Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-11-27 / 1295. szám
. 1943. november 27. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL . . . .CS. . Ö MEGJEGYZÉSEI EZT MEG KELL ÉRTENI A Bérmunkás egy munkás lap »amelynek eszmei célkitűzései vannak és amellett, hogy az amerikai magyar származású munkásokat szervezi és neveli egy szebb, boldogabb társadalmi rendszer elérésére, természetszerűleg kíméletlen harcot folytat minden olyan törekvés ellen, amely megnehezíti, akadályozza a munkásosztály törekvéseit. Ezzel egyidejűleg, miután magyar nyelven jelenik meg, vehemens harcot folytat a magyarországi fasizmus itteni emisszáriusai ellen is, de sohasem sülyesszük le a lapunkat oda, hogy holmi kis kakaru- csokra vadásszunk, ezeket a kis ganajturó bogarakat, akár fizetett, akár önkéntes szolgái is a reakciónak, figyelmen kívül hagyjuk, a harcunkban a gazdáik ellen, rajtuk csak keresztül lépünk, vagy ha nagyon ficánkolnak, bármily gusztustalan is csak eltapossuk. Ezt a kis bevezetőt azért kellett megírni, mert egyik nagyon tiszteletre méltó harcos emigráns újságírót felháborította az az undorító öklendezés, amelyet hónapok óta egy másik emigráns, Róbert Oszkár a Horthy reakció mocsarában elkövet. Mi ezzel az úrral leszámoltunk akkor, amikor megtudtuk, hogy amig hozzánk küldte a forradalmiságtól csöpögő cikkeit, addig suttyomban a Horthy ék kitartott rimájának a Népszavának a hasábjain álnév alatt handa-bandázott azok ellen, akik egy életen keresztül aktiv harcosai voltak minden szabadság mozgalomnak. A lejtőn nem lehet megállni és Róbert ur is folyton le- jebb csúszik, de kérdem szeretettel a cikk beküldőjét, hát a mai nagy harcunkban számit az, hogy Róbert ur itt magyar Amerikában ha valahol valami Horthy mocsok van ő abba beleül és tapsikál benne? Hát szabad önnek harcos tollát arra használni, hogy Oszi- kát nyársalja fel, nem talál, különb, önhöz méltó ellenfelet? Bocsáson meg, hogy a nagyon szellemes és találó cikkét nem hozzuk, de a mi olvasóink által fentartott újságban, nincs helye kakarucs vadászatnak, még azt a pár sort is sajnáljuk, főleg szégyeljük, hogy vele foglalkoztunk. Kérem felejtsék el, hogy létezik, hat hét múlva a kutya sem fog emlékezni rája. Azt hiszem ön és a barátai megértik és méltányolják azt az iszonyunkat, hogy R.O. személyével foglalkozzunk. NEM AZ UTOLSÓ Ismételten biztosították a világ népeit a szövetséges államférfiak, hogy tökéletes győzelem esetén, olyan uj rendszert vezetnek be, amely intézményesen biztosit bennünket, hogy több háború nem fog az emberiségre szakadni. Mi bármenynyire is szeretnénk azt, hogy ne ismétlődjék meg a mai borzalmas tömegmészárlás, egy pillanatra sem hisszük azt, anélkül, hogy az Ígéret tevők jóhiszeműségét kétségbe vonnánk, hogy a mai gazdasági rendszeren felépült államok megszüntethessék a háború lehetőségét. Hogy az igérettevők maguk sem biztosak abban, hogy a terveik megvalósulhatnak, arra számos jel mutatkozik már ma, amikor olyan kijelentéseket hallunk, hogy “nem szabad még egyszer megtörténni annak, hogy Amerika felkészületlen legyen egy uj támadással szemben, ezért állandó kötelező katonai szolgálatot és már az iskolákban katonai nevelést akarnak. Természetesen egy állandó hadseregnek fegyverek, ágyuk, repülőgépek, tankok stb. kellenek és pedig mindig újak és újak, hogy a nemzeti jövedelem tekintélyes része egy ilyen állandó hadsereg fenntartására lenne fordítva. Dorothy Thompson felháborodik azon, hogy például Frank Knox tengerészügyi államtitkár szenátor Brewster, Patton generális és mások már most a következő háborúra való felkészülést hirdetik, mig Severszky a hires repülő és feltaláló azt állítja, hogy a mostani háború ELV1NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb es kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály erdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL'’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az in társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. csak kipróbálja a jövő háborújának a legalkalmasabb hadieszközeit. Mi nem háborgunk, mert tudjuk azt, hogy a háborút sem népligával, sem világrendőrséggel, sem széphangzásu pacifista szólamokkal meggátolni éppen úgy nem lehet a jövőben, mint nem lehetett a múltban. A háború a mai gazdasági rendszernek éppen úgy vele járója ,mint a munkanélküliség, a nyomor, a bűn, a prostitúció és ezeket csak a társadalmi rendszer megváltoztatásával, a profitra való termelés, a szükségletre való termeléssel, a magántulajdonnak a köztulajdonba való helyezésével érhető el. Ahogyan majd senki sem fog lopni, ha mindenkinek egyformán jut minden jogból és kötelességből, értve az életre, a jólétre való jogot és a közös termeléshez való hozzájárulás kötelességét, éppen úgy nem fog háborút indítani egy nép sem, hogy a másik népet lei- gázzza, javait elrabolja, amikor minden nép testvér és egyenlő lesz. Aki nem akar több háborút annak még meg kell vívnia azt a harcot, amelynek az eredményeként felépül az uj társadalmi rendszer az egész világon, amelyben az emberek éppen úgy mint a népfajok, egyenlők és boldogok lesznek. Ez a társadalom, amely az ipari raszolgaság helyett az Ipari Demokrácián épül fel, fogja megszüntetni a nyomort, az egyenlőtlenséget és a háborút is. NEMZETI AJÁNDÉK War Bondot venni hazafias kötelesség, amelyre nem csak a lapok és a rádió figyelmeztet bennünket, hanem a gyár is, amely egyszerűen levon 10—55 százalékot a fizetésekből. A lapok unos untalan oktatnak bennünket arra, hogy most a közveszély idején mennyire önzetlennek kell lennünk, nem szabad nagyobb bért követelnünk, mert ezzel csak az állam és ezen keresztül a harcoló gyermekeink helyzetét menthetjük meg. Mint a tőkések általában csak nekünk hirdetik az önzetlenséget, ők maguk soha nem remélt nagyságban csinálják a profitot a katonák elfolyott véréből. A lapok értve alatta a polgári lapokat, szintén megcsinálják a maguk háborús hasznát, a páldányszámuk emelkedett, az árakat is felemelték, a hirdetéseik ép olyanok mint annak előtte, de ők is beleakarnak nyúlni az államkasszába, miért csak a muníció gyárosok csináljanak külön profitot, miért ne ők is, ennek a külön profitnak az érdekében nyújtottak be egy javaslatot a törvényhozás elé, hogy a hazafias kötelesség hirdetésért fizessen az állam évente 30 millió dollárt a lapoknak. Egész szemérmetlenül, amikor ők bennünket oktatnak önzetlen hazafiságról, akkor ők a markukat tartják, hogy ezért a szolgálatukért fizessen nekik az állam. Amerika munkássága nem fogja elfelejteni a tényt, hogy kellő értékre szállítsa le a pol- i gári lapok nagyszájuan hirde-1 tett önzetlenségét. TUDÓSÍTÁS A new yorki magyar IWW csoport nov. 6-án nagyszerűen sikerült születi mulatságot tartott. A mulatság sikerét a munkástársak összemüködése tette lehetővé, ebből kivették a részüket, úgy a munkástársak 1 mint a munkástársnők is. A munkástársnők odaadó munkájukon kívül adományaikkal is jelentékenyen emelték a mulatság anyagi sikerét. A következő munkástársnők adományai és közreműködése érdemel megemlítést: Mrs. L. Fülöp, Mrs. G. Nagy, Mrs. J. Nagy, Mrs. J. Beresnyák, Mrs. P. Csorba és Mrs. G. Vaszkó voltak aktiv erők, akik lehetővé tették, hogy a mulatság anyagi sikerét kiemelték, de az erkölcsi sikerhez is nagy közük volt, amit köszönettel itt nyugtázunk. J. Nagy munkástárs az est folyamán bemutatta Miss. Har- math Mariska ének-müvésznőt, ki a múltban is többször szerepelt közöttünk. A vendégek nagy élvezettel hallgatták a remek, szívből jövő magyar énekszámokat, amit szintén köszönettel nyugtázunk. A polgári házasság sikeréhez hozzájárult Vámos Vilmos közismert és közkedvelt tanácmü- vész papi szerepében, aki nagy sikerrel végezte a sorban váró asszonynépség összeházasítását. Az első dijat Mrs. Beresnyák vitte el, a másodikat Mrs. Pásztor és a harmadikat Mrs. Nagy. A mulatság a reggeli órákban ért véget. Mégegyszer köszönjük a példátlan összmükö- dést a rendezőség nevében. Tudósitó ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los. Ang...... 3.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ............ 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 P. Csorba, New York...... 5.00 M. Danka, Cleveland ....... 5.00 St. Detky, Phila................. 6.00 J .Duschek, Nutley .......... 2.00 J. Engli, Cleveland .......... 7.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 4.00 L. Fishbein, New York .... 6.00 J. Farkas, Akron .............. 3.00 L. Fülöp, New York ........ 3.00 J. Geréb, Cleveland .......... 4.00 P. Hering, Buffalo .......... 3.00 J. Kollár, Cleveland ........ 2.00 E. Kovách, Cleveland ...... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 3.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Ceveland .... 3.00 J. Mogor, Cleveland ........ 1.00 A. Molnár, Cleveland ........ 2.00 J. Munczi, Cleveland ........ 2.00 G. Nagy, New York ........ 1.00 J. Nagy, New York ........ 1.00 J. Pataky, New York ........ 5.00 P. Pika, Chicago .............. 3.00 M. Simko, Pittsburgh ...... 3.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ...... 1.00 J. Spisák, New York ...... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 J .Varga, Cleveland ........ 1.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ................ 3.00 A. Wiener, Chicago ........ 1.00 J. Zára, Chicago .............. 3.00
