Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-11-27 / 1295. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1943. november 27. Imperializmus-Ipari feudalizmus Hozzászólás Kovách Ernó'től Geréb munkástárs bejelentet­te vagy három hónapja, hogy maga is érezte azt, hogy a kis könyve minden igyekezet dacá­ra sem tudta felölelni és kime­ríteni azt, amit maga elé tű­zött, ezt lehetetlenné tette a könyv előre megszabott terje­delme. Bejelentette azt is, hogy a hiányt a Bérmunkás hasáb­jain pótolja. Szavának helyt is állt és azóta egy másik könyv­re való mennyiséget irt össze, oly kitünően, hogy mire a soro­zatát befejezi, a felvetett té­mát tüzetesen világítja meg, hogy annak a figyelmes elol­vasása után, az egész kérdésről tiszta, könnyen érthető képet kap minden olvasó. Geréb munkáját, a könyvet és a könyv terjedelmesebb “utó­iratát” nem szükséges feldi­csérnem, megteszik azt lapunk olvasóinak a százai, a hozzánk küldött leveleikben. Mint már egyszer kifejeztem, minden elvi és személyi barát­ság, megkülönböztetett tiszte­let sem tarthat vissza attól, hogy újra vissza ne térjek Ge­réb munkástárs már egyszer kifogásolt megállapítására, a háború jellegét illetőleg. Miu­tán Geréb újabb egy cseppet sem meggyőző érvekkel akarja igazolni — ma már nem a ten­gely — hanem hogy Hitler nem folytat imperialista háborút, hanem egy uj világrendet ala­pit meg az elfoglalt területe­ken, amit Ipari Feudalizmussal jelölünk meg. Első tévedése az, hogy az el­foglalt területeken egy uj gaz­dasági rendet alapított meg Hitler. Hitler az elfoglalt terü­leteken semmiféle gazdasági rendszert még nem vezetett be, ott ő egy rabló gondolkodást folytat, a megszállt területek gazdasági, ipari, általában az egész termelést a háború érde­kei szolgálatába állította, nem feledkezve meg arról, hogy ezekről a területekről minden elszállítható értéket Németor­szágba vigyen beleértve a ne­ki annyira fontos munkaerőt is. “Uj rendet” csak a háború utánra igér. Ellenben amit már a Bérmunkás hasábjain három éve lefolytatott e tárgyról szó­ló vitában megállapítottunk, az Ipari Feudalizmus megjelölése 100 százalékban helyénvaló a náci, illetve fasizta uralom alatt levő országokban, Német és Olaszországban, ahol tényleg Ipari Feudalizmus és Ipari job­bágyokra oszlik a társadalom, az előbbinek az uralmát bizto­sítsa a hatalmas bürokrata és erőszak szervezet. Ebben a kér­désben nincs és nem is lehet nézeteltérés, az csak a Geréb írásainak egyetlen megállapítá­sára, az imperialista jellegre vonatkozik. MI AZ IMPERIALIZMUS Ezideig imperialista hatalom­nak neveztük azt a hatalmat, amely más népek, országok, területek meghódítására töre-; kedett. Ez a megjelölés egyál­talán nem vonatkozott csak az alacsonyabb kultúrájú, gyar­matosításra alkalmas területe-! két és népeket leigázó hatal­makra. Németország, mint nagyha­talom, egészen uj alakulat, csak 75 éve, hogy az apró hercegsé­gekből egy nagy hatalommá alakult át az egységesítés ál­tal. Mint egy nagy ipari hata­lomnak, természetesen szüksé­ge lett volna olyan területekre, gyarmatokra, ahol az ipari ter­mékeit elhelyezheti és olcsó nyersanyagot szerezhet be, de ezeket a területeket a régi im­perialista hatalmak, Anglia, Franciaország, Belgium, Hol­landia, Portugália stb. már le­foglalták, neki nem maradt te­rület, amelyet gyarmatosítani tudott volna. “Minden a másé” és mint tolvaj ő sem thetett mást, az egyszeri tolvaj ő sem tehe­tett mást, mivel minden a másé a másét vegye el. De tekintve az angol, francia és az érdek­szférába tartozó többi gyarma­ti birodalmak, nagy hajóhadát sem Vilmos, sem Hitler nem tá­madhatta és foglalhatta el ezek gyarmatait ,hanem először ma­gukat a gyarmat tartó hatal­makat kellett volna letörnie és ez volt az első és a második világháború inditó oka a német imperializmus részéről. Kétség­telen az, ha Hitler győztesen került volna ki a háborúból, akkor az angol, francia, belga stb. gyarmatok egészen vagy részben a német imperialista hatalom ölébe hultak volna. Ennek az imperialista törek­vésnek a sikere és a hódítások megtartása miatt volt szükség arra, hogy az imperializmusát és ennek a szülőanyját a kapi­talizmust veszélyeztető, feltö­rekvő munkásosztályt teljesen leigázza, minden jogától meg­fossza, ezért veszélyesebb ez az imperializmus minden előző im­perializmusnál a munkásosz­tályra és innen származik az a meggyőződésünk, hogy a mun­kásosztálynak nem mindegy az, hogy melyik fél győz ebben a háborúban. Csak nagyon za­vart fejű egyének azok, akik itt a “semleges” álláspontra he­lyezkednek. De tény az, hogy a fentiek dacára, mégis más ez a háború mint az előzőek, mert amig Hitler a német nép minden ere­jét és tudását erre a háborúra használta ki évekig, addig az ellenfelei teljesen készületle­nül álltak szemben a támadó­val, tehát ma a tengellyel szem­ben álló hatalmakat nem lehet hóditó imperialista háborúval vádolni, természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a győzel­mi mámorban nem-e jön meg az étvágy. Másik megkülönböztetés az, hogy a támadó a náci Németor­szág, már nem osztozkodni akart, hanem a faji elmélet alapján világuralomra tört, nemcsak a hatalmát, de az Ipa­ri Feudalizmusát is ráakarta erőszakolni a világra, ezért je­lentett dupla veszélyt minden hódításra kiszemelt ország munkásságára a nácizmus dög­vésze. Igaz, hogy az egyes ipar­ágak tőkései világtrösztöket alkottak, amelyek megszabták, felosztották a vadászterülete­ket, de ez még nem jelenti azt, hogy a nagytőke, a tröszt, a ka­pitalista nem akar háborút, a tőke természete az, hogy nem osztozkodni, hanem egyedural- kodni akar, a trösztbe levő né­met kapitalista sokkal szíve­sebben uralkodik egyedül a pi­acon, mintsem, hogy osztozkod­jon az angol, amerikai stb. kol­legáival. Hitler egyeduralmat és ráadásul olcsó rabszolga munkaerőt Ígért, ezért a né­met tőkének, amely készséggel pénzelte a züllött kispolgári és leszerelt katonatiszti gárdáját, de szívesen pénzelte azt a gang- sztert a nemzetközi tőke is, amely lemosolyogta ugyan a világuralmi törekvését Hitler­nek, de szívesen fizetett egy­részt a munkásság letöréséért és az ezzel nagyon összefüggő Szovjet Oroszország megsem­misítéséért. Hogy a német és a nemzetközi nagytőke csalódott az építményébe, hogy az alko­tóinak is a torkába harapott az más kérdés. A tojás ügyekhez nem sokat értek, legfeljebb meg tudom különböztetni a rántottét a lágytojástól, de a társadalmi j kérdéseknél nekem is van egy mérték rendszerem, amellyel az eseményeket meg mérem, meg vizsgálom és ez a marxizmus, és ha bármennyire változtak is a viszonyok Marx óta, bár­mennyit is fejlődött az ipari technika, azért ma is minden történő dolognak a rugója gaz­dasági, ez esetben a második világháború inditó oka a né­met világuralmi törekvés, mely uralma alá akart kényszeríteni minden más hatalmat és azok gyarmatait, súlyosbítva — és itt van a kutya eltemetve, amelyért mireánk nem közöm­bös a háború kimenetele — az­zal, hogy ennek a világuralom­nak a megtartása a munkás- osztályt rabszolgaságba akarta sülyeszteni. Igaza van Gerébnek, ezt a gaz tervet, eddig közel 20 mil­lió élet és felbecsülhetetlen ér­ték elpusztítás követte, nem le­het egyszerű imperialista jel­szóval megjelölni, ilyen előre kidolgozott óriási hódítási terv, amelyet a nácizmus ránkzudi- tott, helyesen Super Imperia­lizmus jelzővel jelölhetünk. Befej ezéfeül: Senki nálam nagyobb élvezettel nem olvas­sa Geréb Írását, de mi nem va­gyunk pártvezérek által beska­tulyázott tagpáriák, kiknek a vezér kinyilatkozása szentség, minálunk nincsennek vezérek, egyenlő jogokkal és kötelessé­gekkel, vele jár az is, hogy ha a véleményünk egyes kérdések­ben eltér, azt logikusan meg­indokolhassuk. E sorok írójának a célja csak ez volt, hogy egy ma nagyon fontos kérdésben elmondja Ge- rébével ellentétes véleményét. Mi történik Magyarországon? LONDON, nov. (ONA) — Végétért Kolozsvárott a hetek óta folyó kommunista per. A kolzsvári törvényszék novem­ber 12-én 100 kommunista vád­lottat ítélt el “az állam és tár­sadalmi rend felforgatására irá­nyuló bűntett” címén. Negy­vennyolc vádlott börtönbünte­tést kapott a többieket pénz- büntetésre ítélték. Az ítélet in­dokolása megállapítja, hogy a vádlottak “földalatti tevékeny­sége még az erdélyi román ura­lom alatt kezdődött, de válto­zatlanul tovább folytatódott az­után is, hogy a magyar korona vette át az uralmat a bécsi döntés után.” LONDON, nov. (ONA) — Az orosz előnyomulással és a Bukarestben kitört pánikkal kapcsolatban, a helyzet egyre jobban kiélesedett Erdélyben. Bukaresti politikai körökben nyíltan arról beszélnek, hogy a legközelebbi napokban a ma­gyar kormány további igénye­ket fog bejelenteni Erdéllyel kapcsolatban és igyekezni fog katonai, vagy politikai eszkö­zökkel a Trianon előtti határo­kat helyreállítani. A Slovenska Dagbladet budapesti tudósító­ja jelenti november 12-én, hogy a román kormány sürgős mi­nisztertanácsra gyűlt össze, amelynek legfontosabb tárgya Erdély védelmének kérdése volt. Ugyancsak megbeszélték azokat a politikai lépéseket, amelyeket a román kormány a budapesti egyetemi hallgatóság nagyarányú anti román tünte­tésével kapcsolatban tenni fog. Ankarai jelentés szerint novem­ber 11-én magyar és román j “irreguláris csapatok” között ! ütközet folyt, amelynek számos halottja és sebesültje van. Ezt később a rendes katonaság ösz- szeütközése követte. A jelentés szerint román csapatok egy ponton mélyen benyomultak er­délyi magyar területre. KISZABADULT AZ EGYIK SCOTTSBORO VÁDLOTT MONTGOMERY, Ala., nov. hó — Charlie Weems, a kilenc I Scottsboro vádlottak egyike ki- ! szabadult Kilby börönből. We­ems kegyemet nyert és Atlan- I tfl város egyik mosodájában I fog alkalmazást kapni. Tizenkét évvel ezelőtt orszá­gos szenzáció volt a “Scottsbo­ro ügy”. Alabama állam azzal [ vádolt kilenc néger fiút, hogy 1931-ben a Chattanooga, Ten. j városból Huntsville, Ala. város­ba menő tehervonaton erősza­kot követtek el Victoria Price és Ruby Bates nevű két elzül- lött, prostituált fehér nőn. A mesterségesen felcsigázott né­gerellenes hangulat hatása alatt a bíróság a vádlottak kö­zül egyet halálra, a többit pe­dig 75 évig tartó rabmunkára Ítélte. Ez az ítélet az egész ország­ban nagy méltatlankodást vál­tott ki. A halálos Ítéletet nem is merték végrehajtani, hanem életfogytiglani börtön büntetés­re változtatták. Később Ruby Bates, a lányok egyike beval- | lotta, hogy pénzzel vették őket ! rá a vád megtételére. Mindezek dacára az állam ragaszkodott a büntetéshez a négerek megré- mitésére.

Next

/
Thumbnails
Contents