Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-12-25 / 1299. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 DEC. 25 NUMBER 1299 SZÁM Az a munkásmozgalmi filo­zófia, amiért az IWW előharco- j sait annyira megvetették a po­litikai pártok vezérei most újra előtérbe került. Az úgynevezett “pork chop” filozófiáért Ítélték el legjobban az IWW tagjait, amelynek lényege az volt, hogy csakis a munka szinterén lehet megoldani a munkás helyzetét és csakis ott lehet kiharcolni, hogy több pork chops kerüljön a munkás család asztalára. Százezrek ismerték fel ennek a harci taktikának az előnyét, azokból a hatalmas sztrájkok­ból, melyek az IWW irányítá­sával győzelemmel végződtek és nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is bizonyították a pork chop filozófia hasznos­ságát. Ahogyan érthető volt az uralkodó osztály részéről az IWW fejlődését megakadályoz­ni, mert a zsebük ellen irányí­tott harcról volt szó, ugyan úgy érthető volt a politikai pártok részéről az IWW elleni támadás is, mert a politikai pártszervezkedés virág zását akadályozta. Több mint har­minc év óta tart ez a harc, hol élesebben, hol eltompitva az amerikai munkásm o z g a 1 o m harcmezején, ahogyan a politi­kai pártszervezkedés hullám­zott. Most újra vadul csapkod­nak hullámai. így elibük kell álljunk a mi kis, szerény és annyira megvetett pork chop filozófiánkkal, hogy vad csap­kodásaiktól megóvjuk azokat a munkástömegeket, akik saját ügyük érdekében, saját maguk akarnak cselekedni. Abban az időben, amikor az egyszerű szakszervezkedés a fénykorát élte, a jelszó az volt “mi nem politizálunk” hagyjuk a politikát a politikai pártokra. Először a Szocialista Párt és később az átvedlett Kommun­ista Párt hosszú éveket töltött el az AFL belülfurásával, hogy a pozíciók elfoglalásával a nagy szakszervezetet a párt mögé tudják állítani. Mindkettőnek i a kísérlete dugába dőlt, hogy a I saját pártjuk elméletét elfo­gadtassák, azonban hogy a nagy szakszervezetet a politi­kai maszlagolás útjára vigyék ezt elérték. Az AFL hol a re­publikánus, hol a demokrata pártok szekerét tolta, már amerre fújt a szél. Az első világháború idejéig a pártszervezkedés útmutatója az európai munkásság hatal­mas politikai pártjaik voltak. Nagyszámban ültek a munkás­párti képviselő urak a parla­ment bársony székeiben, nem volt csoda, hogy amerikai ba­rátaik a vágyak szárnyain csak feléjük röpdöstek. Az amerikai munkásság minden bajára egy j gyógyirt ajánlottak. Kép- j viselőket a kongresszusba. Har­minc-negyven évi számításuk csak az egyszer-egyig ért el. A munkán való szervezkedést csak másod vagy harmadosztá­lyú szükségszerűségnek tartot­ták, sőt voltak egyes munkás­pártok melyek egyáltalán nem tartották szükségesnek. Minél csúfosabb bukás érte őket az egyik év szavazat fogdosási | kampányban, annál nagyobb lendülettel fogtak neki a má-1 sik évben. A nagy munkástö­megekkel elhitették, hogy a jó utón haladnak és azt gondol­ták, hogy a politikai lármával eleget tettek a munkásosztály felszabadulási jövőjének. Jött aztán az európai krach. A bársony székekből drótkerí­tés lett máról-holnapra s azok­ban az országokban, ahol a helyzet nem ilyen irányzatot vett föl, a bársonyszék teljesen hozzá simult az uralkodó osz­tály érdekeihez. A változott helyzet folytán az uralkodó osztályt kiszavazni hatalmából, olyan gyerekmese lett, amelyre minden gyerek azt mondta vol­na, hogy meséljenek másról. Ilyen helyzet folytán a politi­kai pártszervezkedés egy jó ideig csődöt mondott. Ha vol­tak is itt-ott kisebb megmozdu­lások már nem az a régi hév volt és ugynéztek ki, mint az az ember ,aki azért megy a templomba imádkozni, hogy a szomszédja lássa. Es itt vágott be aztán az alkalmas helyzet, hogy a megvetett “pork chop” filozófiát elővegyék. Nem poli­tikai párt kell a munkásság­nak, hanem Ipari Szervezet, mellyel a munkán dolgozó min­den munkást megszervezni le­het és több pork chopsot har­colhatunk ki a bószóktól. Lewis és társainak jelszavát száz és száz jól fizetett szerve­ző vitte a tömegek közé és a pork chop filozófiának milliós követői álltak csatasorba. Az IWW szervezési taktikáját úgyszólván ellopták és az ello­pott taktikával és meghamisí­tott Ipari Union elmélettel mil­liókat szerveztek be a CIO-ba. Jó ideig nem hallottunk mást (Folytatás a 3-ik oldalon) Nagy üzleti vállalatok szubvencionálják az amerikai nagy lapo­kat. — Egyes államokban a lapok is az államot domináló iparbárók tulajdonait képezik. EGY SZÖVETSÉGI SZENÁTOR NYILATKOZATA (Az Egyesült Államok sze­nátusának bankügy bizottsága előtt megjelent James E. Mur­ray, Montana állam egyik sze­nátora és az amerikai lapok­ra vonatkozó alábbi nyilatkoza­tot tette. A bankügyi bizottság azon javaslatot tárgyalta, mely a lapok részére 25-30 millió dollárt irányozott elő a hadi- kölcsönök hirdetésére. Murray szenátor alábbi nyilatkozatát, amely számos adatot tartalmaz, a lapok óriási többsége agyon­hallgatta. Soha meg ennél tisz­tább képet nem festettek az amerikai “szabad” sajtóról. Murray szenátor nyilatkozatát minden további kommentár nél­kül közöljük. — Szerk.) Támogatom a Bankhead-Can- non javaslatot, mert úgy tar­tom, hogy egyrészről segíteni fogja a hadikölcsönök eladását, másrészről pedig alátámasztja a sajtószabadságot. A mi álla­munkban (Montana) például csak pár városban van olyan tisztességes újság, amely sza­badon, propaganda mentesen írja meg a híreket. Közismert dolog, hogy Motana államban az Anaconda Copper Mining Company tulajdonosa egy egész újság láncolatnak. Ebbe a láncolatba tartoznak Helena, Butte, Anaconda, Missoula, Li­vingston és Billings városok újságjai. Ez a bányatársaság bírja és adja ki úgy a demok­rata, mint a republikánus lapo­kat, mindegyiket a társaság new yorki főirodájából irányít­ják. Butte városban például ez a társaság adja ki a reggeli újsá­got, amelyik demokrata pártál- lásu, de ugyanazon helyiség­ben, ugyanazon gépeken nyo-^ mat ja ki a republikánus esti újságot is és a híreket mind­két lap részére ugyanazon new yorki irodában cenzurálják. SZUBVENCIÓT KAPNAK A híreket oly módon színe­zik, torzítják el, vagy zavar­ják össze, hogy az olvasók ne ismerjék fel a fontosabb kérdé­seket. Ezen újságok az Ana­conda Copper Co. révén szövet­ségi szubvenciót kapnak, a bá­nyatársaság pedig a kormány rendeléseken óriási profitott harácsol .amelyből képes fen- tartani ezen lapokat, még ha veszítenek is rajtuk. Ezen társaságot rajta fog­ták, hogy a fronton szolgáló fi­aink életét veszélyeztető hibás hadiárut szállított. A saját lap­jaikban nagyon költséges óriási hirdetéseket közölnek. Ezeknek árait lefogják az adóból, tehát valójában nem a társaság, ha­nem az állam fedezi ezen hirde­tések költségeit. Másszóval £* szövetségi kormánnyal tartat­ják el lapjaikat, vagyis szub­venciót adnak ezen lapoknak az amerikai adófizetők kárára. Az Anaconda Copper Co. nem áll ezen a téren egyedül. A metropolisok nagy újságjai és folyóiratai szintén tele van- vank olyan hirdetésekkel, me­lyeket a hadianyagokat gyártó cégek helyeznek el. Ezen cégek szintén leszámítják az adóból azon összegeket, amelyeket er­re a hirdetésekre költenek. Másszóval a nagy világlapok és folyóiratok szintén U.S. állami szubvenciót kapnak, amelyből csak a vidéki kis újságok ma­radtak ki. MIÉRT HIRDETNEK? Szeretném hallani a választ, hogy ezen nagy iparvállalatok, amelyek most teljesen az ál­lamnak dolgoznak és semmi el- adnivadlójuk nincs a közönség számára, miért vezetnek olyan nagymérvű hirdetési kam­pányt? Semmi kétség, ez a szubvenciónak egy neme, azon­ban a nagyközönségnek fogal­ma sincs arról, hogy a hirdeté­sekért járó nagy összegeket az adófizetők fizetik. A szubvenciót tehát az adó­fizetők adják, de a lapok csak a hirdető cégek érdekeit szol­gálják. Az Anaconda Copper Co. azért tartja az újságjait, mert azok révén dominálja úgy az állami törvényhozást, mint a szövetségi választásokat. Ezt mindenki tudja Montana állam­ban. Meg akarom azonban jegyez­ni, hogy az itt elmondottakkal nem akarom megvádolni az új­ságoknál alkalmazott derék embereket. Nekik engedelmes­kedni kell, mint ahogyan az egyik mondotta nekem: “Jim, tudod, hogy régi barátod és tisztelőd vagyok. Elismeréssel adózom a washingtoni működé­sedre vonatkozólag. Soha egy rossz szót rólad nem mondtam és nem is fogok mondani, — Amerikai “szabad” sajtó A “pork chops” jelene és • //• jovoje

Next

/
Thumbnails
Contents