Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-12-04 / 1296. szám

Amerikai befektetések a fasizta államokban lehetetlen vissza nem gondolni az osztrák-magyar hadseregben divó tetlegességre, ahol a káp­lártól felfelé mindenki pofoz­kodott, a közember egy olyan alany volt, amellyel mindenki kedve szerint bánhatott el, kü­lönösen béke időben és a hábo­rú első évében. Később azután az al és főtiszt urak nagyon meggondolták mielőtt leadtak egy-egy pofont, jól tudva azt, hogy a durva tisztek és altisz­tek százai kaptak a fronton hátulról egy jól irányzott go­lyót, amellyel az elkeseredett baka fizette meg az elszenve­dett durvaságot és tetlegessé- get. Nem egy olyan tiszt volt, amely az első kedvező alkalom­mal egy tucat golyót is össze­szedett a hátába. Magam is nem egy Ízben ta­núja voltam, egy alkalommal szenvedő hőse voltam ilyen tiszti bitangságoknak. Égy Csanády nevű tábornok a 20-ik honvéd hadosztály parancsno­ka 1914-15 telén, a Kárpátok­ban, jól felöltözve kiállt az út­ra és a frontról, betegen vissza jövő katonákat saját kezűleg pofozta meg, a lovagló korbá-1 csávái vágott az arcukba és a | tábori csendőrökkel vitette a frontra vissza. Reviczky ezre­des, az egyes honvédok parancs­noka állandóan verekedett, nem az olaszokkal, hanem a legény­séggel, az eőbbi egy vastag bot­tal, az utóbbi lovagló korbács­csal “figyelmeztette” a katoná­kat. De leghirhedtebb volt Lu- kasics tábornok, kinek a ke­gyetlensége nem ismert határt, nála a főbelövés is gyakori volt, egy Ízben egy parancsára megjegyeztem, hogy lehetetlen bemenni az állásba, mert az olasz tüzérség úgy lövi az utat, hogy minden emberem el fog pusztulni, a korbácsával végig vágott rajtam és habzó szájjal ordította, hogy ha egy órán be­lül nem az állásból jelentke­zünk főbelövet, a parancs vég­rehajtása két tucat halott és sebesültbe került, dacára, hogy semmi ok nem volt arra, hogy az utat ne egy óra múlva, tel­jes biztonságban tegyük meg. Saját magam hallottam, ami­kor 1917-ben az olasz fronton egy Comen nevű községben Jó­zsef főherceg egy századosnak azt a parancsot adta, hogy az olasz támadás elől visszahúzó­dó 17-es és 4-es honvédokat géppuska tűzzel kergesse visz- sza az állásokba. De ezeken az eseteken nincs mit csodálkozni, a katonai drill célja, hogy az emberből egy gyilkoló gépet csináljon és azt egy olyan országban, ahol a kaszt szellem korlátlan volt, mint az osztrák-magyar mo­narchiában vagy Németország­ban. MINDEN SZERZŐDÉSBEN amit az Egyesült Államokkal iparvállalatok kötnek — Wash­ington szerint — benne kell, hogy legyen a 9346. számú ren­delet, amely megtiltja, hogy a munkások között fajra, színre, vallásra vagy nemzetiségre va­ló megkülönböztetést tegyenek. Ezt a rendeletet nem elég­szer ismertetik a munkáltatók­nál — de számos munkás előtt is szükséges lenne annak ismer­tetésére. (Vi.) Hogy megértsük, mi­ért volt képes Mussolini olyan nagy hatalomra szert tenni és azt megtartani és hogy miért igyekeznek az amerikaiak és az angolok a fasizmus főtársát, a királyt és Badogliot megtar­tani hatalmon, kell ismernünk a két ország anyagi érdekeltsé­gét. » Amerikai tőkéseknek, $600,000.000 azaz hatszáz mil­lió dollárjuk van a fasizta ter­vezetben és vállalkozásba be­fektetve, melyeknek a visszafi­zetését az olasz nép megtagad­hatja azon az alapon, hogy azt Mussolininek, a nép leverésére, elnyomatására adták, igy nem tartoznak azt visszaadni. A Dillon Read amerikai bank érdekeltség csak egy városnak, Milánnak, $30,000.000 dollár kölcsönt adott Mussolini ural­ma alatt. Ugyan ilyen, ha nem na­gyobb befektetése van az an­gol bankároknak a fasizmusba. Csak a spanyol forradalom le­verése után 100,000.000 fontot, valami 450,000.000 dollárt ad­tak mint kölcsönt, a jelek sze­rint mint jutalmat Mussolini­nek, amiért segített azt a vér­szomjas Francot és a fasizta rendszert hatalomra juttatni Spanyolországban is. Azért igyekeztek bankárokat, nagy részvénytársulatok veze­tőit az Amgotban vezetői állá­sokba elhelyezni, melyen ke­resztül igyekeznek a királynak és a fasizmussal szorosan kap­csolatban levő politikusoknak a hatalmát megtartani, hogy azt a nagymennyiségű befektetést megvédjék. A napokban nyilvánosságra hozták, hogy az angol banká­rok és tőkések támogatására Amerikából Stephen C. Bean, a Liberty Mutual Insurance Co - tól, Richard J. Eaton, a Lincoln Investmentől, Geo. W. Angell, Blackstone Insurance Co.-tól, M. F. Reosti, National Shaw- mut Banktól, Paul B. Metcalf, Providence Power Co.-tól, Ben. Thorndike, az Invetsment ban­kár, J. J. Barry, < Mutual Insu- rancetól, vannak elküldve az­ért, hogy a visszafoglalt terüle­teken a befektetéseket meg­védjék, melyet mostan legin­kább Olaszországban igyekez­nek megtenni az Amgoton ke­resztül. Mi tudjuk, hogy legtöbb eset­ben az Insurance társulatok mint bankok, pénzt kölcsönző intézetek is szerepelnek, azt a nagy összeget melyeket a nép­től beszednek, újabb befekteté­sekben helyezik el. így azt is tudhatjuk, hogy Mussolni ré­szére adott, a fasizmusba be­fektetett 600,000.000 millió dol­lár legnagyobb részben bankok­tól és biztositó társulatoktól került ki, melyek megvédésére most a társulat elküldte a kép­viselőit. Most még csak azt láthatjuk, hogy Mussolini fasizmusába befektetett összegek védelmére szaladtak a bankok és más in­tézetek képviselő, de ahogy Németországban is megnyitja az utat részükre a hadsereg, ot­tan is fognak igyekezni meg­védeni a még sokkal nagyobb befektetésüket, hogy milyen óriási érdekeltségük, befekte­tésük volt úgy az olasz, mint a német fasizmus-nácizmusban. Ugyan csak azt is látni fog­juk, hogy milyen nagy harco­kat fognak vívni, hogy ezen be­fektetéseket megvédjék, melyet csak is azért adtak a fasizmus­nak, hogy annak a segítségé­vel leverjék, rabszolgaságban tarthassák a munkáságot és ki- .építhessék a hadseregeiket, hogy még több országot, köz­tük Oroszországot is a fasizmus vassarka alá hajthassanak. Úgy Spanyol, Cseh, Albá­nia és más országok elleni har­cokat ezen nemzetközi banká­rok nem csak helybe hagytak, hanem talán indítványoztak is, hogy befektetéseikre biztosab­ban behajthassák a hasznot. Több munkást, természeti kin­cseket, országokat a fasizmus hasznot biztosító rendszere alá helyezhessenek. Fennáll az a veszély a tőké­sek részére, hogy több ország népe, mint az oroszok a forra­dalom után, megtagadták azon nagy összegek visszafizetését, melyet a nemzetközi bankárok a népelnyomatásra a Cárnak adtak. Most is méltán megta­gadhatják azon óriási összege­ket visszafizetni, melyet a fas­izmus kiépítésére, megerősíté­sére adtak. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 8.00 Mrs. G. Barca, Bridgeport 5.00 Bercsa Jánosné, Clev......... 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .... 7.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ........ 7.00 Mrs St. Detky, Phila ....... 6.00 Katy Esztergád, Cleve. .. 6.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 8.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 4.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 10.00 Mrs. P. Kern, Akron ........ 7.00 Mrs. J. Kollár. Clev........... 5.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb...... 6.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila............. 6.00 Mrs. A. Molnár, "Cleve. .. 6.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ....... 7.00 Mrs. St. Visi, Detroit ..... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago ..... 9.00 RÓKALYUKBAN: A Skowhegan, Me. városba való 19 éves Hány W. Weber közkatona egy rókát fogott és annyira megszelídítette, hogy most velemegy a ‘ ‘ rókalyukba ’ ’, mint ahogyan a lövész göd­röket nevezik. így ez a “fox hole” most igazán rókalyuk lett. BÉRMUNKÁS 1943. december 4. ICA

Next

/
Thumbnails
Contents