Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-03-13 / 1258. szám

1943. március 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN "(gb) ROVATA" VICTORY GARDEN A mult héten megírtam, hogy a gyárból kijövet a “Vic-! tory Garden”-t népszerűsítő! füzetet nyomtak a kezünkbe ; és azt is megemlítettem, hogy j ebben a füzetben a konyhaker­tészetre vonatkozó sok jó ta­nács van, noha ezt a füzetet is Washingtonban készítet t é k, ahol manapság olyan szakér­tőket” alkalmaznak, hogy ta- máskodva kell fogadnunk min­den ilyesmit. Most hallottam például, hogy a földművelésügyi department leküldött Texasba egy ilyen újdonsült szakértőt, aki politi­kai szolgálatokért kapta a jó “job”-ját, hogy összeírja vala­melyik nagy farmon a vágásra alkalmas hizlalt fiatal ökröket, i “És mennyi van mindkét faj- j tából ?” — kérdezte a szakér-, tőnk a tulajdonost, amikor csak egy számot mondottak neki.: “Mit ért az alatt, hogy mind- 1 két fajtából?” — válaszolt vi­szontkérdéssel a farmer. “Hát azt kérdem, hogy hány nős­tény és hány him ökröt tud szállítani?” — felelte a szak­értő. A konyhakertészetről szóló könyvecske azonban kivételkép­pen jó, de mint tudjuk, a kivé­telek csak erősitik a szabályt. Különösen az a része értékes, amelyben a növényeket fenye­gető betegségek, férgek és más veszedelmek elleni véde­kezést tárgyalja. Mert nem kell ám azt gondolni, hogy ha a magvakat már bedugtuk a földbe, akkor kiülhetünk a “porcsra”, aztán pipázgatva várjuk, hogyan nőnek a vete- mények és majd csak a terme­lést szedni megyünk ki megint. A kerttel sok munka van. Sőt már meg kell kezdeni a munkát mielőtt a kertbe men­nénk mert a nyári szezon rövid és igen sok veteményt a me­legágyban, vagy a házban kis dobozban kell kezdeni, nogy amikorra a fagy veszedelme el­múlik, nát jókora palántát ül­tethessünk ki a jól előkészített kertbe. Persze igen sok helyen hivatásos kertészek árulják a palántákat, csakhogy azokért busásan kell megfizetni és azonkívül nem olyanok, mint amilyeneket magunk szeret­nénk. De azonkívül, hogy úgy mondjam, kedvesebb az a nö­vény, amelyet magról mi kele­tünk ki, mint amit készen ve­szünk. Az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a palánták­nak ily előzetes növelésére. Ká­poszta, cauliflower, eggplant, paprika, paradicsom, stb. pa­lántákat mihelyt azokon az el­ső igazi levelek kifejlődnek, át­ültetik individuális kis papír dobozokba és úgy nevelik to­vább a melegágyban, vagy a szobában. A szabadba aztán dobozostól együtt ütetik ki, te­hát nem bolygatják meg a gyökeret, a növény nem esik vissza, hanem tovább fejlődik. A papír doboz hamarosan elro­had, a gyökerek keresztülnő­nek rajta és igy a növény rövi­desen virágzik és gyümölcsöt hoz, vagy fejesedik, mint a ká­poszta félék. HA LÓ NINCS HÁT . . . Ezzel a módszerrel még olyan növényeket is lehet melegágy­ban vagy szobában kezdeni, amelyek máskülönben elpusz­tulnak az átültetés alatt. Ily növényeknél, (uborka, dinnye, édes kukorica, stb.) mindjárt a magokat ilyen egyéni kis pa- pirdobozba teszik és annak ide­jén dobozostól együtt ültetik ki a szabadba. Akinek helye és ideje van az ilyesmihez, hát nagyon kifizetődik, mert más­képpen az őszi fagy nagyon megrövidíti az aratást. Újabban villamos melegá­gyakat készítenek, mert ma­holnap már nem igen lehet ló­trágyát kapni, már pedig ele­gendő meleget csak az ád a melegágynak. Ebben a tekin­tetben az automobil még nem helyettesíti a lovat. Ezt még a verebek is tudják, azért ami­kor leszálltak az eltávozó autó helyére, hát az egyik csodál­kozva mondta a másiknak “Hi­szen büdösnek ez is büdös, de azért még sincs mibe kapar­ni!” Pár év óta dróthálózatból készült villamos melegítő egy­séget hoztak forgalomba, ame­lyet 3-4 incs gazdag földdel vonnak be és aztán bekapcsol­ják a villamos vezetékbe. A há­lózat úgy van elkészítve, hogy az általánosan használt 110 voltos áram éppen csak felhevi- ti. A kontroláló termosztát őr­ködik az áram mennyisége fö­lött és a használói elég sikeres­nek mondják. Ugylátszik, hogy ha nincs ló, akkor a villamos áram is jó. így alakul át a köz­mondás is, modernizálódunk. A palánták kiültetésénél kü- lönsen nagy gondot kell fordí­tani arra, hogy egy darabig a forró nap ne érje őket. Ezért gyakran árnyékolják akár pa­pírral, beszurkált sindel dara­bokkal, kifeszitett szétbontott zsákokkal, vagy ki mivel tud­ja. A fő az, hogy a palánták egy-két napig védve legyenek a forró nap ellen, különösen azok, amelyeket nem földestől ültettünk át. Ebben az esetben a nagy palántákat egy kicsit vissza is kell vágni (a na­gyobb leveleket le kell csípni), mert a gyökérnek idő kell, mig a földből tápanyagot és nedves­séget tud magához venni, a le­veleken keresztül azonban ál­landó a párolgás, ami ily eset­ben csak a növényből megy ki, visszapótlás nélkül és azért a növény nagyon visszaesik, el­hervad, esetleg teljesen elhal. Ha aztán már a palánták ki vannak ültetve, akkor termé­szetesen kapálni (kultiválni) kell és szárazság esetén öntöz­ni. Ezt mindenki tudja és er­ről nem is kell többet beszélni. De a farmerok azt is tudják, hogy a növényeknek ezer és egy ellenségük van. Ezeket szá­mos csoportba lehet osztályoz­ni és röviden igy sorolhatjuk fel. A KERTÉSZ ELLENSÉGEI 1.) Virus, fungus (baktéri­um) betegségek. Az ilyen be­tegségeket a szabadszemmel nem látható baktériumok, avagy az annál is kisebb, eddig még kiválasztani sem sikerült virus okozza. Ezen betegségek csirái néha már jelen vannak a magban, más esetekben a földben telelnek ki. Egyik eset­ben a gyökereket, máskor a növény szárát, a leveleket eset­leg magát a termést támadják. Ezen betegségek itt Ameriká­ban, blight, rust, wilth, blask- leg, black-rot, leaf-spot, club­rot, stb. nevek alatt ismerete­sek. A ^védekezés ellenük nehéz. Azonban egyes fajokat már úgy neveltek ki hogy azok el­lenállnak bizonyos betegségek­nek. Azért hirdetik a magke­reskedők, hogy ez vagy az a növény, aminek a magját árul­ják, ellenáll a blight vagy rust betegségeknek. Általában aján­latos ilyen magokat ültetni. A legtöbb olyan betegségek ellen, amelyeket baktériumok okoznak, a “fungicides” név alatt fogalomba hozott fecsken­dező szerrel, vagy porzással vé­dekezünk. Ezek között legis­mertebb a Bordeux keverék (kék gálic és mész keveréke). Ugyanily célból a magvakat is szokás korrosive — szublimát vagy formaldehyde oldatban ban áztatni. Ezek, de különö­sen az előbbi veszedelmes mér­gek és csak szakembernek ajánlatos hozzájuk nyúlni. 2). Ebbe a csoportba a fér­geket rorozzuk. Ezek kétfélék: a) a rágok, b) a szívók. A rá­gó férgek számára ólomarze- nát, Paris-green, kalcium arze- nát vagy más hasonló mérge­ket használunk akár a porzás, akár fecskendezés alakjában. A növény leveleit bevonjuk a vékony méregoldattal és a fé­reg elpusztul tőle. A szívó fér­geket azonban igy nem lehet elpusztítani, mert azok a szívó­csővel keresztülfurják a nö­vény felső hártyáját és csak a nedvet szívják ki, amelyet nem tudunk elmérgezni. Az a sze­rencse, hogy az ilyen férgek rendesen puha bőrűek és a csí­pős szerek megölik őket. Ilyen szerek a nikotin (dohány) ter­mékek, mint például a Black- leaf 40, vagy maga a dohány por is. Ebben az esetben azon­ban okvetlen szükséges, hogy az irtószer érje magát! a férget> 3.) Ide sorolhatjuk a mada­rakat, vakondok, nyúl, tehén és egyéb állatokat, no meg a városi kirándulókat, amelyek­től, illetőleg akiktől állandóan védeni kell a kertet. Ezt a problémát azonban már minden kertésznek magá­nak kell megoldani. Kis dolog nagy jelentősége (Vi.) Hogy mennyire rosszul és sok liberális amerikai elle­nére kezelték az afrikai fran­cia politikát, nem régen Drew Pearson mutatott rá sok lap­ban megjelent cikkében. Sze- ■ rinte még mielőtt az elnök el­ment Afrikába, Elmer Davis a háborús felvilágosítás, helye­sebben mondva a censor iroda elnöke az egyik legmegbízha­tóbb újságírót Mowrert akarta odaküldeni, hogy beletekintsen az ottani boszorkány konyhá­ba. Mowrer, aki a Chicago Daily Newsnak volt levelezője Páris- ban sok sok éven keresztül, na­gyon is ismeri a francia ügye­ket, politikusokat és mindazo­kat, akik még a háború előtt együtt dolgoztak Hitlerrel és akik tárt karokkal fogadták a fasizta martalócokat és saját munkásnépeik, valamint a fas­izta ellenesek ellen kegyetlen harcot folytattak. Mr. Davis útlevelet kért Mowrer részére a State De- partmentől, sok nap után még nem is értesítették, hogy ad­nak vagy nem útlevelet. Mire Davis felhívta telefonon Hull államtitkárt ,mire megígérte Hull, hogy majd intézkedik. De ugyan akkor hamarosan Stim- son hadügyi miniszter hívta fel Davist és kérte mint egyé­ni szívességet, hogy Davis ne küldje Mowrert Afrikába, mert Stimson szerint Mowrer felbo­rítana sok dolgot ottan, me­lyen mostan dolgoznak és csak zavart keltene, mivel Mowrer nem odavaló, nem illik bele az ottani ügyekbe. Davis csak azt válaszolta, hogy Mowrer az az ember akit ő oda akar küldeni és aki legtöbbet ért az ottani ügyekhez. Ezt követve megint Mr. Hul­lai beszélgettek és akkor Davis még azt is kérte, hogy Mowrer magával vihessen olyan embert aki vele fog dolgozni. De Mr. Hull azt válaszolta, hogy ők nem adnak útlevelet és csak az elnök utasítására és felelőségé­re adnának engedélyt Mowrer- nak Afrikába való utazásra. Ugyan akkor, mikor Mowrer- (Folytatás a 7-ik oldalon) IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents