- nyal fog a “United Nations Re- íabilitation and Relief Administration”, a háború áldozatainak felsegélyezésére alakult nemzetközi szervezet elé járulni, hogy próbálják meg a felszabadított országok lakosságát kémia anyagokból előállított élelmiszerekkel táplálni. A tudós neve S. E. Soskin, a “földnélküli termelés” feltalálója. A tudós kijelentette az Overseas News Agency tudósítója előtt, hogy indítványozni !ogja szakemberek Palesztinája való kiküldését abból a célból, hogy ott a “földnélküli termelés” módszere szerint nagymennyiségű élelmiszert állítsanak elő Európa éhező népeinek megsegítésére. Soskin hangsu- yozta, hogy ezzel könnyitené- nek a szövetségesek szállítási nehézségein, megkímélnék a szövetségeseket attól, hogy élelmiszerraktáraikat a felszabadított népek javára kiürítsék s igy óriási előnyöket biztosítanának maguknak. Soskin szerint 5500 tonna kémia anyagból 10 ezer tonna burgonyát képes kitermelni. A földnélküli termeléssel egy amerikai professzor, William F. Gericke, a kaliforniai egyetem tanára is foglalkozott, aki az uj tudománynak a “hydroponics” nevet adta. Soskin tervbe vette, hogy meglátogatja Ge- ricke-t és tanulmányozni fogja a “földnélküli termelés” alkalmazását Kaliforniában és más államokban. Az uj termelési rendszerben az anyaföldet tar- tályokbban levő kémia anyagok helyettesítik. Palesztina különösen alkalmas a földnélküli terA Bérmunkás Női Gárdába befizettek melésre, mivel ott évente átlag 320 napon keresztül süt a nap. Ez a termelés magára Palesztinára nézve is rendkívül előnyös volna Soskin szerint, mert kevesebb csapadék kell hozzá, mint az anyaföldben való termeléshez. Soskin annak a véleményének adott kifejezést, hogy a vizmegtakaritás 25 és 85 százalék között váltakoznék Palesztina különböző vidékein. “Nincs messze az az idő, mondotta a tudós, midőn Palesztina lakói élelmüket saját maguk fogják termelni a házuk tetején, erkélyeiken, vagy udvarukban elhelyezett tartályokban.” A TUDOMÁNYOS KUTATÁS A HÁBORÚBAN SEM SZÜNETEL WASHINGTON, ápr. (ONA) — A Szovjet Unió tudományos akadémiájának háborús felfedezésekkel foglalkozó személyzete felerészben nőkből áll, mondja a Szovjet követség hivatalos közlönye. Az Akadémia női tagjainak száma a háború óta emelkedett azáltal, hogy ✓ három levelező tagot választottak az eddigi tagokon kívül. 1939 februárja előtt az Akadémiának egyetlen női tagja sem volt, de akkor egy rendes és három levelező tagot választottak be női tudósok közül. A rendes tag neve Lina Stern, aki az idegsokk kezelésére uj metódust dolgozott ki, melyet azóta is állandóan használnak a katonai kórházakban. Lina Stern a fiziológiai intézet kutatási osztályának vezetője. Az egyik levelező tag a német imperializmus gazdasági problémáiról irt tanulmányáról hires. Neve Levina, a “Nemzetközi gazdasági és politikai intézet” igazgatója. ELSZÁMOLÁS LISTÁJÁN Természetesen a hithü “elvtársak” innen Amerikából azt állapítják meg, hogy Trockyisták agitációjára mentek az angol munkások sztrájkba! A jó fiuknak bizonyosan harminc arany pénz jár jutalom fejében. Téves felfogásokat belopni a munkásagyakba bármikor tényleges árulásra következhet. Azt mindenki tudja, hogy a tőkés- osztály minden munkásmegmozdulást, de különösen jobb viszonyokért folyó sztrájkokat gyűlölettel elitéi. És bizony nagyon sok esetben a leghűségesebbnek tartott munkások a sztrájk fegyveréhez nyúlnak »amikor más eszközt nem találnak tűrhetetlen gazdasági helyzetük orvoslására. Sztrájkokat rendesen a tűrhetetlen gazdasági viszonyok kényszerítenek ki. A munkászervezeti agitátoroknak, a sztrájk- báni szerepe csak az lehet, hogy gyakorlatuk révén tudják azokat rendszeresebben irányítani, mint gyakorlatlan egyének. Éppen ma, amikor az élelmiszerek és minden más áruk árai napról-napra emelkednek még akkor is, ha a vizsgálók nem veszik észre és úgy adnak a kormánynak jelentést, hogy egy éve már mindent rendben találnak az árak körül. Igen ám, de ez a jelentés egyáltalában nem függ össze azzal a másik jelentésekkel, amiket a pénzügyi rovatban közölnek naponta a lapok. Ugyanis a kimutatás szerint a legtöbb iparvállalat profitja az elmúlt évben megduplázódott. Vájjon hogyan történhetett meg a profit megduplázás, ha az áruk árát is nem kétszerezték meg? Tévednek mindazok, akik azt gondolják, hogy az emberiség hinni fogja a téves beállításokat, mert mindennek van határa és majd az emberiség — ha talán nehezen is, de egyszer tanulni fog és rá fog jönni arra, hogy a társadalom alapját nem a politika, 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. Mrs. G. Barca, Bridgep. Bercsa Jánosné, Clev....... Mrs. J. Bischof, Akron ... Mrs. M. Danka, Cleveland Mrs. J. Deák, Akron ...... Mrs. St. Detky, Phila ...... Katy Esztergád, Cleve. ... Mrs. Id. J. Farkas, Akron Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron Mrs. Wm. Fay, Akron .. Mrs. M. Feczkó, N. York Mrs. J. Fodor, Cuyahoga Mrs. P. Kern, Akron ...... Mrs. J. Kollár, Clev......... Mrs. E. Kovách, Cleve. ... Mrs. A. Kucher, Pittsb. . Mrs. L. Lefkovits, Clev. Mary Mayer, Phila........ Mrs. A. Molnár, Cleve. ... Mrs. D. Rosenthal, Phila Mrs. J. Schwindt, Akron Mrs. A. Székely, Cleve. . Mrs. St. Török, E. Fort Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. Mrs. J. Vizi, Akron ........ Mrs. St. Visi, Line. Park Mrs. J. Zára, Chicago ... 12.00 12.00 12.00 .12.00 12.00 .12.00 . 9.00 . 9.00 12.00 12.00 12.00 8.00 12.00 .12.00 . 9.00 . 6.00 .12.00 8.00 .12.00 . 9.00 6.00 12.00 .10.00 7.00 12.00 .12.00 10.00 .12.00 LONDON, ápr. (ONA) — A belga menekült kormány közli, hogy két német hivatalnokot, akik kegyetlenkedtek a maline- si koncentrációs tábor foglyaival, a háborús bűnözők listájára tettek. Malines-ban nemrégen belga hazafiak ellen szörnyű kegyetlenségeket követtek el; ez volt a kinzóhelye azonkívül annak a 30 ezer belga zsidónak, akiket kiszemeltek a Lengyelországba való deportálásra és a teljes kiirtásra. Az egyik uj háborús bűnös Dr. Kroll, aki Lodz-ban, Lengyelországban a gettót felállította, mielőtt Belgiumba hegyezték volna át. A másik valami Schmidt őrnagy, aki állítólag sportot űzött abból, hogy a tábor lakóira lövöldözzön. * I Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseI regébe?
