Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-25 / 1299. szám
iücií Bérmunkás 1943. december 25. dom. De azt tudom, hogy egy angol miniszter, ki legjobban ágaskodott azon, hogy az angolok tiporják le a búrokat, mint később kitudódott, részvényese volt a fegyvergyárnak és hadfelszerelési intézeteknek, valamint ő és politikus társai már előbb lekötöttek egy csomó részvényt a meghódítandó gyémánt bányák vállalatainál. Ezért kellett 97 ezer ifjú és egészséges embernek meghalnia és sok sok ezer embernek nyomorékon és betegen végig szenvedni a hátra levő életét. Azt is tudom, hogy azok az urak, akik a rettenetes és szánalmas II. Miklóst rávették arra, hogy háborút indítson Japán ellen, érdekelve voltak a koreai erdő rengetegeknél, amelyre már Japánnak is fájt a foga. És hogy ne legyenek a milliós panamák veszélyeztetve ezért kellett meggyilkoltatni a huszadik században 700 ezer embert. Egyetlen ütközetben a mukdeniben nyolc millió kiló emberhús került mészárszékre. A háború oka a hadsereg, — mondja Victor Hugo. És én azért adtam ki a plakátot hogy hozzá járuljak a háború okának a megszüntetéséhez. Urak! Mind ismerik a keresztény vallás szimbólumát, a szentháromságot, ez az “atya, fiú és szentlélek.” Merik-e állítani, hogy ez a szent- háromság uralja az emberiséget? Nem uraim, uj szent- háromság uralja a lelkeket. Ennek imádkoznak, ennek áldoznak, ettől félnek és ettől irtóznak. A neve: gyalogság, lovasság, tüzérség! _ Hiába szól az 5-ik parancsolat: Ne ölj! Az uj szent- háromság alapja a kommandó azt parancsolja: Ölj! Esküdt uraim! Hiszik-e, hogy nem bűn ölni? Ha ezt hiszik, ha ezt tartják erkölcsösnek, ám csukassanak börtönbe bennünket, de mi még onnan is kikiáltjuk: Ne ölj! Esküdt uraim! Igyekeztem, hogy röviden adjam elő tettem indító okát, cé'om az emberiség boldog jövőjéért dolgozni, küzdeni és eszközöm a szeretet. Gondoljanak arra az emberre, aki előttünk két ezer évvel került a keresztfára, akit annyian követtek a halálba az emberek legjobbjai. Gondoljanak a fiaikra, a ! fiainkra, akiknek a boldogságát alapozzuk mi, kinevetett, megvetett, börtönbe dobott munkások. Gondoljanak az örökké szent igazságra s azután Ítéljenek. A NÁCIK KIIRTJÁK A GÖRÖG ZSIDÓKAT ' LONDON, dec. — A World Jewish Congresshez érkezett jelentések szerint a nácik ösz- szefogdosták, deportlálták vagy kiirtották Salonika, Macedonia és Thracia kerületek összes zsidó lakosságát. Egyedül Szalo- nikából 53,000 zsidót deportáltak Lengyelországba. A háborút megelőzőleg Görögország zsidó lakossága 75,000-t tett ki. Minden uj olvasó, a forrada- um regrutája. Hány regrutát >erbu váltál, a társadalmi forra- alom Forradalmi Ipari hadsereg be? •A háború után? (a.l.) Különböző felfogások leszürődéséből azt kell, hogy józan ésszel megállapítsuk, hogy a háború után az kell folytatódjon, ami eddig jelképezte az emberi társadalmat. Viaskodás a hatalomért. Ez a kifejezés azokra szól, akik tényleg uralkodni akarnak az emberi társadalomon. Az a küzdelem, ami ma tényleg az emberi társadalomban folyik, tulajdonképpen a jelenlegi gazdasági berendezkedés helytelen mivoltában keresendő. Ha magában a társadalmi rendszerben olyan változást eszközölnénk, hogy a társadalmi javakat, amit tulajdonképpen semmi más mint az élet javainak birtoklása, vagy annak teljes élvezése, mindenki részére hozzáférhetővé tennék. Amiben csak azok látnak helytelen megoldást, akik ma olyan magánvagyonnal, értve alatta a természeti kincseket, vagy magát a termelő eszközöket, amit magántulajdon jog révén birtokolnak. Ezen az alapon van úgyszólván minden ország alkotmánya lefektetve, amely természetesen magának a társadalomnak az alapját is képezik. \z ilyen alapon nyugvó társadalom azután gondoskodik olyan osztályintézményekről, amely hivatva van arra, hogy az alkotmányban lefektetett magántulajdon rendszerét védelmezze. Ha tényleg beletekintünk a zajló társadalmi eseményekbe, akkor azt látjuk, hogy vannak időszakok, amikor úgy tűnik föl, hogy a gazdasági alapra épített osztályintézmények, mintha látszólag ellene fordulnának magának a gazdasági berendezkedésnek. így tűnt ez fel itt az Egyesült Államokban az 1932-őt követő években egész mostanáig. A nagy ipari pangás nem csak a munkanélküli proletárokat érintette, hanem az egész gazdasági rendszert összeomlással veszélyeztette. Bankárok, tőzsdei hiénák, ipari telepek tulajdonosai, akik a profit befagyása révén szintén alámerültek, nagyon szívesen szaladtak Washingtonba, hogy az akkor kormányra került Roosevelttől várjanak mentési akciót. Aki azután valamelyes rendszabályozás révén annyira hozta, hogy az iparok kerekei mozgásba jöttek. A hatalmas biztositó társaságoktól, amelyek billiókat harácsoltak össze az elmúlt években, a kormány kölcsönöket vett, amivel részben segítette az állami közmunkákat, kölcsönöket folyósított az ipartelepeknek, hogy ismét — ha döcögve is, de mégis — mozgásba hozta valamennyire a termelést. Sem a bankár urak, sem az ipar bárók nem restelkedtek levett kalappal, alázatosan Washingtonba kilincselni. Mert hiszen, ha tényleg meggondoljuk a dolgot, az egész new deal akció arra irányult, hogy a sárba megfeneklett kapitalista rendszert valamilyen mesterséges utón, még legalább egyszer kihozza a kátyúból. A társadalmat uraló kapitalizmus, amikor már felocsúdott az alámerülés álmából, arra ébredt fel, hogy valamilyen bilincseket hord zálog jog fejében azért, hogy a magántulajdon profitrendszerét megtarthassa. Közben azután jött a jelenlegi háború, ami természetesen jól jövedelmező üzlet is lett. Az amerikai kapitalizmus ismét lélegzéshez jutott. Mivel profit van elég, most már csak a mentési akció alatt rá rótt bilincsektől akarnak megszabadulni. Ezt látjuk napról-napra. A honatyák, akik valamikor tapsoltak a Roosevelt féle mentőakciónak, most azonban, mivel az alámerülés félbenlevő kapitalizmus igen megkövéredett a háborús. profiton, figyelmeztette a politikai cselédjeit, hogy elég erősek, hogy a saját lábaikon járjanak és ami a fő nagyon biztonságban érzik magukat a magántulajdon rendszerének alapján. Hogy azután mit várhatunk a háború után, azt a jól megerősödött és jól megszervezett amerikai kapitalizmus fogja diktálni. Most jut eszembe egy már régen kivénhedt, teljesen megsárgult, de mégis magát “elvtársnak” nevező clevelandi ember, aki a múlt háború után, amikor’azt kérdeztem tőle egy előadás alkalmából, hogy mikor fognak már tényleg egy olyan szervezetbe szervezkedni, amely képes lesz az iparok átvételére és annak irányítására? A felelet az volt: “Nincsen időnk már szervezetet építeni, mert már itt van a forradalom.” Azóta éppen 25 év telt el anélkül, hogy az amerikai munkások tényleg felépítettek volna, egy erre alkalmas forradalmi ipari szervezetet. Na de majd eljön 1944 novemberje, akkor azután megint leszavazzuk azokat a honatyákat, akik ismét hajlandók lesznek a magántulajdon rendszerének kifoltozgatással való életbe tartására. Hogy mit várhatunk egy ismét hatalmasan megerősödött kapitalista osztálytól a jelenlegi háború befejezése után, azt maguk az uralmon levők fogják majd megmondani. Annyi egészen bizonyos, hogy elsősorban a munkásosztálynak meg kell lenni egy erre kiépített forradalmi szervezetének, mert egy társadalmi forradalom levezetése nem politikai szónoklatoktól van függővé téve. A másik pedig az, hogy egy gazdaságilag rendezett országban, ott ahol a kapitalizmus nem hogy gyengült volna, hanem hatalmasan megerősödött, ott csak egy nálánál még sokkal hatalmasabb szervezeti erő eszközölhet csak társadalmi változást. Hogy is lehetne érlelni a talajt egy olyan országba az uj társadalom eljövetelére, ahol a számottevő gazdasági szervezetek, még csak gondolatban sem készítik elő a tagságot arra? Suttyomban suba alatt csak egy elhamarkodott puccsot lehet megkísérelni, ami minden esetben fiaskóval és ráadásul káosszal végződhet. Esetleg a “humánus” kapitalizmus jóakaratára számíthatunk (?), akiknek a háború tartama alatt a profitjukat oly horribilisán megnöveltük, a gyárakban eltöltött termelő munkánkkal. MÁR FOLYIK AZ ÚJJÁÉPÍTÉS MUNKÁJA MOSZKVA, dec (ONA) — Kurszk városát, melyet az oroszok tavaly februárban foglaltak vissza, s melyet a németeknek tavaly júliusban nem sikerült, ismét magukhoz ragadni- ok, 300 helybeli bizottság és távoli uralbeli város segítségével most újjáépítik .A helybeli bizottságok, melyeknek tagjai a polgárok által lettek választva, együttműködnek a kormánnyal az újraépítés munkájában és résztvesznek a télire való élelmiszer és tüzelőanyag gyűjtésben csakúgy, mint a város házainak, uccáinak és hidainak kijavításában. A városba minden hónapban két kocsirakomány különféle cikk érkezik a távoli Chelyabinszk városból, mondotta Mikhail Sipi- lov, városépítészeti alnépbiztos, aki most jött vissza Kurszkból. Az uralbeli város küld gépeket, épitőfát, cementet, élő állatokat és gyermekruhát. A kormány eredetileg a város vidékén 24,700 földszintes ház építését vette tervbe novemberig, mig az eddig felépített házak száma a harmincezret is megahaladja. A lakósok közül 137 ezren, akik eddig árkokban voltak kénytelenek behúzódni, ezzel üj otthont találtak. A felépült, vagy kijavított házak száma bent a városban szintén meghaladja az eredetileg kitűzött célt. A város újjáépítése teljes ütemben folyik tovább. Jelenleg egy többemeletes házat építenek a helybeli szovjetek számára; egy másik nagy ház egy orvosi és egy pedagógiai intézetet fog befogadni. Az első villanyos egy hónappal ezelőtt indult meg s a kocsik száma azóta egyre emelkedik. A város hidait, melyeket a németek felrobbantottak, kijavították s ma ismét a közönség rendelkezésére állnak. HÁBORÚS VESZTESÉGEK WASHINGTON, dec. — A legutolsó veszteségi liszta szerint az Egyesült Államok vesztesége ebben a háborúban eddig 131,098. Stimson hadügyminiszter jelentése szerint a háború kezdetétől november 30-ig bezárólag az összes hadszíntereken a veszteség 98,594 volt. Ebből 15,334 a halottak száma, 35,049 megsebesült, 23,725 eltűnt és 24,486 pedig fogságba esett. A navy veszteségi lisztája 32,504 egyénről ad számot.-Ebből 13,983 halott, 5,868 sebesült, 8,406 eltűnt és 4,247 fogságba esett. A sebesültek közül 18,041 már felépült és jórészük újból szolgálatba ment, vagy elhagyta a kórházat. Az Olaszországban harcoló Fifth Army-nak eddig 13,419 vesztesége van, amelyből 2,010 a halott, 8,583 a sebesült és 2826 eltűnt. Olvasás útin, adja lapunkat mfs magyar kezébe!
