Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-09-25 / 1286. szám

oicai BÉRMUNKÁS 1943. szeptember 25. cikkek, magyarázkodások je­lennek meg a napi és heti la­pokban, igyekezve befolyásolni a Verhovay delegátusokat, jól tudva azt hogy ha a delegátu­sok a kerületi értekezletek uta­sításaihoz ragaszkodnak, akkor a Verhovay Egyletet kiléptetik a Szövetségből, amely után az­tán methetetlenül jön az ösz- szeomlás. Soha még védők nagyobb za­varba nem voltak, mint ezek a lapok, mert még ők sem tud­nak a legnagyobb jóakarattal sem semmi olyat felmutatni, ami indokoltá tenné azt, hogy a nagy magyar egyeletek a ne­vükkel és a tagság pénzével fedezni a Magyar Szövetség látszólagos semmitevéséft. Azt a Szabaság vezércikke is megállapítja, hogy nem mu­tatott fel aktivitást olyan irányban, hogy az amerikai magyarságot a demokratikus irányba vitte volna, vagy az óhazai magyarságot a mai vér- özönben a Szövetségesek olda­lára állította volna. Ha óvato­san a nácizmus ellen is nyilat­kozott, de még óvatosabban vi­gyázott arra, hogy a Horthy gang ellen szóljon. Hinder is kihangsúlyozza a tétlenséget, a határozatok elfogadását és végre nem hajtását, de mind­egyik reformokkal, .uj erőknek a vezetésbe való résztvételével remélik életben tartani ezt a rothadó intézményt. Csak egyet felejtenek el ezek a védőügyvédek és ez az, hogy bizonyos körülmények között a tétlenség a legnagyobb fokú te­vékenység. így a Magyar Szövetségnek a tétlensége, hogy az amerikai magyarságot a nácizmussal szembeállítsa. Ez tulajdonkép­pen a nácizmus védelme, mert a tudatos tétlenséggel az ame­rikai magyarságnak azt a réte­gét, amelyet ők képviselnek Daragó-Dezső urak jóvoltából, szintén tétlenségre kényszeri- tették. A Verhovay Egylet igazgatóságában levő ellenzék nyomására két Ízben is foga­dott el olyan határozatot az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága, amelyben a ma­gyar katonasághoz és a ma­gyar néphez fordul, hogy lázad- j jón fel Hitler illetve a náciz­mus ellen, nem említve Horthy- ékat Hitler szövetségesét. De ezek a határozatok csak az amerikai magyar lapokban je­lentek meg, mint Himler is ál­lítja meg sem kísérelték azt Magyarországra, vagy az orosz frontra küldött katonasághoz eljuttatni. Ilyen hazug tessék- lássék akció volt az is, amit az itthoni front aktivitására fo­gadtak el. Kényszerből hoztak határozatot, de annak a keresz­tül vitelét meg sem próbálták. A Szövetség urai nagyon is tevékenyek voltak abban az irányban, hogy az amerikai magyarságot letartsák egy ko­moly náci és Horthy ellenes megmozdulástól, ezt ma már nemcsak a baloldali magyar la­pok írják meg, de mindgyak- rabban hallatszik hang az ame­rikai sajtóban és rádióban is, amely kellő világításban mu­tatja be a Szövetséget és an­nak urait úgy annyira, hogy az amerikai és az óhaza ma­gyar nép érdeke kívánja azt, hogy az az agyon kompromi­Megtiszteltetés Az öntudatos munkások, kik nem hisznek abban, hogy egyes kimagasló, vagy feltolakodott vezérek azok akik a munkás- mozgalon uralkodói, kik előtt szolgai alázattal kell meghajol­nia a követőknek, nem szokták meg azt, hogy a maguk fölé emelt vezéreket ünnepeljék. De ha nem is hisznek a vezér imá­datban, annál inkább észreve­szik azt, ha valaki a munká­jával, az áldozatkészségével tűnik ki, az iránt adott alka­lommal kifejezik a tiszteletü­ket, amely megtisztetéssel, ma­gukat, a követendő eszmét tisz­telik meg. A magyar ajkú Ipari Union- isták között ha van valaki, aki kitűnt a munkájával, az akkor Lefkovits Lajos munkástárs, aki több mint 30 éve aktiv har­cosa a magyar nyelvű Ipari Unionista mozgalomnak. Ha meg akarnánk határozni Lef­kovits munkástárs szerepét a mozgalomban, akkor legkevés­bé a “vezér” jelző illene rá, en­nél sokkal jobban megfelelne a “mindenes” angolul a “handy man” jelző. Éveken keresztül titkár, szerkesztő, tördelő, lap csomagoló, ha kell mulatságo­kon kiszolgáló, bartender, min­dig, minden munkát, zúgolódás nélkül végez, példát adva a ve­le dolgozó munkástársainak. Ha áldozni kell — és de nagyon sokszor kell — akkor is elsők között van, kik a zsebbe nyúl­nak. Tíz éve, amióta Cleveland- ban jelenik meg a Bérmunkás ez az aktivitása csak felfoko­zódott és csak természetes volt az, hogy egyszer amikor a ma­gyar ajkú Ipari Unionisták or­szágos értekezletre jönnek ösz- sze, megemlékezzenek erről az odaadó, soha nem lankadó ak­tivitásról. Az országos értekezletet megelőző este, szépszámú kö­zönség gyűlt egybe az “Orszá­gos Banketre”, hogy elismeré­sét fejezze ki Lefkovits mun­kástárs és odaadó élettársa Lefkovits munkástársnő iránt. tált szégyenfoltja az amerikai magyarságnak eltűnjön a sze­replés szinteréről. Képtelenségnek tartjuk azt, hogy a Gailmor leleplezés és a leközölt levelezés után ezek az urak felszínen maradhassanak, ezeknek a szégyenteljes voltát, nem kisebbítik sem a sajtó, sem valamelyik minisztériumi hivatalnoknak az erkölcsi bizo­nyítványa. Ezek tulajdonkép­pen szegénységi bizonyítvá­nyok, amelyek nem pótolhatják azt a bírói Ítéletet, amelyet ki kellett volna harcolniok, amit meg is tettek volna, ha nem érezték volna azt, hogy amit Gailmor állított azt bizonyita- ni is tudta volna. Első eset Pearl Harbor óta, hogy egy nemzetiségi csoport vezetőit és intézményeit egy nagy rádió állomáson keresztül névszerint árulással vádoljanak meg. Az amerikai magyarság érdeke az, hogy ha ezek a megvádolt urak sem bíróság elé nem men­nek, sem önként el nem tűnnek, akkor le kell vakarni őket a magyarság testéről. Az elfogyasztott vacsora után Kovách Ernő munkástárs üdvözölte a megjelenteket és felkérte Geréb munkástársat az ünnepi beszéd megtartásá­ra (amelyet lapunkban már közöltünk) és megemlékezésül egy iró készletet és Lefkovits munkástársnőnek egy szép cso­kor virágot nyújtottak át. A bizottság titkára Engli mun­kástárs kihangsúlyozza, hogy évek óta Lefkovits munkástárs munkájának a sikerességét a jól és pontosan működő írógár­da teszi lehetővé, megemléke­zésül és buzdításul mindegyik­nek névszerint: Bischof, Geréb, Visi, Fischbein, Pika és Kovách munkástársaknak egy-egy tol­lat ad át. Egymás után szólaltak fel Hering, Thompson, Pika, Fish- bein, Bischof, Vizi, Kutcher munkástársak és Sike mun­kástársnő, amelyekre Lefko­vits munkástárs válaszolt, kö­szönetét mondva a megtisztel- tésért, további munkát Ígérve és kérve mindenkitől az Ipari Unionizmus és a magyar nyel­vű szócsöve a Bérmunkás ré­szére. A szónoklatok között Kovách munkástárs a beérkezett üdvöz­lő levelekből olvasott fel, a több mint száz, az ország min­den részéből érkezett levél iga­zolja azt a szeretetet és tiszte­letet, amely körülveszi minde­nütt Lefkovitsékat. A vacsora jegyeiket sokan olyanok is megváltották, akik nem jöhettek el az estélyre, ezeknek a bizottság köszönet­tel nyugtázta az adományukat és alább közöljük a neveket városonként, kihangsúlyozva, hogy itt csak azok szerepelnek, akik adományukat előzőleg küldték el, mert a vacsora al­kalmával már nem volt alkal­munk a neveket feljegyezni. Fay család 5.00, A. Csűri 1.50, Akron: G. Rauch 3.00, akroni olvasóink nagy számmal voltak jelen. Astoria: J. Nagy, Anna Szedlacsek 1.50. Bethle­hem: A. Remenar 1.50. Buffa­lo: Mrs. Erdély 1.00. Bridge­port: J. Bodnár 2.00, G. Vajda 2.00, J. Herold 2.00, D. Maj- lák 10.00. Bay City: Kancsár család 8.00. Coraopolis: L. Sza­kács 1.50. Camden: A. Schöpf 1.50, Chicago: L. Moholy-Nagy 2.00, J. Stromayer 1.50, A. Szedlák 1.50, A. L. Szász 3.00, J. Horváth 1.50, P. Pika 5.00, Ch. Kotzan 1.50, J. Hovantzi 1.50, Mrs. A. Török 1.50, A. Fisher 1.50, Helen Zára 1.50, J. Zára 1.50, E. Biró 1.50. Cle­veland: J. Mogor 4.00, J. Engli 2.00, F. W. Thompson 1.50, L. Lefkovits 5.00, Mrs. L. Barta 1.50, B & R Printing Co. 10.00 és a nyomtatványokat díjmen­tesen szállította, M. Kopasz 2.00, M. Bakos 2.00, J. Bényei 1.50, E. May 1.00, J. Bercsa 1.50 A. Kenesey, A. Buda 1.50. Det­roit: J. Repman 1.50, St. Toldi 1.50, J. Szalay 1.50, S. Visi 1.50 Anna Kovách 3.00. Dearborn: M. Földi 1.50, Sike család 15.00. Easton: J. Weidinger 3.00. Flint: Ch. Udvarnoky 1.50. Fort Lauderdale: Ch. Nagy 1.50, Garfield: J. E. Havel 1.50, J. Gecső 1.50. High View: Mrs. Lappi 1.50. Lindhurst: Z. Zaty- ko 2.50. Lombard: J. King 1.50. Los Angeles: A. Alakszay 1.50, F. Pekárovics 1.50, J. Simon 1.50, J. Kish 1.50, Révész 1.50, Regina Haban 1.50. Maple­wood: J. Murányi 2.00. May­nard: J.Sivák 2.00. Manayunk: J. Starr 1.50, J. Weidinger 1.50. New Brunswick: J. Kish 1.50. Newark, O.: P. Turucz 2.00. Newark, N. J.: L. Bauer 1.50, St. Bihari 1.50. Nutley: J. Dus- hek 1.50. New York: F. Basky 2.00, L. Fishbein 5.00, J. Pata- ky 5.00, M. Rothberg 2.50, S. Gajdos 2.00, J. Feczko 2.00, G. Wiener 2.00, E. Szigeti 1.50, H. Potter 1.50, Regina Herman 1.50, J. Nagy 1.50. Philadelp­hia: J. Németh 1.50, P. Bécsi 1.50, J. Lissy 1.50, A. Bordás 1.50, K. Pintér 1.50, L. Rost 1.50, Pittsburgh: St Máté 1.50, M. Simkó 1.50, F. Takács 1.50, Riverside: F. Schneckser 1.50, St. Louis: J. Lengyel 1.50. So. Norwalk: St. Yeddy 2.00. Tren­ton: A. Gross 3.00, A. Pelei 1.50, Thornville: J. Gyurcsek 2.00. Triadelphia: J. Policsányi 1.50, Toledo: A. Gergely 1.00. Akroni szervezetünk még külön 50 dollárt adott. Köszönetét mondunk a meg­jelenteknek és azoknak, akik levélben fejezték ki az együtt­érzésüket, mindazoknak akik a munkájukkal sikeressé tették az estélyünket. Köszönet az Akroni Női Gárdának, akik a sütemények nagy részét adományozták. Kü­lön köszönet Bercsa, Kuntz, Molnár, Kollár, Esztegál mun­kástársnőknek, kik nemcsak a vacsorát, de a konvenciós ebé­det és vacsorát is nagyon Ízle­tesen elkészítették. Kovách, Engli, Mogor bizottsági tagok. SZÓLJ IGAZAT, BETÖRIK A FEJED NEW YORK, szept. — A hadsereg “Yank” cimü hetilap­jának szerkesztőjét, Hartzel Spence őrnagyot elmozdították a lap éléről, mert az American Legion szervezetről vezércikk­ben azt irta, hogy “egyike azon legönzőbb csoportnak, amelyek nagy nyomást gyakorolnak a törvényhozó testületekre olyan engedményekért, amelyek el­lenkeznek az ország népének a jólétével.” A War Department ugyan azt állítja, hogy Spence őrna­gyot csak másféle szolgálatra rendelték, a rutin eljárás sze­rint. A szerkesztő barátai azon­ban tudják, hogy az őrnagy már régen ellentétbe került fe­letteseivel a lap szerkesztésére vonatkozólag. A tényeket isme­rők azt mondják, hogy amig Major Spence olyasmit igyeke­zett hozni a hetilapban, amit a katonák olvasni akartak, addig az Army vezetősége úgy véli, hogy a katonáknak azt kell ol­vasni, amit a felettes tisztek erre a célra jónak látnak. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrulát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Thumbnails
Contents