Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-04-22 / 1316. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. április 22. KERÜLETI ÉRTEKEZLET NEW YORKBAN A new yorki I.W.W. magyar csoport MÁJUS 7-én vasárnap reggel 9 órai kezdettel KERÜLETI ÉRTEKEZLE­TET fog tartani. A new yorki csoport kéri a munkástársak, a Bérmun­kás olvasók megjelenését. kapott az államtól. A rendelés olyan nagy, hogy a gyár bizo­nyos munkák elvégzését kiadta egy kisebb gyárnak. Ez a gyár a Federal Aircraft, Inc. nevet viseli. Igen ám, de ennek a kisebb gyárnak még a megfelelő gépei sem voltak a kívánt munkák elvégzésére. Ez­ért az American Stove még a gépeket is kölcsönadta. A gé­pekkel együtt néhány munkás is átment a Federal Aircraft- hoz, hogy annak munkásait a gépek kezelésére és a szóban- forgó munka elvégzésére beta­nítsák. MEGSZERVEZTÉK A GYÁRAT Ezek a munkások nem let­tek volna igazán IWW-isták, ha az alkalmat fel nem használják és az addig szervezetlen Fede­ral Aircraft munkásait be nem szervezték volna az IWW-ba. Miután a munkások óriási több­sége kivette az IWW vörös könyvet, a munkáltatók kényte­lenek voltak elismerni a szerve­zetet, noha egyáltalán nem tet­szett nekik. El is határozták, hogy az el­ső kedvező alkalommal megsza­badulnak az IWW-tól. Erre a múlt héten látták az időt alkal­masnak .amennyiben a mun­kában valami változást rendel­tek el, mire a Federal Aircraft managere, bizonyos William Brysone, a szervezkedésben leg­aktívabb két munkást, akik az iv-forrasztásnál (arc-welding) dolgoztak, elbocsájtott munká­ból azon kifogással, hogy az ilyfajta munkát már beszüntet­ték. Bizonyára igy járt volna el a többi aktiv szervezeti mun­kásokkal is. A 440-es szervezet természe­tesen figyelmeztette a Federal Aircraft tulajdonosait, hogy törvényellenes cselekedetet kö­vettek el, midőn a két munkást szervezkedésért elbocsájtották. Mr. Brysone azonban mereven ragaszkodott az elbocsájtáshoz, bizonyára azt a tanácsot kap­ta ügyvédeitől, hogy a munka megváltoztatás révén kibújhat­nak a törvénysértés következ­ményei alól. Kijelentette a mun­kások küldöttségének, ame.ly az elbocsájtott két munkás visz- szahelyezését követelte, hogy a gyár vezetősége el van készül­ve arra, hogy az ügyet a War Labor Relation Board elé vi­gye. A GYORS AKCIÓ Az ilyen ügy természetesen nagyon sokáig elhúzódok, a War Labor Board döntéséig. És azonkívül ez a bizottság nem is foglalkozik az üggyel, ha a munkások sztrájba mennek a döntés előtt. A Federal Air­craft minden valószínűség sze­rint ilyen kierőszakolt sztrájk utján vélte megtörni a szerve­zetet, mert mint minden eddigi hasonló esetben, úgy most is a munkásellenes sajtó támogatá­sára számítottak. A munkások azonban mielőtt a sztrájk fegyveréhez folya­modtak volna, tanácskozásra hívták az-American Stove Com­pany munkásait. Itt rövid ta- nácsokzás után a mühelybizott- ság értesítette a gyár vezető­ségét, hogy a Federal Aircraft- iől visszajött munkákon nem dolgoznak addig, amig az a gyár a szervezkedésért elbocsá­tott két munkás' vissza nem helyezi. Az American Stove Company vezetősége akarva, nem akarva, kénytelen volt közbelépni. Tu­datták a Federal Aircraft cég­gel, hogy ha a két elbocsájtott munkást azonnal vissza nem helyezi, kénytelenek lesznek a rendelést beszüntetni és a köl­csönadott gépeket visszavenni. Alig telt el két óra, hogy az American Stove munkásai ak­cióba léptek, máris megszólalt a 440-es ipari szervezet irodá­jában a telefon. Mr. Brysone “kérte” a szervezet titkárát, hogy a két elbocsájtott mun­kást küldje be a gyárba DOL­GOZNI. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang...... 7.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ......... 9.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........12.00 L. Decsi, Akron ................ 6.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland ............12.00 J. Farkas, Akron ............. 7.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland ......... 7.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ......... 7.00 E. Kovách, Cleveland ....... 4.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 7.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 7.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 7.00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 A. Molnár, Cleveland ..... 7.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ....... 1.00 J. Pataky, NeW York ....... 5.00 P. Pika, Chicago ............... 7.00 J. Policsányi, Triadelphia 6.00 L. Rost, Phila .................. 5.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ..... 8.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland __ 5.00 IJ. Varga, Cleveland ....... 4.00 j G. Vaszkó, New York .... 2.00 ! Jos. Vizi, Akron ...............10.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00 A kártékony rovarok pusztítása A HÁBORÚS SZÜKSÉGLET UJ ANYAGOT ÉS MÓDSZERT TE­REMTETT MEG A MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYEK VÉDEL­MÉRE A KÁRTÉKONY ROVAROK ELLEN. Az American Chemical Soci­ety (Amerikai Vegyészek Egyesülete) kétévenként nagy­gyűlést tart, amelyen beszámol­nak a kémiai tudomány fejlő­déséről. Legutóbbi .gyűlésüket Cleveland városban tartották pár héttel ezelőtt. Ezen a gyű­lésen körülbelül 4000 kémikus vett részt, akik előtt az egyes csoportok vezetői beszámoltak nemcsak a vegyi tudomány leg­újabb fejlődéséről, hanem még inkább azon felfedezésekről, amelyeket már a gyakorlatban meg is valósítottak. A háborús szükséglet felfo­kozta a kémiai felfedezéseket. Mint az egyik vegyész mondot­ta: “Amiről két év előtt még álmodni se mertünk, ma már valósággá lett.” A kémiai tu­domány az utóbbi pár év alatt nemcsak az anyagok előállítá­sának uj, jobb, olcsóbb módsze­reit fejlesztette ki, hanem szá­mos egészen uj anyagot terem­tett meg. Olyan anyagokat, me­lyek eddig nem voltak. Ez természetesen nem jelen­ti azt, hogy megcáfolják azon természeti törvényt, hogy az anyag el nem veszhet, ami vi­szont azt is jelenti, hogy a sem­miből anyagot nem lehet előál­lítani. Azonban midőn elemek kémia utón egyesülnek vagyis kémiai vegyületeket alkotnak, akkor az alkotó elemekkel ha­sonlítva uj anyag keletkezik, így például hidrogén és oxigén gázok egyesüléséből lesz a viz, amelynek tulajdonságai telje­sen elütnek úgy a hidrogén mint az oxigén tulajdonságai­tól. Az utóbbi években a kémi­kusok számos olyan kémiai ve- gyüléket hoztak létre, amelye­ket eddig nem találtunk a ter­mészetben, tehát egészen ujak- nak mondhatók. Ha elérkezik az ideje annak, hogy ezen uj alkotásokat a dol­gozó milliók is megszerezhetik, az életet szebbé, könnyebbé és kívánatosabbá fogják tenni. A lapok jelentései szerint a kémikusok gyűlésén igen sok uj módszerről esett szó. Ezek között egyike volt a legérdeke­sebbeknek az, amely a rovar irtószerekkel (insectisides) fog­lalkozott. A rovarok az élőlé­nyek igen tekintélyes számát alkotják. A rovarokkal foglal­kozó tudomány (entomologia) szerint több mint 600,000 faj­tájú rovar él a földön. Az em­ber szempontjából nézve ezek­nek egyik része hasznos, má­sik pedig káros. HASZNOS ÉS KÁROS ROVAROK Hasznosak például a méhek, amelyek nélkül nagyon kevés gyümölcs teremne, amennyiben ezek viszik a termékenyítő por­zót egyik virágról a másikra. Viszont a rovarok százai tá­madják meg ugyanazon gyü­mölcsfákat és elpusztítják azt a termést, aminek létrehozázá- hoz a méhek olyan szorgalma­san járulnak hozzá. Az ilyen pusztító rovarok ellen tehát vé­dekeznünk kell. A földművelésügyi miniszté­rium állítása szerint csak az Egyesült Államokban körülbe­lül két billió dollár értékű kárt okoznak a mezőgazdasági ter­mékeket pusztító rovarok még a jelenlegi védekezés dacára is. Pedig az ily kártékony rovarok ellen már évtizedek óta alapos védekezés folyik. A védekezés módját és eszközeit is folyton fejlesztették. Félszázaddal ezelőtt a véde­kezés egyetlen módja a rova­roknak a fákról és vetemények- ről való leszedése és elpusztítá­sa volt. Egész természetes, hogy igy csak a nagyobb rova­rok ellen lehetett védekezni va­lamennyire. A védekezésnek ez a módja nemcsak költséges, de egyben hatástalan is volt. Ké­sőbb bizonyos mérgeket oldot­tak fel vízben és azzal fecsken­dezték be a növényeket. így vi­szont csak azokat a rovarokat lehetett elpusztítani, amelyek megették a fák leveleit vagy virágait. A rovarok jó része azonban csak beleszur a nö­vénybe és kiszívja a nedvét. Az ilyeneknek nem ártott a méreg. A szívó rovarok elpusztításá­ra forgalomba hozták az olyan kémikai szerek oldatát, ame­lyek égetnek, vagy amelyek mint sürü olaj bevonják a fé­reg testét és igy fojtják meg. Az ily szerek használatát kor­látozza az, hogy ezek gyakran magát a növényt is elégetik. A fecskendezés helyett a múlt há­ború óta a porral való behintést is használják. Nagy területek­nél, ahol a porzást repülőgép­pel lehet végezni, ez a módszer gyors és gazdaságos. A vegyészek gyűlésén jelen­tették, hogy a háború után a rovarok elleni védekezés uj kor­szaka fog következni. Az uj módszert már használják, de egyenlőre csak hadászati célra. A vegyészek legújabb találmá­nya az “insectiside bomb”, amelynek “felrobbantása” után sürü köd keletkezik, amely be­hatol a zárt terület minden leg- elrejtettebb zugába is. És miu­tán valamivel könnyebb a leve­gőnél, lassan felemelkedik. VÉDEKEZÉS A MALÁRIA ELLEN Ez a “bomba” tulajdonkép­pen egy erősfalu üveg, olyas­mi mint a szóda-viz üveg. És ebbe is éppenugy nagy nyomás alatt beleszoritják a rovarirtó vegyszert, amit olyanformán engednek ki az üvegből, mint a szódavizet. A “bomba felrob­bantás” tehát tulajdonképpen a foggantyu megnyomásából áll. Ez az “insecticide bomba” a Csendes óceán szigeteire kül­dött hadsereg felszereléséből el­maradhatatlan, mert ezekkel védekeznek a malária betegsé­get terjesztő szúnyogok ellen. Mihelyt a katonák megérkez­nek és sátort ütnek, “felrobban­tanak” egy ilyen bombát, ami­nek a ködalaku gáza megöl minden szúnyogot és egyéb férgeket. Ennek az uj szernek az a legértékesebb tulaj donsá-

Next

/
Thumbnails
Contents