Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-25 / 1299. szám
BÉRMUNKÁS 5 oldal 1943. december 25. Harminchárom évvel ezelőtt... — EPIZÓD EGY IWW-ISTA HARCAIBÓL — Legutóbb a hurcolkodásom- mal járó felfordulás a kezembe juttatott egy kéziratot, amelyet egyik munkástárs jó tiz éve irt ki a “Társadalmi Forradalom” 1909 februári számából, amely lapnak a teljes évfolyamai megvannak B. clevelandi munkástársnál. A kézirat egy a mozgalmunkban ma is aktiv munkástárs beszédét tartalmazza, amelyet 1909 február 8-án mondott el a budapesti törvényszék esküdt bírósága előtt. A munkástársunk a magyar országi műnk ásmozgalomban egyike volt az első antimilitaris- táknak, kit ma álforradalmárok azért támadnak, mert a megváltozott helyzetnek megfelelően, ma a munkásosztály érdekében valónak tartja, hogy a felsza- baditási törekvéseinek szempontjából a nácizmus dögvésze kipusztitassék. ez az esemény is bizonyítéka annak, hogy az IWW-isták már akkor is forradalmárok voltak, amikor a most nagyon hallgataggá lett száj- hősök csak sárga kikericsek voltak. Az ügy előzményei a következők: A “Társadalmi Forradalom” köré csoportosult Giordano Bruno társaság 1908 szeptemberében elhatározta, hogy egy hatalmas plakáttal fordul az októberben bevonuló újoncokhoz, megmagyarázva azt, amire őket az uralkodó osztály felakarja használni. Az erősen forradalmi hangú plakát, egy és ugyanazon a napon, illetve éjjelen ki lett ragasztva Magyarország minden városában, egyben röpirat formájában szét lett szórva a kaszárnyákban is. Úgy a plakátot, mint a röpiratot elkoboztatta az ügyészség és a szerző 1909 február 8-án állt az esküdtbiróság előtt. A védelmet két fiatal radikális ügyvéd látta el: Dr. Mérő Gyula és Dr. Rónai Zoltán. A vádat a hírhedt Balázs Elemér ügyész képviselte, Zsitvay Leo szocialita-faló bíró elnöklete alatt. Hiába volt a két kiváló ügyvéd és a vádlott nagyhatású beszéde, az ügyész és az elnök által agyon ijesztett kispolgárokból álló esküdtszék bűnösnek mondotta ki munkástársunkat, mire a bíróság a maximált büntetést 2 évi államfogházat és 2000 korona pénzbüntetést szabott ki, amelyért másik 200 napot kellett volna leülnie, de a Kúria más sajtópöreivel együttes büntetésként 2 évet szabott meg, amelyet gunkástársunk le is ült a váci államfogházban. Alább közöljük az általa elmondott beszédet, amelyet 19 éves korában, ezelőtt 33 évvel a tárgyaláson elmondott. * Esküdt uraim! Mielőtt védekeznék szüksé- gesnektartok egy kijelentést tenni azért, hogy nyugodtan beszélhessek tovább. A közvád képviselője azt a kijelentést tette, hogy mi arra akartuk felhívni a katonákat, hogy öljék meg tisztjeiket, s hogy a mi gondolatunk legalább is ez volt. Erre azt felelhetem, hogy az én gondolatomat csak én tudom, azt az ügyész ur nemtudhatja. Esküdt uraim! Nagy betűkkel van az elkobzott plakátra belenyomtatva az EMBER szó, mert az én agyvelőm nem képes befogadni azt a gondolatot, • hogy az ember az embret álattá akarná lealacsonyítani, de ha .mégis akadna olyan ember ___ Uraim! Nem az én agyamban született meg az a gondolat, hogy az ember ember ellen használja a fegyverét, de az olyan ember, ki álattá akarja tenni az embert, hogy az gyilkoljon, az maga nem más, mint az őserdő elszabadult vadja, amely kíméletet nem érdemel. A bennem uralkodó minden erkölcsi érzékkel tiltakozom az ellen, mintha én az emberszeretet magaslatán álló egyén, arra akartam volna bírni embertársaimat, hogy embert öljenek. Legyen nekem most megengedve, hogy a vád tulaj - donképeni tárgyára rátérve, ismertessem indító okát annak, amely ilyen röpirat kibocsátására ösztönzött. Esküdt uraim! • A bűn, amelyet elkövettem és amelyért itt a börtön küszöbén kell önöknek felelnem az, amelyet a keresztény vallások alapja, a tízparancsolat ötödik pontja is elkövet.. Az a legszebb tanítás, hogy: Ne ölj! E rövid két szó adta meg nekem az erkölcsi jogot, hogy oda merjek állani millió és millió ember ölő szerszáma elé és azt merjem mondani azoknak, akik viselik: dobjátok el a gyilkot és ne öljetek! Minek is ölnétek, mikor annyi egyéb munka vár ránk itt a földön, hogy magunknak és fajunknak minél szebb és jobb életet és boldogságot teremthessünk. Ezt a két szót tanították az iskolában és^ ez a két szó bent van a törvény könyvben is. Tehát az ölést, úgy az isteni, mint az emberi törvények tiltják. És mégis megmondották nekem és más ifjú társamnak, hogy van rá eset, amikor ölni kell és ölni szabad. Ez az eset pedig az, amikor a hazát ellenség támadja meg. Mi a haza, esküdt uraim ?Tán semmivel sem csalták meg az emberiséget annyiszor és oly ru- tul, mint éppen a “haza”-val. Földrajzilag a Kárpátoktól az Adriáig és Bukovinától Stájerországig terjedő földrész Magyarország területe. Ez a haza? Nem! A haza nekem az embertársaim, rokonaim, barátaim és testvéreim. Azok az emberek, akik ezt a darab földet lakják, megdolgozzák ésszel és erővel és akik nélkül ez csak mozdulatlan anyag volna.Má- soknak pedig a jólétük a haza. A gyáraik, ezer meg ezer holdjaik, palotájuk kastélyuk drága parkjaik, gulyáik és méneseik, színházaik és szeretőik, szóval mind az, amit itt találnak. És ha itt nincs, akkor máshol keresik. Nekik is, miként a gonoszoknak és árulóknak ott a hazájuk, ahol a boldogulásuk. És amikor a hazaszeretetre oktatnak bennünket, akkor mindig palotát, gulyát, kastélyt kell értenünk. Vagyont és pompát, az ő tulajdonukat. Amikor fegyverbe szólítanak bennünket, akkor is ezt a hazát kell megvédenünk külső és belső ellenségtől, hogy senki hozzá ne nyúlhasson ahoz, ami az övék, az ő tulajdonuk. De kérdem, csakugyan jo- gos-e ez a mérhetetlen vagyon, amely egyes oligarchia és milliomos kapitalista kezéhez jut. Nem lehet jogos, mert sem az ő feje, sem az ő teste nem képes arra, hogy annyit teremtsen amennyit mások — ép oly okosak és ép oly szorgalmasak — csak százan meg ezren együttvéve tudnak teremteni. Ez nem erkölcsös, ez nem jogos és hogy ez igy van, annak nem a rendszer igazságossága, vagy igaztalansága az oka, hanem a tömegek bárgyú tudatlansága, hogy ők őrködnek fegyverrel az ő általuk szerzett, de mások által élvezett vagyon és jólét felett, hogy ahhoz más, mint a hatalmas hozzá ne nyúlhasson. Ezt a tudatlanságot akarjuk megszüntetni szeretettel és tanítással. A haza, a föld édesanyánk, minden ember egyenlő és tesvér. Nem akarunk mi, munkások, mi az óriási többség uralkodni a minket elnyomó kisebbségen. Nem úgy akarjuk az egyenlőséget, hogy őket magunkhoz rántjuk a nyomorba és sötétségbe, ellenkezőleg, mi akarunk fölemelkedni hozzájuk a magasba, hogy együtt lássunk a világon szépet, együtt szívjuk a jólét tiszta levegőjét, hogy minden ember ha nem is egyforma szellemileg, vagy fizikailag, de gazdaságilag lehessen egyenlő. Látják esküdt uraim, azért oly idegen az emberek előtt az egyenlőség eszméje, mert annyi nyomorultat és szegényt, annyi beteget és rosszat látnak s azt hiszik, hogy nekik is olyanná kell válnioki és nem gondolnak arra, hogy az emberiség minden bajának éppen a gazdasági egyenlőtlenség az oka. osztrák kizsákmányolok egyformán szolgálták a Habsburgokat és szolgálnák ismét, ha hatalomra kerülhetnének. Ennek a kizsákmányoló osztálynak a machinációja az a demokrata fellángolás, amit a kiebrudalt királyoknál látunk. Azonban az is tény, hogy angol és amerikai támogatás nélkül ez az áldemokrata érzelem nagyon hamar kiszáradt volna és Károly, Ottó urfi meg a többiek valami tisztességes megélhetés után néznének politikai fondorlatok üzése helyett. örvendetes jelenség, hogy Európa népei felismerték a kedvező alkalmat a királyoktól, illetőleg kizsákmányolóiktól való megszabadulásra és minél jobban közelegnek a náci hordák ki-1 veréséhez, annál nagyobb súlyt helyeznek a saját kizsákmányo- j lóik távoltartására is. Röviden elmondottam annak az eszmének a végső célját, amelynek én és velem együtt sok sok millió ember áll a szolgálatában és most engedjék meg nekem azt elmondani, hogy miért vagyok antimilitarista és hogy mi indított arra, hogy a bűnös plakátot kiadjam. Az elsőre a feleletem az, hogy eddig' minden változást fegyverrel és vérrel vívott ki magának az emberiség. Kezdve a vallás alapítóktól, egészen az 1793- iki francia forradalomig, az önök győztes forradalmáig minden eszmét fegyver vitt a döntő ütközetbe. Eleddig osztályok és nemzetek küzdöttek egymásért és egymás ellen. A munkásosztály, mint emlitém, nem azért akar felszabadulni, hogy azután elnyomja azokat, akik alól felszabadult, hanem azért, hogy az egész emberiség szabad és boldog legyen. De van-e csak egy csöpp reménység is arra, hogy a kaiserek, a cárok, a Rockefellerek és a Kruppok meg Rotchildok a maguk jószántából le mondanak egy őrületes rendszer emberpusz- titó jogáról, hogy ők a kicsinyes cézárok elhiszik, hogy még az ő életük is szebb lesz, ha minden ember szabadon dolgozhat és teremthet. Ha nem lesz gyilkos, rabló és tolvaj, mert senkinek sem lesz szüksége a máséra. Ha nem lesz betegség és járvány, mert mindannyian egészségesebben és okosabban fogunk élni Nem, esküdt uraim! ezek az emberek nem mondanak le semmiről, hanem a felszabadulni- akaró emberiséget a saját felfegyverzett testvéreivel akarják a lehetetlen igában tartani. Igen, a katonák, azaz mi, akik együtt vagyunk katona ruhában, lovon vagy gyalog, ágyun és hadihajón, minekünk kellene önmagunkat, a velünk egyforma óriási többséget lenyűgözni. Az emberiséget, mint már annyiszor tették — a saját kezével akarják megfojtani. És hogy ez be ne következhessen, azéxt vagyok én antimilitarista. És még egyért! Hallották az elmúlt hetek és hónopokban az óriási csata zajt. Tudja minden ember, hogy a fejünk felett lóg a legrémesebb csapás a háború. Rémes látvány .Mintha az egész emberi társadalom egy dühöngő tébolyodott volna és ahelyett, hogy mint veszedelmes kalandort kútba dobnák azt, aki háborút mer az emberek közt hirdetni: bambán nézünk az égre és egy ember parancsszavára gyáván rohanunk gyilkolni azokat, akik nekünk épp úgy nem ártottak, mint ahogy mi sem ártottunk annak, aki a szuronyát a mi mellünknek döfi. Mire kell ez? Hisz ahogy most indiferens mindenki a háborúval szemben, épp úgy nem lesz ember az egész országban, akinek nem kell remegve félni, akár a maga életéért, akár Valamelyik hozzátartozó j áért. És uraim, leszámítva egy pár igen nagy urat, nincs katona, akit ne érhetne a rettenetes bomba, a mérges gáz. Miért kell mindez? Nem tu-
