Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-12-25 / 1299. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1943. december 25. “Tízezrek éhen halnak naponta” Ezzel a címmel gyakran találkozunk a polgári lapok hasáb­jain, amikor India nyomorban szenvedő népeiről írnak. Nem a bombavető busterek látogatása, hanem puszta éhség az, ami ilyen arányokban szedi áldozatait. Az alábbi cikkben egy ott élő- elbeszélése alapján Fodor munkástársnő megrázó képet nyújt a kapitalista kizsákmányo­lás, de főleg ennek a népnek nagyfokú visszamaradottságáról. És ha tudjuk azt, hogy az angol kapitalizmus, amely maga sem nevezetes humanizmusáról a gyarmati területeken is nagyban változtatott az indiai nép helyzetén az alábbi leírás ol­vasása után, fogalmat alkothatunk, hogy milyen volt a szegény indiai élete a maga benszülött urai alatt. — Szerk. (Folytatás) Most ismét a vallásra térek vissza. Semmiféle állatot nem pusztítanak, csak amit enni mu­száj nekik. A kígyókat inkább etetik, minthogy pusztítanák, egy kígyó Temple Bombayban, úgy meg van rakva kígyóval, hogy alig lehet lépríj,1. főijük, még a falakon és a plafonon is csüngenek és egy pap eteti őket. A népet nem bántják csak akkor, ha szembe szállnak vele. A patkányok az uccákon keresztül-kasul járnak, de nem ölik meg. Házi légy nincs, de nagy szárnyas hangyák röp­ködnek az uccákon. Poloska (bed bag) az annyi van, hogy a fehér emberek nem tudnának hindu házban elaludni. De a benszülöttek megszokták és nem is pusztítják ezt a férget sem. A módosabb hinduk tar­tanak egy szegény embert, aki­nek csak az a dolga, hogy egy fél órával előbb belefekszik a gazdájának az ágyába, hogy ő a saját testén megetesse a fér­geket, mire az ur belemegy, hogy őtet ne bántsák. Úgy látszik, hogy az állatok­nak áll a világ Indiában, a po­loskát az élőkön, a dög kese­lyűt pedig a halottakon táplál­ják. De ezen kívül van egy­fajta tehén (sacred cow) ezt az állatot igen nagy tiszteletben tartják. A város uccáin szaba­don' járnak és a nép kitér elő­lük, ezeknek van legjobb dol­guk Indiában. A nép boldog ha megérintheti és etetik-itatják. Az uccasarkokon kis csomókba kötött füvet árulnak a szegény, rongyos asszonyok és a járó­kelők megvásárolják a tehenek részére. Ha ez a tehén vizel, a hozzá legközelebb álló ember de be kell látnod, hogy ennek az újságnak nem én vagyok a tulajdonosa, az Anaconda Cop­per Co. bírja s nekem azt kell írnom, amit ők diktálnak. Ha nem teszem, akkor menni kell. És hová menjek én most, ilyen idős koromban?” A FEJLŐDÉS AKADÁLYAI Az Anaconda Copper Com­pany és az általa uralt sajtót csak az érdekli hogyan tudják Montana államot mindjobban kizsákmányolni. Ezért meg­akadályozzák az állam fejlődé­sét és kényszerítik arr^ hogy nyersanyag állam maradjon. Ennek * tudható be, hogy Mon­tana, — nagyságra nézve U.S. narmadik állama — népesség­ben nemhogy szaporodna, ha­nem esik. Megakadályozták au fölfogja egy edénybe és ragyo­gó arccal siet vele haza és reg­gelenként iszik belőle és a pap is ezt használja keresztelésnél, valamint szemviznek is hasz­nálják. Ha pedig a beleit üríti ki, azt is azonnal fölszedik puszta kézzel és úgy viszik ha­za vakolatnak és tüzelő anyag­nak használják. Mindent leírtam, amit hal­lottam Indiáról, csak a nőkkel nem foglalkoztam. Sajnos a nők azok, akik a legnagyobb megaláztatásban részesülnek. A férfi előtt meghajol, az alatt­valója, de a nő előtt a férfi még akkor sem hajol meg ha a férje. A nő kötelességszerüen aláveti magát a férje parancsa­inak. A nőt nem alkalmazzák sehol, még házimunkára sem, csak dajkának és a kórházban ápolónőnek. Az osztálykülönb­ség meg van. A gazdag hindu nők nagyon drága ruhában jár­nak és egyáltalán nem dolgoz­nak semmit. Nagyszámú szolga sereg várja a parancsukat, de mind férfi szolgák, kiszolgálják őket csak nem hajladoznak előt­tük, mint teszik ezt uraiknak. A munkásnő azonban, nagyon hiányosan öltözik, legtöbbször félig mezítelen. Nekik nem jut ruhára, ha van is csak félig csavarhatják be magukat. Ke­reseti alkalom egyáltalán nincs, de van egy ucca sor Bombay- ban, ahol az egész ucca kalit­kához hasonló rácsos ablakok­ból áll, ahol százával vannak kitéve a lányok szemlére. Az emeleten lakók 16 centért a földszintiek 8 centért kapha­tók. A férfi tetszése szerint vá­laszthatja ki magának a lányt és az alacsony bér ellenében ki­adják neki. Ennél szégyenlete­nagy erőforrások kiépítését, az olcsó villanyerő készítését, amelyekkel az iparokat lehet­ne fejleszteni és amelyek lehe­tővé tennék a népesség szapo­rulatát. Felteszem, hogy az itt el­mondottak nem Montana állam elszigetelt jelenségei. Megtalál­juk ezen dolgokat más államok­ban is. Nagyon sajnálatra mél­tó, hogy ilyen állapotok kelet­kezhettek. Nagy szolgálatot tenne a még meglévő szabad sajtó az ország népének, ha is­mertetné ezen visszás állapoto­kat és segítene olyan sajtót te­remteni, amelyben a nép meg­bízhatna. Mert nem lehet a népnek bi­zalma olyan sajtóban, amelyről tudja, hogy nagy korporációk birják és csak az azok érdeké­ben folyó propagandára hasz­nálják fel. A New York és környékbeli magyar nyelvű IWW csoport ez idén is megtartja szokásos évi nagy Szilveszteri Mulatságát r DECEMBER 31-ÉN, PÉNTEKEN ESTE A saját helyiségében, 1351 Third Ave. alatt. Kérjük a munkástársak pártfogását és kérjük, hogy je­gyeiket előre szerezzék meg, hogy helyet biztosíthassanak a saját részükre. A jegy ára $1.50 Disznótoros vacsora, hűsítő italok, elsőrendű zenekar és más program számok fogják a közönséget szórakoztatni. Jegyek kaphatók a szervezet helyiségében és az ismert munkástársaktól. sebb módon bánni nőkkel már nem lehet. India szerencsétlen munkásnépe szánalomra való, de nem megvetni, mert a tu­dást távoltartják tőlük. Még csoda, hogy a függetlenségük­ért mernek harcolni. Mi, akik­nek a tudásból több rész ju­tott, kell, hogy harcoljunk min­den erőnkkel, hogy a néptö­meghez, eljusson a világosság, tekintet nélkül arra, hogy mi­lyen fajú vagy szinü. . Fodorné Nem tétlen a munkásság Argentínában MONTEVIDEO, dec. (ONA) — Mióta Ramirez tábornok a hatalmat magához ragadta, most először áll szemben az ar­gentínai munkások szervezett mozgalmával. Mar del Plata divatos üdü­lőhelyen három héttel ezelőtt a munkások sztrájkba léptek, hi­vatalosan az uj kerékpár adó elleni tiltakozás jeléül, valójá­ban azért, hogy kifejezzék ro- konszenvüket az egyetemről el­távolított tanárokkal s az elő­adásokról távolmaradó diákok­kal szemben. A Ramirez kor­mány a sztrájk kitörése után tömegesen tartóztatta le a kü­lönböző szakszervezetek tag­jait, mire a munkások a sztrájk meghosszabbítása mellett dön­töttek. Ma a munkaszünet há­rom hete egyfolytában tart és megegyezésre még nincs kilá­tás. A kormány, látva az eré­lyes kéz politikájának sikerte­lenségét, tárgyalásokba bocsát­kozott a munkássággal a had­ügyminiszter képviselőjének a vezetése alatt. A munkások ad­A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 8.00 Mrs. G. Barca, Bridgeport 5.00 Bercsa Jánosné, Clev......... 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .... 7.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ........ 7.00 Mrs St. Detky, Phila ........ 6.00 Katy Esztergall, Cleve. .. 6.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 8.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 10.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. P. Kern, Akron ........ 7.00 Mrs. J. Kollár, Clev........... 6.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .. 7.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila _____11.00 Mrs. A. Molnár, Cleve, .. 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 8.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 7.00 Mrs. St. Visi, Detroit ...... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago ...... 9.00 dig nem akartak tárgyalni, mig húsz társukat szabadon nem bocsájtják és a betiltott szak- szervezeteket újra nem enge­délyezik. A kormány mindent elköve­tett, hogy a sztrájk hire el ne jusson az ország belsejébe. Az újságoknak szigorúan megtil­tották, hogy a mar-del-plata-i eseményekről egy sort is kö­zöljenek. Ennek dacára is az ország munkássága mindent tud. Cordoba tartományba^ máris sztrájkok törnek ki a mar-del-plata-i munkástestvé- rek iránti rokonszenv kihang- sulyozására. E sztrájkok mére­tei ma még ismeretlenek. Lapzártakor vesszük a hirt, hogy az ország forradalmi ál­lapotba került. A hatalom a hadsereg kezében van. NEM BÍZNAK PEGLERBEN NEW YORK, dec. — Abban a bünpörben, amelyet a szövet­ségi bíróság folytat hét vádlott ellen akik a vád szerint több mint egy millió dollárt zsarol­tak ki a mozgókép ipar vezető­itől, Westbrook Pegler újság­írót nem hagyták tanúvallo­mást tenni. Ezen tárgyalás két főtanuja Willie Bioff és George E. Browne racketeer unionisták, akik a mozgószinház alkalma­zottak unionját, amelynek el­nöke és titkára voltak, zsaro­lásra használták fel. Mindket­tőjüket elitélték és most a bör­tönből jöttek el tanúskodni a többi társaik ellen. A tárgyaláson Westbrook Pegler mindenáron szeretett volna vallomást tenni. Pegler Bioff, Browne és a társaik zsa­rolását unionellenes propagan­da terjesztésére használja fel. Úgy igyekszik feltüntetni azt, mintha minden union ilyen fék­szervezet lenne és mindenütt az elitéit racketeerekhez hason­ló emberek a vezetők. A bíróság úgy találta, hogy Peglernek semmi eredeti infor­mációja sincs ebben a dologban és hogy a tárgyalást is csak munkásellenes propagandára szeretné felhasználni, azért a kihallgatásának, mint amire semmi szükség, nem adott he­lyet.

Next

/
Thumbnails
Contents