Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-10-09 / 1288. szám
2 oidal BÉRMUNKÁS 1943. október 9. Még egy pár szó Lugosi Bélához Pár héttel ezelőtt lapunk hasábjain kérdést intéztem Lugosi Bélához, a Magyar Amerikai Demokratikus Tanács elnökéhez, hogy mi szükség van egy ilyen szervezetre, amikor már régebb idő óta működik a hasonló célú Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetsége ? Hiszen nemcsak a célban, de még Károlyi Mihály fővezérsé- gében is megegyeznek. És azonkívül még Lugosi és tanácsadói is elismerik, hogy a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetsége nem a kritikus idők által felszínre vetett ‘akarno- kok”, vagy túlbuzgó emberek, hanem a magyar fehér terror és azt követő fasizmus és nácizmus ellen évtizedek óta küzdő és harcoló, meggyőződéseikért mindenkor helytálló és az- j ért szenvedni és vérezni kész emberek vezetése alatt áll. És ha már megalakították ezt a második, — szerintem kontra szervezetet, — akkor miért kell abba olyan embereket meghívni, mint Himler Márton ? Akiről mindenki, még Lugosi is tudta, hogy lapjaiban állandóan Horthy propagandát folytatott. Pár nap múlva láttam a Verhovayak Lapjában, hogy ezen egyesület vezetőit is di- csérgeti, remélve, hogy meg- jiyeri a támogatásukat. Lugosi Béla most egy újabb levelet, illetőleg “közleményt” küldött hozzánk. Ez késztet arra, hogy újból pár szót szóljak hozzá. A közleményből, amelynek VÁLASZÚTON címet adta, itt közöljük a fontosabb részeit: “Az amerikai magyarság megdöbbentő szenzációja volt az elmúlt hetekben az a levelezés, amely egy new yorki magyar újságban került nyilvánosságra és amely fényt vetett arra a homályos viszonyra, amely az Amerikai Magyar Szövetség köré sorakozott egyleti vezetők, papok és újságírók és a magyar kormány Világszövetsége között fennállott. A szenzációnak csattanó befejezője volt a State Department és a Department of Justice levele az Amerikai Magyar Szövetség titkárához, valamint az Office of War Information tudósítása a magyar sajtó- egy részéhez, amelyben leszögezték, hogy a State Department és a Department of Justice nem adtak bizalmi nyilatkozatot az Amerikai Magyar Szövetségnek, sem a Szövetség vezetőségének.” “Az elmúlt hetekig vita tárgyát képezhette az, hogy kik járnak helyes utón: azok- e, akik az Amerikai Magyar Szövetségbe szervezték be az amerikai magyarság egy részét vagy azok-e, akik elejétől kezdve ellenezték a Szövetséget, annak eredetét, céljait, kapcsolatait és munkáját. Az elmúlt hetekig e sorok Írója megengedhette magának azt az elfogulatlan és pártatlan álláspontot, hogy az Amerikai Magyar Szövetség vezetőségének tagjai, azok az egyleti tisztviselők, lelkészek és újságírók, akik az amerikai magyarok tiz- és talán százezreit a Szövetség táborába szervezték be, némi kivétellel jóhiszemű emberek, akiknek becsületes meggyőződésük volt az, hogy a Szövetség az az intézmény, melynek keretein belül fognak végre egyesülni és nemes célok érdekében dolgozni az amerikai magyarok eddig széthúzó tömegei.” “Az elmúlt hetekig e sorok Írója szentül hitte, hogy a Szövetség hangadó egyleti vezérei, papjai és újságírói között csupán egynéhányat lelkesített a dollárok és pengők gondolata; csupán egynéhány óhajtott a Horthy- rendszer kiszolgálásán keresztül szolgálatot tenni a náci-fasizmusnak, — a többi pedig őszintén hitte, hogy a Szövetségben az amerikai magyar és amerikai szempontból jó munkát végez. Én e soraimmal ezekhez a jóhiszemű emberekhez, ezekhez a becsületes magyar amerikaiakhoz kívánok szólni.” “Az is kétségtelen, hogy a Szövetség vezetőségének egy része, az amelyik jó fizetés ellenében mindenáron a magyar fasizmust igyekezett kiszolgálni, a Szövetséggel közös sírban fog nyugodni.” “Amig azt hitték, hogy a Szövetség pártolásra érdemes szervezet, addig hitük szerint az amerikai magyarság érdekében igyekeztek azt építeni, erősíteni. Most rájöttek, rá kellett jönniök a tévedésre és ha jóhiszeműségüknek bizonyítékát akarják adni, azonnal hátat kell forditani- ok a diszkreditált Szövetségnek, azonnal ki kell lépniök a vezetőségből és ami a legfontosabb: azonnal ki kell onnan vonniok az általuk képviselt egyletek és egyházak tagságát is. Mint a Magyar-Amerikai Demokratikus Tanács elnöke, ezeket a jóhiszemű, becsületes magyar amerikaiakadt testvéri szeretettel hívom ennek a Tanácsnak a kebelébe.” “A diszkreditált Szövetség jóhiszemű vezetőit, a Szövetségbe besorozott és félrevezetett amerikai magyar egyletek és egyházak tagjait testvéri szeretettel hívjuk és várjuk a Magyar-Amerikai Demokratikus Tanács kereteibe.” Avagy nézzük egészen más oldalról ezt a dolgot. Csak nem akarja ön velünk elhitetni, hogy ön annyira naiv és járatlan a magyar ügyekben, hogj nem tudta, miszerint az Amerikai Magyar Szövetség csak papír szervezet. Vagyis olyan szervezet, amelynek valójában csak vezérei vannak. Mert azért, hogy valaki betegsegély vagy életbiztosítást vett, még nem adta el politikai meggyőződését is. Ezt csak az Amerikai Magyar Szövetség vezérei állították és húzták rájuk a pár centes adót a dupla hazafiság álcája alá burkolt terrorral. Ha ön annyira járatlan az amerikai magyar ügyekben, hogy ezt nem tudta, akkor aligha lehet ön alkalmas bármilyen amerikai magyar mozgalom vezetésére is. Ha pedig tudta, mint ahogyan tudnia kellett, akkor micsoda Ízlés, gerincte- lenség és megalkuvás kell ahhoz, hogy még mindég csalogatja ezen embereket és “szeretettel várja a Magyar Amerikai Demokratikus Tanács kereteibe”. Ezt a dolgot nem lehet félremagyarázni. ön nem azon emberekhez szól, akiket a vezérek tudtuk és akaratuk ellenére bevitték a Szövetségbe, hanem igenis a vezérekhez, saját szavait idézve: “A diszkreditált Szövetség jóhiszemű vezetőit” hívja. Hát kedves Mr. Lugosi, “there ain’t no such an animal”. A Szövetségnek nincsen- nek JÓHISZEMŰ vezetői. ön nagyon gondosan elkerülte a nevek felsorolását, ami azt jelenti, hogy mindenkit elfogad, kivéve talán a már meglógott Daragót és Himlert, akik önt már visszautasították. Ezekben legalább volt annyi betyár tempó, ön azonban annyira vágyik követőkre, hogy azok után futkos, akik az olyan mozgalmakba, mint az öhé, csak haszonlesésből állnak be, ha ugyan beállnak. És akkor is hátba támadják, mihelyt érdekük úgy kívánja. Még csak egyet kedves Mr. Lugosi. Magyarországból és általában Hitler uralma alól az irók és művészek ezrei menekültek el, akik ma nagy Ínségben élnek itt, vagy a dél-amerikai országokban. És még gondolni sem merünk arra, hogy mi történt azokkal, akik nem * menekülhettek. Az is bizonyos, ha a szerencse csillaga önt idejében nem hozza el Horthy országából, szintén a mártírok közé tartozna. így hát elvárhatnánk, hogy ön szolidaritást vállaljon és érezzen a kiirtott avagy végtelen szenvedéseknek kitett müvésztársaival. És el is hiszem, hogy ön fájdalmasan gondol rájuk. De nem tudja ön, hogy azok, akiket ön most “szeretettel” csalogat, a \ lapjaikban, az egyleteikben és j ahol csak tehették mindig any- nyit és ott ártottak a Hitler- Horthy poklából menekülőknek, amennyit csak tudtak?! Már csak ez a szolidaritás érzése is azt követeli, hogy ne szeretettel hívja őket, hanem utálattal gondoljon rájuk, mint gondolunk mi, mindannyian, akik a fasizmus minden válfaja ellen valóban őszintén harcolunk. Geréb József ELŐFIZETÉSEK október 2-ig: J. Phillips, Chicago ............ 1 M. Fay, Akron .................... 1 M. Stefankó, New York .... 1 F. Takách, Pittsburgh ..... 2 T. Mikalsen, Buffalo .......... 1 F. Pekárovich, L. Angeles 1 J. Zára, Chicago ................ 5 M. Fekete, Coaopolis .......... 2 B. Gellen, Brunswick ........ 1 Özv. Farkasné, Akron ........ 2 J. Feczkó, New York ........ 2 Wm. Munkácsy, Bethlehem 1 J. Simiz, Chicago ................ 1 J. Rascan, Fairfield ............ 1 A. Gross, Trenton .............. 1 P. Bécsi, Phila. .................... 1 J. Stevery, Cuy. Falls ........ 1 M. Vlasits, New York ___ 1 J. Stromayer, Chicago ........ 1 E. Winkler, Astoria ......... 1 A. Heim, Los Angeles ........ 1 A. Kucher, Pittsburgh ........ 5 L. Szakács, Coraopolis ........ 2 J. Weidinger, Easton .......... 1 A. Bodnár, Cleveland .......... 1 J. Smutzer, Toledo .............. 3 J. Toth, Fairfield ................ 2 J. Németh, Phila................... 1 P. Bécsi, Phila ...................... 1 J. Drágán, Maple Hghts...... 1 J. Farkas, Akron ................ 1 J. Varga, Cleveland ............ 1 G. Deme, Akron .................. 1 J. Szoboszlay, Cleveland .... 1 J. Szabados, Brooklyn ........ 1 J. Ur, Cleveland .................. 1 St. Lovász, So. Norwalk .... 2 F. Schnekszer, Riverside .... 1 S. Bukovszky, Cicero ............ 1 L. Horváth, Phila.................. 1 J. Lissy, Phila........................ 1 J. Kanchar, Bay City ........ 1 J. "Murinyi, Maplewood ........ 1 F. Koos, Terre Haute .......... 2 J. King, Lombard .............. 1 S. Szibler, Phila .................... 2 A. Schöpf, Camden ............ 1 L. Rost, Phila......................... 1 A. Hulber, Richmond ........ 1 A. L. Szász, Chicago ............ 1 Z. Révész, Los Angeles ...... 1 J. Dushek, Nutle ................ 1 Anna Medgyessy, Detroit .. 1 L. Decsi, Akron .................... 1 J. Bodnár, Bridgeport ........ 1 J. Kollár, Cleveland ............ 5 J. Szilágyi, Cleveland ........ 2 A. Szőnyi, Cleveland .......... 3 St. Visi, Detroit ................. 1 P. Hering, Buffalo .............. 7 Ch. Kotzán, Chicago .......... 1 S. Lelessi, Phila .................. 1 M. Uhlean, Chicago ............ 2 St. Detky, Phila .................. 1 P. Matis, Pittsburgh ............ 1 J. Nagy, Terrace ................ 1 A. Molnár .Cleveland .......... 1 S. Illés, Dearborn ................ 3 Mary Mayer, Phila............... 1 Ch. Ruttkay, Phila............... 1 A. Katona, Cleveland .......... 1 Mrs. Zagatta, Cleveland .... 1 J. Váraljai, Bridgeport __ 2 MAGYAR PARTIZÁNOK STOCKHOLM,, szept. 15 (ONA) — A Nya Dag jelentése szerint a jugoszláv partizá- nak soraiban angolok, ujzélan- diak, franciák, lengyelek, bolgárok, magyarok, csehek és szlovákok is harcolnak. Ezek mind a tengelyhatalmaktól elszöktek, ki hadifogságból, ki a katonaságtól, ki pedig a politikai üldöztetés elől. A jelentés szerint nyugati Jugoszláviában külön magyar és csehszlovák zászlóaljakat állítottak fel. AMIT MONDANI AKARUNK Látja kedves Mr. Lugosi, milyen naiv ember maga! Még arra sem igen figyel, hogy mit ir alá. Mert ha ön az “elmúlt hetekig szentül hitte, hogy a Szövetség hangadó egyleti vezérei, papjai és újságírói között csupán egynéhányat lelkesített a dollárok és pengők gondolata; csupán egynéhány óhajtott a Horthy-rendszer kiszolgálásán keresztül szolgálatot tenni a náci-fasizmusnak ...” akkor most, a leleplezések után mit hisz? A logikus és és nem (lug- osos) válasz az, hogy most lerántották az álarcot az összes vezetőkről. Mit akar tehát tőlük?! 1
