Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-03-20 / 1259. szám
1943. március 20 BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN *(gb) ROVATA” AMIT NEM ÉRTÜNK A gyárban ahol dolgozom, meglehetősen nagy az izgatottság. Kiírták a fekete táblára, hogy anyaghiány és “egyéb okok’ ’ következtében fel kell adni a harmadik shiftát és igy szükségessé vált több ember el- bocsájtása. Eddig közel 500 embert bocsájtottak el, illetőleg “laid off” — mint angolul mondják, ami azt jelenti, hogy esetleg, ha valamikor megindul a munka és az illetők még mindig élnek és munkanélkül lesznek, hát akkor visszamehetnek dolgozni. így az a bizonyos munkához való fagyasztás tehát teljesen egyoldalú, mert a munkás nem hagyhatja ott a munkáját, a munkáltató pedig akkor küldi el az alkalmazottakat, amikor érdeke úgy kívánja. És ha tekintetbe vesszük, hogy a munkások száma 40 millió körül van, amig a munkáltatók nem tesznek ki százezret sem, láthatjuk, hogy ez a munkához való fagyasztási törvény az óriási többséget a jelentéktelen kisebbség rabszolgájává igyekszik tenni minden hazafias frá- zi dacára is. Ugylátszik, hogy a népjogok kiterjesztését igy is lehet magyarázni. Mi, közönséges munkások persze az ily- fajta demokráciát nem értjük. És azt sem értjük, hogy mig a “mi” gyárunkban száz számra küldik el a munkásokat, addig ugyanez a cég állandóan hirdet a lapokban munkásokért. Ez is olyan rejtvény, amit mi, közönséges munkások nem tudunk megfejteni. JAPÁNBAN IS IGY VAN Az újságokból olvastam, hogy Japánban is elrendelték a munkások besorozását, illetőleg a kényszer munkába való rendelését. Az Associated Press jelenti, hogy a kormány csak a munkásokat sorozza be munkára, de a gyárakat, az ipartelepeket nem veszik semmilyen rendszabályok alá, mert Tojo miniszterelnök szerint a japán iparok vezetői teljesen megbízhatók. Szóval ez a hírszolgáltató vállalat mint elrettentő dolgot ismerteti velünk a japán kormány azon rendeletét, amely a sok-sok millió japán munkást kiszolgáltatja a kisszámú japán munkáltatók kénye-kedvére. A hir olyanformán hangzik, mintha mondaná, hogy ilyesmi itt, Amerikában, a demokrácia hazájában el sem képzelhető. Persze, ha a munkások kizsákmányolásáról van szó, akkor a munkáltatók itt is eléggé megbízhatók. A DuPontok, Crawfordok példáját a kisebb I munkáltatók is követik. És az a hírszolgáltató társulat, amely mint rémséges dolgot igyekszik bemutatni a japán kényszermunka rendelkezést, az itteni hasonló dolgokat feldicséri. Sőt még az egyéni kilengéseket is kedvező beállításban igyekszik beadni az amerikai újságolvasó közönségnek. így például az ország összes sajtójában megjelent valami Miss Vivien Kellems nevű hölgynek az a nyilatkozata, hogy most a sztrájk azonos a hazaárulással és “mindenkit, aki ebben a bűntényben vétkes, a falhoz kellene állítani és lelőni.” Ez a lágy szivü hölgyi- ke egyébiránt tulajdonosa a Connecticut államban lévő Sau- gatuck Cable Equipment cégnek. így már érthető, hogy miért olyan nagy hazafi és miért í is van neki olyan igazán finom, : lágy szive. ] Igaz, hogy Hitler és csatló- ! sai sem igen kérdezik, vájjon a munkásnak van-e kedve a munkájához. Hogy Németországban és a megszállott területeken milyen mérvű kényszermunkát végeztetnek, arról már igen sokat irtunk és nem szükséges ezen a helyen újból ismételgetni. És éppen azért, mert nagyon jól ismerjük a nácik által bevezetett “munkásvédelmi” törvényeket és kínzó koncentrációs táborokat, élvezhetjük a német sajtóban napvilágot látott alábbi viccet. A náci sajtó azt igyekszik beadni a német népnek, hogy az ellenség földjén még a németországi viszonyoknál is sokkal rosszabbak a munkaviszonyok és rendkívüli nagy munkáshiány van. A vicc szerint a bibliai Matuzsálem, aki tudvalevőleg 900 évig élt, valahol átvergődött a német határokon, összeroska- dásig kifáradva a menekülésben és ezt mondta a német tiszteknek: “Nohát, hajszálon mult a menekülésem! Ha még öt percet maradok, hát elcsípnek. Mert tudjátok, hogy ott már az én korombelieket szedik ösz- sze kényszermunkára.” A Szoviet téli offenziva láncolata (Vi.) Az úgynevezett hadi szakértők is legnagyobb csodálkozásuknak adnak kifejezést a Szovjet offenzivák sikerei és gyorsaságát illetőleg, mely tetőpontját érte el a kharkowi erődítmények elfoglalásával. A gyorsaság meglepő, mivel a téli hófúvások, hideg idők a szállítást nagyon megnehezítik, mégis voltak esetek, amikor a vörös hadsereg 60 mér- földes ugrásokat is tett egy nap alatt a világ legjobban felszerelt hadserege ellen. A mostani offenziva első támadása és legremekebb győzelme Stalingrád megszabadítása volt, mely november 19-ikén kezdődött és február 3-ikán végződött be 330,000 náci megsemmisítésével. December 15- ikén Rostov ellen indult meg a támadás, északi irányból, mely esetleg összekapcsolható a Do- netz völgy elleni támadásokkal is, melynek célja volt, felszabadítani kelet Oroszország leggazdagabb bánya és ipari vidékét. Rostovot elfoglalták i még február 14-ikén, de a né- j metek ismerve a Donetz völgy ' fontosságát, nagy erősitménye- ket dobtak ottan a harcba és már 14 nap óta ekeseredett harc folyik, melyben egyik fél sem tud haladni. Január elsején megkezdték a kaukázusi offenzivát, mely a gazdag olajmezőktől hárította el a veszedelmet és ma csak egy kis rész maradt a nácik kezében Novorossisk környékén. Február 12-ikén efoglalták Krasnodart, a Kaukázus legnagyobb és északi részének legfontosabb városát és egy negyed milliós náci hadseregnek a roncsait a Kuba folyó torkolatának mocsarai közé szorították. A negyedik offenziva Voro- neztől indult ki a kharkowi erődítmények ellen. A múlt téli offenziva alkalmával Kurks, Belgorod, Stalino, Orel, Tanga- rog voltak a legerősebb pontjai, melyen megtört a Szovjetek támadásai. így ez látszott legnehezebbnek az összes offenzivák között, talán a legújabb leningrádi offenzivát kivéve. Azt hitték a hadi szakértők, hogy ezt a frontot áttörik az oroszok. De ezt a nagyon is megerősített városok láncolatát nem fogják tudni elfoglalni és igy az áttörésnek, nem sokkal több eredménye lenne mint tavaly télen volt. De februárban Kurks, Belgorod, Vo- rosilovgrad, Kharkow, ezen láncolatoknak a legerősebb, legfontosabb része is a Szovjetek kezébe került. Most Orel, Stalino és Tangarog ellen folyik a harc, melyeknek a visszafoglalása megsemmisíti a nácik legerősebb hadállásait. Éppen e sorok írásakor jött a hir, hogy Rzhev, több mint egy évig ostrom alatt lévő, Moskvához a legközelebbi náci erődítést is viszafoglalták az oroszok. Az Azov tenger és a déli részeken még februárban sártengerré alakút a fekete föld és az nagyon lelassította a Szovjet hadsereg haladását és bizony a szállítási vonalakat is kikellett építeni. Utánpótlásokat, nagymennyiségű hadiszert előretolni, a téli viszonyok miatt emberfölötti munka. A déli fronton több mint bizonyos nem sok aktivitás lesz az oroszok részéről, mivel offenziva nem nagy sikereket hozhat a tavaszi olvadás ideje alatt. így a támadást északi irányban fogják folytatni, ahol a tél 30-40 nappal tovább tart mint délen. így várhatjuk Wyzma, Smolensk, Rostov, Gomel és Vitebsk elleni támadásokat. Február 20-ikán Timoshenko vezetése alatt megindult egy újabb támadás, melynek a célja Leningrád megszabadítása az ostromló náci hordáktól. Ez leginkább az Ilmen tó déli részén legvehemensebb, mely sikerek esetén körülkerítéssel fenyegeti a náci csapatokat. Pskov fontos vasúti központ elérésével minden vasútvonalat elvágna az északra levő náci hadaktól. Ezzel kapcsolatosan biztosra vehetjük Riga, Latvia fővárosa elleni offenzivát is, mely megismétlése volna a Stalingrád elleni dupla bekeri- tési mozdulatoknak. Ezt lehetségesé tette Veleki Luki, valamint mot Rzhev elfoglalása, mely direkt vasúti közlekedést nyit Moszkva és Veleki Luki között, ahonnan több irányban támadhatnak majd az Ilmen tó vidéki támadással kapcsolatosan. Több megbízható jelentés szerint a Szovjeteknek több mint három millió hadsereg áll készenlétben, leginkább a nyári harcokra képezve, hogy a nyáron át friss csapatokkal és felszereléssel folytathassák a támadásokat. Stalin kijelentése szerint egy napra sem hagynak békét a náciknak mig ki nem zavarják őket az orosz földről. De mi úgy hisszük még azután sem. A nyári támadásokra képzett csapatok között van 175.000 lengyel is, valamint sok más nyelvű és nemzetbeli csapatok, akiket a Szovjetek megnyertek és képeztek leginkább ejtőernyők és gliderok használatában. Ez adott okott a lengyel és szerb tiltakozásra és minden diplomata, hadi szakértő és politikus rettegve gondol arra, hogy ezek a csapatok, 200 mér- földes ugrásokat is képesek tenni az ellenség feje felett. És egész biztosra vehetjük, hogy a nácik napja nem fog többet felkelni, hiába ígérte be Hitler nekik. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
