Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-03-13 / 1258. szám
1943. március 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN "(gb) ROVATA" VICTORY GARDEN A mult héten megírtam, hogy a gyárból kijövet a “Vic-! tory Garden”-t népszerűsítő! füzetet nyomtak a kezünkbe ; és azt is megemlítettem, hogy j ebben a füzetben a konyhakertészetre vonatkozó sok jó tanács van, noha ezt a füzetet is Washingtonban készítet t é k, ahol manapság olyan szakértőket” alkalmaznak, hogy ta- máskodva kell fogadnunk minden ilyesmit. Most hallottam például, hogy a földművelésügyi department leküldött Texasba egy ilyen újdonsült szakértőt, aki politikai szolgálatokért kapta a jó “job”-ját, hogy összeírja valamelyik nagy farmon a vágásra alkalmas hizlalt fiatal ökröket, i “És mennyi van mindkét faj- j tából ?” — kérdezte a szakér-, tőnk a tulajdonost, amikor csak egy számot mondottak neki.: “Mit ért az alatt, hogy mind- 1 két fajtából?” — válaszolt viszontkérdéssel a farmer. “Hát azt kérdem, hogy hány nőstény és hány him ökröt tud szállítani?” — felelte a szakértő. A konyhakertészetről szóló könyvecske azonban kivételképpen jó, de mint tudjuk, a kivételek csak erősitik a szabályt. Különösen az a része értékes, amelyben a növényeket fenyegető betegségek, férgek és más veszedelmek elleni védekezést tárgyalja. Mert nem kell ám azt gondolni, hogy ha a magvakat már bedugtuk a földbe, akkor kiülhetünk a “porcsra”, aztán pipázgatva várjuk, hogyan nőnek a vete- mények és majd csak a termelést szedni megyünk ki megint. A kerttel sok munka van. Sőt már meg kell kezdeni a munkát mielőtt a kertbe mennénk mert a nyári szezon rövid és igen sok veteményt a melegágyban, vagy a házban kis dobozban kell kezdeni, nogy amikorra a fagy veszedelme elmúlik, nát jókora palántát ültethessünk ki a jól előkészített kertbe. Persze igen sok helyen hivatásos kertészek árulják a palántákat, csakhogy azokért busásan kell megfizetni és azonkívül nem olyanok, mint amilyeneket magunk szeretnénk. De azonkívül, hogy úgy mondjam, kedvesebb az a növény, amelyet magról mi keletünk ki, mint amit készen veszünk. Az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a palántáknak ily előzetes növelésére. Káposzta, cauliflower, eggplant, paprika, paradicsom, stb. palántákat mihelyt azokon az első igazi levelek kifejlődnek, átültetik individuális kis papír dobozokba és úgy nevelik tovább a melegágyban, vagy a szobában. A szabadba aztán dobozostól együtt ütetik ki, tehát nem bolygatják meg a gyökeret, a növény nem esik vissza, hanem tovább fejlődik. A papír doboz hamarosan elrohad, a gyökerek keresztülnőnek rajta és igy a növény rövidesen virágzik és gyümölcsöt hoz, vagy fejesedik, mint a káposzta félék. HA LÓ NINCS HÁT . . . Ezzel a módszerrel még olyan növényeket is lehet melegágyban vagy szobában kezdeni, amelyek máskülönben elpusztulnak az átültetés alatt. Ily növényeknél, (uborka, dinnye, édes kukorica, stb.) mindjárt a magokat ilyen egyéni kis pa- pirdobozba teszik és annak idején dobozostól együtt ültetik ki a szabadba. Akinek helye és ideje van az ilyesmihez, hát nagyon kifizetődik, mert másképpen az őszi fagy nagyon megrövidíti az aratást. Újabban villamos melegágyakat készítenek, mert maholnap már nem igen lehet lótrágyát kapni, már pedig elegendő meleget csak az ád a melegágynak. Ebben a tekintetben az automobil még nem helyettesíti a lovat. Ezt még a verebek is tudják, azért amikor leszálltak az eltávozó autó helyére, hát az egyik csodálkozva mondta a másiknak “Hiszen büdösnek ez is büdös, de azért még sincs mibe kaparni!” Pár év óta dróthálózatból készült villamos melegítő egységet hoztak forgalomba, amelyet 3-4 incs gazdag földdel vonnak be és aztán bekapcsolják a villamos vezetékbe. A hálózat úgy van elkészítve, hogy az általánosan használt 110 voltos áram éppen csak felhevi- ti. A kontroláló termosztát őrködik az áram mennyisége fölött és a használói elég sikeresnek mondják. Ugylátszik, hogy ha nincs ló, akkor a villamos áram is jó. így alakul át a közmondás is, modernizálódunk. A palánták kiültetésénél kü- lönsen nagy gondot kell fordítani arra, hogy egy darabig a forró nap ne érje őket. Ezért gyakran árnyékolják akár papírral, beszurkált sindel darabokkal, kifeszitett szétbontott zsákokkal, vagy ki mivel tudja. A fő az, hogy a palánták egy-két napig védve legyenek a forró nap ellen, különösen azok, amelyeket nem földestől ültettünk át. Ebben az esetben a nagy palántákat egy kicsit vissza is kell vágni (a nagyobb leveleket le kell csípni), mert a gyökérnek idő kell, mig a földből tápanyagot és nedvességet tud magához venni, a leveleken keresztül azonban állandó a párolgás, ami ily esetben csak a növényből megy ki, visszapótlás nélkül és azért a növény nagyon visszaesik, elhervad, esetleg teljesen elhal. Ha aztán már a palánták ki vannak ültetve, akkor természetesen kapálni (kultiválni) kell és szárazság esetén öntözni. Ezt mindenki tudja és erről nem is kell többet beszélni. De a farmerok azt is tudják, hogy a növényeknek ezer és egy ellenségük van. Ezeket számos csoportba lehet osztályozni és röviden igy sorolhatjuk fel. A KERTÉSZ ELLENSÉGEI 1.) Virus, fungus (baktérium) betegségek. Az ilyen betegségeket a szabadszemmel nem látható baktériumok, avagy az annál is kisebb, eddig még kiválasztani sem sikerült virus okozza. Ezen betegségek csirái néha már jelen vannak a magban, más esetekben a földben telelnek ki. Egyik esetben a gyökereket, máskor a növény szárát, a leveleket esetleg magát a termést támadják. Ezen betegségek itt Amerikában, blight, rust, wilth, blask- leg, black-rot, leaf-spot, clubrot, stb. nevek alatt ismeretesek. A ^védekezés ellenük nehéz. Azonban egyes fajokat már úgy neveltek ki hogy azok ellenállnak bizonyos betegségeknek. Azért hirdetik a magkereskedők, hogy ez vagy az a növény, aminek a magját árulják, ellenáll a blight vagy rust betegségeknek. Általában ajánlatos ilyen magokat ültetni. A legtöbb olyan betegségek ellen, amelyeket baktériumok okoznak, a “fungicides” név alatt fogalomba hozott fecskendező szerrel, vagy porzással védekezünk. Ezek között legismertebb a Bordeux keverék (kék gálic és mész keveréke). Ugyanily célból a magvakat is szokás korrosive — szublimát vagy formaldehyde oldatban ban áztatni. Ezek, de különösen az előbbi veszedelmes mérgek és csak szakembernek ajánlatos hozzájuk nyúlni. 2). Ebbe a csoportba a férgeket rorozzuk. Ezek kétfélék: a) a rágok, b) a szívók. A rágó férgek számára ólomarze- nát, Paris-green, kalcium arze- nát vagy más hasonló mérgeket használunk akár a porzás, akár fecskendezés alakjában. A növény leveleit bevonjuk a vékony méregoldattal és a féreg elpusztul tőle. A szívó férgeket azonban igy nem lehet elpusztítani, mert azok a szívócsővel keresztülfurják a növény felső hártyáját és csak a nedvet szívják ki, amelyet nem tudunk elmérgezni. Az a szerencse, hogy az ilyen férgek rendesen puha bőrűek és a csípős szerek megölik őket. Ilyen szerek a nikotin (dohány) termékek, mint például a Black- leaf 40, vagy maga a dohány por is. Ebben az esetben azonban okvetlen szükséges, hogy az irtószer érje magát! a férget> 3.) Ide sorolhatjuk a madarakat, vakondok, nyúl, tehén és egyéb állatokat, no meg a városi kirándulókat, amelyektől, illetőleg akiktől állandóan védeni kell a kertet. Ezt a problémát azonban már minden kertésznek magának kell megoldani. Kis dolog nagy jelentősége (Vi.) Hogy mennyire rosszul és sok liberális amerikai ellenére kezelték az afrikai francia politikát, nem régen Drew Pearson mutatott rá sok lapban megjelent cikkében. Sze- ■ rinte még mielőtt az elnök elment Afrikába, Elmer Davis a háborús felvilágosítás, helyesebben mondva a censor iroda elnöke az egyik legmegbízhatóbb újságírót Mowrert akarta odaküldeni, hogy beletekintsen az ottani boszorkány konyhába. Mowrer, aki a Chicago Daily Newsnak volt levelezője Páris- ban sok sok éven keresztül, nagyon is ismeri a francia ügyeket, politikusokat és mindazokat, akik még a háború előtt együtt dolgoztak Hitlerrel és akik tárt karokkal fogadták a fasizta martalócokat és saját munkásnépeik, valamint a fasizta ellenesek ellen kegyetlen harcot folytattak. Mr. Davis útlevelet kért Mowrer részére a State De- partmentől, sok nap után még nem is értesítették, hogy adnak vagy nem útlevelet. Mire Davis felhívta telefonon Hull államtitkárt ,mire megígérte Hull, hogy majd intézkedik. De ugyan akkor hamarosan Stim- son hadügyi miniszter hívta fel Davist és kérte mint egyéni szívességet, hogy Davis ne küldje Mowrert Afrikába, mert Stimson szerint Mowrer felborítana sok dolgot ottan, melyen mostan dolgoznak és csak zavart keltene, mivel Mowrer nem odavaló, nem illik bele az ottani ügyekbe. Davis csak azt válaszolta, hogy Mowrer az az ember akit ő oda akar küldeni és aki legtöbbet ért az ottani ügyekhez. Ezt követve megint Mr. Hullai beszélgettek és akkor Davis még azt is kérte, hogy Mowrer magával vihessen olyan embert aki vele fog dolgozni. De Mr. Hull azt válaszolta, hogy ők nem adnak útlevelet és csak az elnök utasítására és felelőségére adnának engedélyt Mowrer- nak Afrikába való utazásra. Ugyan akkor, mikor Mowrer- (Folytatás a 7-ik oldalon) IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
