Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-11-27 / 1295. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1943. november 27. Imperializmus-Ipari feudalizmus Hozzászólás Kovách Ernó'től Geréb munkástárs bejelentette vagy három hónapja, hogy maga is érezte azt, hogy a kis könyve minden igyekezet dacára sem tudta felölelni és kimeríteni azt, amit maga elé tűzött, ezt lehetetlenné tette a könyv előre megszabott terjedelme. Bejelentette azt is, hogy a hiányt a Bérmunkás hasábjain pótolja. Szavának helyt is állt és azóta egy másik könyvre való mennyiséget irt össze, oly kitünően, hogy mire a sorozatát befejezi, a felvetett témát tüzetesen világítja meg, hogy annak a figyelmes elolvasása után, az egész kérdésről tiszta, könnyen érthető képet kap minden olvasó. Geréb munkáját, a könyvet és a könyv terjedelmesebb “utóiratát” nem szükséges feldicsérnem, megteszik azt lapunk olvasóinak a százai, a hozzánk küldött leveleikben. Mint már egyszer kifejeztem, minden elvi és személyi barátság, megkülönböztetett tisztelet sem tarthat vissza attól, hogy újra vissza ne térjek Geréb munkástárs már egyszer kifogásolt megállapítására, a háború jellegét illetőleg. Miután Geréb újabb egy cseppet sem meggyőző érvekkel akarja igazolni — ma már nem a tengely — hanem hogy Hitler nem folytat imperialista háborút, hanem egy uj világrendet alapit meg az elfoglalt területeken, amit Ipari Feudalizmussal jelölünk meg. Első tévedése az, hogy az elfoglalt területeken egy uj gazdasági rendet alapított meg Hitler. Hitler az elfoglalt területeken semmiféle gazdasági rendszert még nem vezetett be, ott ő egy rabló gondolkodást folytat, a megszállt területek gazdasági, ipari, általában az egész termelést a háború érdekei szolgálatába állította, nem feledkezve meg arról, hogy ezekről a területekről minden elszállítható értéket Németországba vigyen beleértve a neki annyira fontos munkaerőt is. “Uj rendet” csak a háború utánra igér. Ellenben amit már a Bérmunkás hasábjain három éve lefolytatott e tárgyról szóló vitában megállapítottunk, az Ipari Feudalizmus megjelölése 100 százalékban helyénvaló a náci, illetve fasizta uralom alatt levő országokban, Német és Olaszországban, ahol tényleg Ipari Feudalizmus és Ipari jobbágyokra oszlik a társadalom, az előbbinek az uralmát biztosítsa a hatalmas bürokrata és erőszak szervezet. Ebben a kérdésben nincs és nem is lehet nézeteltérés, az csak a Geréb írásainak egyetlen megállapítására, az imperialista jellegre vonatkozik. MI AZ IMPERIALIZMUS Ezideig imperialista hatalomnak neveztük azt a hatalmat, amely más népek, országok, területek meghódítására töre-; kedett. Ez a megjelölés egyáltalán nem vonatkozott csak az alacsonyabb kultúrájú, gyarmatosításra alkalmas területe-! két és népeket leigázó hatalmakra. Németország, mint nagyhatalom, egészen uj alakulat, csak 75 éve, hogy az apró hercegségekből egy nagy hatalommá alakult át az egységesítés által. Mint egy nagy ipari hatalomnak, természetesen szüksége lett volna olyan területekre, gyarmatokra, ahol az ipari termékeit elhelyezheti és olcsó nyersanyagot szerezhet be, de ezeket a területeket a régi imperialista hatalmak, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Portugália stb. már lefoglalták, neki nem maradt terület, amelyet gyarmatosítani tudott volna. “Minden a másé” és mint tolvaj ő sem thetett mást, az egyszeri tolvaj ő sem tehetett mást, mivel minden a másé a másét vegye el. De tekintve az angol, francia és az érdekszférába tartozó többi gyarmati birodalmak, nagy hajóhadát sem Vilmos, sem Hitler nem támadhatta és foglalhatta el ezek gyarmatait ,hanem először magukat a gyarmat tartó hatalmakat kellett volna letörnie és ez volt az első és a második világháború inditó oka a német imperializmus részéről. Kétségtelen az, ha Hitler győztesen került volna ki a háborúból, akkor az angol, francia, belga stb. gyarmatok egészen vagy részben a német imperialista hatalom ölébe hultak volna. Ennek az imperialista törekvésnek a sikere és a hódítások megtartása miatt volt szükség arra, hogy az imperializmusát és ennek a szülőanyját a kapitalizmust veszélyeztető, feltörekvő munkásosztályt teljesen leigázza, minden jogától megfossza, ezért veszélyesebb ez az imperializmus minden előző imperializmusnál a munkásosztályra és innen származik az a meggyőződésünk, hogy a munkásosztálynak nem mindegy az, hogy melyik fél győz ebben a háborúban. Csak nagyon zavart fejű egyének azok, akik itt a “semleges” álláspontra helyezkednek. De tény az, hogy a fentiek dacára, mégis más ez a háború mint az előzőek, mert amig Hitler a német nép minden erejét és tudását erre a háborúra használta ki évekig, addig az ellenfelei teljesen készületlenül álltak szemben a támadóval, tehát ma a tengellyel szemben álló hatalmakat nem lehet hóditó imperialista háborúval vádolni, természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a győzelmi mámorban nem-e jön meg az étvágy. Másik megkülönböztetés az, hogy a támadó a náci Németország, már nem osztozkodni akart, hanem a faji elmélet alapján világuralomra tört, nemcsak a hatalmát, de az Ipari Feudalizmusát is ráakarta erőszakolni a világra, ezért jelentett dupla veszélyt minden hódításra kiszemelt ország munkásságára a nácizmus dögvésze. Igaz, hogy az egyes iparágak tőkései világtrösztöket alkottak, amelyek megszabták, felosztották a vadászterületeket, de ez még nem jelenti azt, hogy a nagytőke, a tröszt, a kapitalista nem akar háborút, a tőke természete az, hogy nem osztozkodni, hanem egyedural- kodni akar, a trösztbe levő német kapitalista sokkal szívesebben uralkodik egyedül a piacon, mintsem, hogy osztozkodjon az angol, amerikai stb. kollegáival. Hitler egyeduralmat és ráadásul olcsó rabszolga munkaerőt Ígért, ezért a német tőkének, amely készséggel pénzelte a züllött kispolgári és leszerelt katonatiszti gárdáját, de szívesen pénzelte azt a gang- sztert a nemzetközi tőke is, amely lemosolyogta ugyan a világuralmi törekvését Hitlernek, de szívesen fizetett egyrészt a munkásság letöréséért és az ezzel nagyon összefüggő Szovjet Oroszország megsemmisítéséért. Hogy a német és a nemzetközi nagytőke csalódott az építményébe, hogy az alkotóinak is a torkába harapott az más kérdés. A tojás ügyekhez nem sokat értek, legfeljebb meg tudom különböztetni a rántottét a lágytojástól, de a társadalmi j kérdéseknél nekem is van egy mérték rendszerem, amellyel az eseményeket meg mérem, meg vizsgálom és ez a marxizmus, és ha bármennyire változtak is a viszonyok Marx óta, bármennyit is fejlődött az ipari technika, azért ma is minden történő dolognak a rugója gazdasági, ez esetben a második világháború inditó oka a német világuralmi törekvés, mely uralma alá akart kényszeríteni minden más hatalmat és azok gyarmatait, súlyosbítva — és itt van a kutya eltemetve, amelyért mireánk nem közömbös a háború kimenetele — azzal, hogy ennek a világuralomnak a megtartása a munkás- osztályt rabszolgaságba akarta sülyeszteni. Igaza van Gerébnek, ezt a gaz tervet, eddig közel 20 millió élet és felbecsülhetetlen érték elpusztítás követte, nem lehet egyszerű imperialista jelszóval megjelölni, ilyen előre kidolgozott óriási hódítási terv, amelyet a nácizmus ránkzudi- tott, helyesen Super Imperializmus jelzővel jelölhetünk. Befej ezéfeül: Senki nálam nagyobb élvezettel nem olvassa Geréb Írását, de mi nem vagyunk pártvezérek által beskatulyázott tagpáriák, kiknek a vezér kinyilatkozása szentség, minálunk nincsennek vezérek, egyenlő jogokkal és kötelességekkel, vele jár az is, hogy ha a véleményünk egyes kérdésekben eltér, azt logikusan megindokolhassuk. E sorok írójának a célja csak ez volt, hogy egy ma nagyon fontos kérdésben elmondja Ge- rébével ellentétes véleményét. Mi történik Magyarországon? LONDON, nov. (ONA) — Végétért Kolozsvárott a hetek óta folyó kommunista per. A kolzsvári törvényszék november 12-én 100 kommunista vádlottat ítélt el “az állam és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett” címén. Negyvennyolc vádlott börtönbüntetést kapott a többieket pénz- büntetésre ítélték. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy a vádlottak “földalatti tevékenysége még az erdélyi román uralom alatt kezdődött, de változatlanul tovább folytatódott azután is, hogy a magyar korona vette át az uralmat a bécsi döntés után.” LONDON, nov. (ONA) — Az orosz előnyomulással és a Bukarestben kitört pánikkal kapcsolatban, a helyzet egyre jobban kiélesedett Erdélyben. Bukaresti politikai körökben nyíltan arról beszélnek, hogy a legközelebbi napokban a magyar kormány további igényeket fog bejelenteni Erdéllyel kapcsolatban és igyekezni fog katonai, vagy politikai eszközökkel a Trianon előtti határokat helyreállítani. A Slovenska Dagbladet budapesti tudósítója jelenti november 12-én, hogy a román kormány sürgős minisztertanácsra gyűlt össze, amelynek legfontosabb tárgya Erdély védelmének kérdése volt. Ugyancsak megbeszélték azokat a politikai lépéseket, amelyeket a román kormány a budapesti egyetemi hallgatóság nagyarányú anti román tüntetésével kapcsolatban tenni fog. Ankarai jelentés szerint november 11-én magyar és román j “irreguláris csapatok” között ! ütközet folyt, amelynek számos halottja és sebesültje van. Ezt később a rendes katonaság ösz- szeütközése követte. A jelentés szerint román csapatok egy ponton mélyen benyomultak erdélyi magyar területre. KISZABADULT AZ EGYIK SCOTTSBORO VÁDLOTT MONTGOMERY, Ala., nov. hó — Charlie Weems, a kilenc I Scottsboro vádlottak egyike ki- ! szabadult Kilby börönből. Weems kegyemet nyert és Atlan- I tfl város egyik mosodájában I fog alkalmazást kapni. Tizenkét évvel ezelőtt országos szenzáció volt a “Scottsboro ügy”. Alabama állam azzal [ vádolt kilenc néger fiút, hogy 1931-ben a Chattanooga, Ten. j városból Huntsville, Ala. városba menő tehervonaton erőszakot követtek el Victoria Price és Ruby Bates nevű két elzül- lött, prostituált fehér nőn. A mesterségesen felcsigázott négerellenes hangulat hatása alatt a bíróság a vádlottak közül egyet halálra, a többit pedig 75 évig tartó rabmunkára Ítélte. Ez az ítélet az egész országban nagy méltatlankodást váltott ki. A halálos Ítéletet nem is merték végrehajtani, hanem életfogytiglani börtön büntetésre változtatták. Később Ruby Bates, a lányok egyike beval- | lotta, hogy pénzzel vették őket ! rá a vád megtételére. Mindezek dacára az állam ragaszkodott a büntetéshez a négerek megré- mitésére.
