Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-10-09 / 1288. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 CLEVELAND, 1943 OKT. 9 NUMBER 1288 SZÁM Álmodozások a háború utáni időkre Hol vaii mar a tavalyi hó? VOL. XXXI. ÉVFOLYAM Ahogyan az összes újságok, a rádió és folyóiratok a háború utáni helyzettel már most foglalkoznak, úgy mi sem térhetünk ki azelől. Az biztosra vehető, hogy a kapitalista termelési rend fenmarad legalább is a győztes országokban, de az is biztos, hogy a régi “aki bírja marja” termelési módszer nagy változásokon fog átmenni. A múlt világháború után az ucca- sarki almaárulás volt az egyik fajta érdem a 'háborús hősködésért, mig a másik még az annál is rosszabb munkanélküliség és az azzal járó leveses konyha előtti ácsorgás. Most azonban más lesz, legalább is mást Ígérnek, mi azonban mint hitetlen tamások, azt mondjuk, hogy majd meglátjuk. És eddig mig arra a pontra érünk vitatkozunk a dolgokról, mert mi jól tudjuk, hogy a termelési rendszerben csak akkor lehet változás, ha azt maguk a termelő erők idézik elő. Érdekes azonban egyes tudálékos álmodozóknak az Írásaiban betekintnünk, kik a legnagyobb határozottsággal a legrózsá- sabb jövőt látják a háború befejezése után és legalább is 5-től 10 évig tartó prosperitást jövendölnek. Egy ilyen ismert ujságtudó- sitó szakértőnek az írásait olvastuk a napokban, aki a német náci haderők leverését 1944-ben látja és aztán még egy teljes évig tartó háborút japán ellen. Szóval a háború végét 1945-ben látja. Aztán 6 hónapig tartó munkanélküliség lesz, de nem úgy mint 1918-ban, hanem a kormány által nyújtott munkanélküli segéllyel, mely után óriási prospectivák lesznek az uj ipari fejlődés kihasználásával. A plastic és üveg újfajta alkalmazása valóságos csodákat fog előidézni a termelésben. Milliószámra fognak piacra kerülni a gyárilag készített és bárhol összerakható házak. Az autó és rádió iparban szintén hatalmas változások lesznek, valamint az uj gumi és gazolin szintén csodákat fog művelni. Az egész ipari berendezkedés uj alapokra lesz helyezve, melyeknek egyik részét az unionizmus széleskörű kiterjesztése fogja képezni. A munkabéreket a korlátozott infláció arányában 40-50 százalékkal kell majd emelni. Az adózások megmaradnak a háború után is a 250 billió dolláros államadósság törlesztésére. Az uj ságiró ur álmodozásainak egy részét leközöltük nem azért, mintha hinnénk benne, . csak annak bizonyítására, hogy még az iparokon kívül álló elemek is, csakis az ipari berendezkedésen keresztül látnak változást a társadalmi életben. A háború végével még nagyobb feladat előtt fog állni a munkásság. Mert az igaz, hogy a háború folyamata alatt óriási fejlődésen ment át az ipari termelés, mig viszont a munkásság a szervezkedés terén nem tartott lépést az ipari fejlődés arányában. A nagymérvű ipari fejlődéssel szemben, vajmi keveset jelentenek a kapitalista osztály képviselői által alkalmazott reformok. Ahogyan az ipar forradalmi átalakuláson ment át, Ugyanúgy a termelési rendszernek is forradalmi átalakuláson kell átmenni. A fejlődést lehet ideig-óráig hátráltatni de megakadályozni nem lehet. A nácifasizmus megpróbálkozott a fejlődés menete ellen lándzsát törni, de végeredményben pusztulnia kell. A kapitalizmus hasonló hibába esik, és ha egyide- ig még sikerülni is fog neki az uralmát föntartani, sorsát nem kerülheti el. A háború utáni jövő csakis a munkásosztályé lehet, ha saját kezébe veszi az ügyeinek intézését és nem vár a nagy megváltókra. Ahogyan felismerte a munkásosztály a fasizmus veszélyét és minden erejével harcolt ellene, ugyanúgy fel kell ismerje a végzetes veszélyt, melyet a kapitalista rendszer megerősödése jelenthet részére. Ne higyjünk az álmodozóknak és egy pillanatra se felejtsük, hogy a mi jövőnk- nek csak saját magunk lehetünk a kovácsa. (f.) TREBLINKA LONDON, szept. 22 (ONA) — A lengyel menekült kormány jelenti, hogy a múlt hó folyamán a treblinkai koncentrációs táborban fogva tartott zsidók felgyújtottak egy kivégző gázkamrát. A földalatti Swit (Virradat) lengyel rádió felhívta a lengyeleket, hogy adjanak hajlékot szökésben levő zsidóknak. — II — (rr) A rendszerválságot nem szüntette meg sehol e föld kerekségén sem a háború, legjobb esetben ideiglenesen — a háború tartamára — felfüggesztette, illetve elnapolta. Akár hálálkodunk, akár bosszankodunk felette, de mi egy olyan nemzedéknek vagyunk tagjai, kiket egy emberöltő alatt kétszer is az a kétes szerencse ért, hogy írott és íratlan történelmünk óta, két legnagyobb világkonfliktusnak vagyunk szenvedő résztvevői és szemlélői. Régen megállapítást nyert, hogy számos rossz emberi szokások és tulajdonságok között, osztálytársadalmunk egyik osztálya sem tanul, nem okul a múltak feljegyzésein és tapasztalatain ! Az osztályok egyes tagjai és kialakult kisebb csoportjai igen ... de a nagytöbbség nem! E megállapítások alátámasztására, a példák garmadáit sorakoztathatnánk fel e hasábokon. Elővehetnénk, bármely úgynevezett kulturország történelmét. Kezdhetnénk Magyar- országon Dózsától Horthyig és folytathatnánk Angliával Crom- welltől Chamberlaining, Németországon Bismarcktól Hitlerig, Olaszországon Garibalditól egészen Mussolini-ig és hogy maradjunk egy kicsit a saját portánk körül, leporolhatjuk a történelmet az Egyesült Államokban és kezdhetnénk T. Roose- velt-től F. D. Rooseveltig. Szükségtelen volna rekedtre beszélni magunkat, vagy a kezünkkel gesztikulálni bárkinek a meggyőzéséhez és azon állításunk elfogadtatásához, hogy a történelmi osztályok mindegyike : tőkés és munkásosztály egyaránt újból és újból ugyanazon végzetes hibákba esett, mintha a feljegyzéseket, a történelmet nem is a részükre Írták volna meg. Hovatovább két esztendeje múlik Pearl Harbornak. Minden erőlködésük dacára sem bírtak mind a mai napig jobb háborús jelszót sem gyártani, mint 1917-ben! És hogy kínosan kerülik a “Save the World for Democracy” emlitgetését, e puszta tényben is van egy nagy adag keserű iróniája a sorsnak. A mi sorsunknak! S ha szabad az eszmei gondolatfuttatás közé gyakorlati tapasztalatunkból eseteket meg- rögziteni álljon itt egy. Egyik katonai telep építésénél e sorok Írója két olyan ácscsal is dolgozott együtt, akiknek az apjuk, mint ácsok ugyanezen telepeket építették 1917-ben és ők viszont katonáskodtak odaát: történetesen mindkettőnek katona fiaik voltak vágóhídi beosztással. Különböző variációban, másfájta termelési ágakban, millió- számra találunk a gépek és a munkapadok mellett olyan apákat, akik az elmúlt háborúban katonáskodtak, akiknek apjuk a háborús gépezet etetője volt a hinterlandon és akinek fiaik most a csatatereken véreznek. Miért? Részesei és szenvedő szemtanúi vagyunk úgyszólván valamennyien akik a Bérmunkás körül csoportosulunk, annak a kolosszális átalakulási folyamatnak, amely 1914-től 1920-ig termelési rendszerünkben végbement. Láttuk, mint emelkedtek ezrével a legmodernebb gyárak, mint alakultak ki és váltak még hatalmasabbakká a már meglévő trösztök. Mire a fegyverszünetet aláírták, már csak az utolsó simításokat kellett elvégezni az Egyesült Államok újjászületett gazdasági berendezésén. Alig negyedszázaddal elébb, az 1900-as évek elején bár méreteiben sokkal kisebb, de hasonló gazdasági átalakuláson, újjászületésen esett át Amerika. Ezt az átalakulási folyamatot, az országot törzsében rázó sztrájkok, bérharcok követték. Ez időtájt már általánossá vált a haladó munkástömegekben az a felismerés, hogy az American Federation of Labor, szerkezeténél összetételénél fogva alkalmatlan a munkásosztály tőkések elleni harcának levezetéséhez. A nagy szakszervezet testéből egymásután válottak ki a szakmai csoportok és a harcok hevében számos olyan csoportosulásról tudunk, amelyek már az indulásnál nem kértek a maradi szakszervezettel való közösségből ! Ezt a szellemet, ezt a felismerést testesíti meg az IWW zászlóbontása is. 1905-ben való megalakulásától, az 1920-as évekig, olyan harcokat vívott szervezetünk, amely példa nélkül áll nem csak Amerika, de az egész világ munkásmozgalmának történetében. Nos és mit tanult mindezekből az amerikai munkásság?! Majd erről is beszélgetünk . . . Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
