Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-03-13 / 1258. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio uijjd«*—the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 MARCH 13 NUMBER 1258 SZÁM A szovjet kormány kivégeztetett két lengyel szocialistát Az utóbbi időben nem foglal­kozott a világsajtó azokkal a “törvényes” kilengésekkel, me­lyek a Szovjet kormány égisze alatt láttak a múltban napvilá­got. Senki sem örülhetett en­nek jobban mint mi, akik a kegyetlen diktatórikus eszkö­zök gyűlölői, a szólás és sajtó- szabadság lelkes hirdetői és harcosai vagyunk. A szabad kritika jogát a kultur ember életkellékének tartjuk, melyre épp olyan szükség van, mint a kenyérre. Megtudtuk érteni azt is, hogy a forradalmi láz füzé­ben, történhetnek tévedések, sőt még azt is elismertük, hogy minden megengedhető a harci átmenet alatt. Annál inkább érthetetlennek tartottuk a Szovjet forradalom 18-20 esztendeje után, azoknak a harcosoknak “törvényes” le- gyilkolását akik az első zászló­vivői voltak az orosz forrada­lomnak akik egész életüket száműzetésben és a forrada­lomért való munkálkodásban töltötték el. Megírtuk a bí­rálatunkat annak idején, sőt nem egyszer a fizikai erőszak­tól megvédelmeztük az ameri­kai munkások azon rétegét, akik nyilvános gyűléseken til­takoztak az orosz kivégzések ellen. Többen félreértették mig egyesek félremagyarázták ál­láspontunkat és úgy próbálták feltüntetni ténykedésünk e t, mintha mi Oroszország ellen lettünk volna. A valóság pedig az volt és ez még ma is fen- áll, hogy mi a pártdiktatura és a terrorisztikus pártbürokrácia ellen foglaltunk állást, mig az orosz nép felszabadulási harcá­nak nemcsak hirdetői, hanem támogatói voltunk és leszünk mindenkor. A mostani gigászi élet-halál harc küzdelmében nem foglal­koztunk a múlttal, sőt helyte­lennek tartottuk a jelenben azokat a vitákat felidézni és minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy az orosz nép harcát a hitleri banditizmus el­len győzelemre segítsük. Nem a mi hibánk, hogy most egy pillanatra meg kell álljunk és a világsajtóban közölt híradá­sok nyomán, meg kell állapíta­nunk, hogy Stalinék kormánya az igazi győzelmet veszélyezte­ti, ha ismét utat enged a ve­lük nem egy véleményen levő munkások legyilkoltatásának. Ugyanis arról számoltak be a múlt héten az összes újsá­gok, hogy a Szovjet kormány Litvinoff washingtoni megbí­zottja által elimerte, hogy két lengyel munkásvezetőt a kém­kedési törvények alapján kivé­geztek. A két lengyel antifasiz- ta és szocialista Henryk Erlich és Victor Alter a jelentés sze­rint már 1941 augusztusban elvoltak fogva, de akkor egy hónapi bebörtönzés után a lengyel kormány kérelmére szabadon bocsátották őket. A múlt decemberben aztán újra elfogták őket és az ellenük fel­hozott vádak igazolása után kivégezték őket. Litvinoff sze­rint a vádlottak Hitlerékkel paktáltak és a vörös katonák között röplapokat terjesztettek, hogy tegyék le a fegyvert és ne harcoljanak Hitler hadsere­ge ellen. Nekünk nincs módunkban a vádak felülvizsgálása és éppen ezért elhisszük, hogy a vádlot­tak valóban bűnösök voltak, habár a vádlottak neveiről ítél­ve, nem igen volt okuk Hitler- ék javára kémkedni. A vádak azonban nem voltak olyan ter­mészetűek, hogy azért bármi­lyen háborús helyzetben ki kel­lett őket végezni. Mert tegyük föl, hogy azok a röplapok való­ban eljutottak a vörös katonák kezeihez, hát az a vörös katona aki olyan hősiesen harcol Hit- lerék ellen, legfeljebb csak egy jót nevethet egy olyan röpla­pon. Amennyire helytelen volna a mi részünkről az orosz párt­bürokraták kilengéseiről most vitatkozni, annyira helytelen és megbélyegzendő szocia 1 is t a munkások legyilkolása a Szov­jet kormány által a mostani helyzetben. Van más mód is a valóban veszedelmes elemek le­hetetlenné tételére. Ha pedig a győzemi mámorban a régi klikk párturalom a régi eszkö­zökhöz folyamodik, úgy csak ismét az orosz népet a jelenben minden erővel segítő munkás­tömegek kritikáját fogják ki­erőszakolni. Ahogyan uj rendszert aka­runk az egész világon ezután a háború után ebbe beleértendő Szovjet Oroszország is és az i orosz nép győzelme nem a régi klikk uralomra kell példát szol­gáltasson, hanem a jövő sza­bad, demokratikus rendszerére, ahol nem mindenkor az ural­mon levő pártvezetőségnek kell igaza legyen. Mint ahogy meg­írtuk, nem ismerjük a két len­gyel szocialista ellen felhozott vádak körülményeit, ha azon­"Ki ér oda hamarább?" (Vi.) A Szovjetektől való rettegést mesterségesen táplál­ják a fasizta propagandisták és bizony nagyon is megértő szi­vekre talál a kisebb nagyobb országok úri osztálya és a nem­zetközi tőkések között. Akik tudják, hogy a Szovjetizált Finnland, Románia, Jugoszlá­via, Magyar Bulgár országok­ban, nem tarthatnák meg bir­tokaikban a természeti kincse­ket, bányákat, olajmezőket stb. így megérthető, hogy a nácik által használt bolseviki mu­must teljes egészében ők is al­kalmazzák. így a vörös hadsereg évfor­dulójának ünneplésére össze­jött diplomaták, politikusok között is ez volt a legfontosabb beszédtárgy. Egy hires ameri­kai politikus, direkt Litvinoff- ot kérdezte meg erre vonatko­zólag, több ilyen diplomata je­lenlétében azon a partyn, me­lyen a vörös hadsereget ünne­pelték volna, de attól való ret­tegésüknek adtak minden perc­ben kifejezést. Litvinoff sem maszületett bárány, hogy ilyen kérdésekkel megtudnák fogni, igy azt válaszolta, hogy csak annyit tud erről a kérdésről, amennyit Stalin a rádió beszé­dében világgá bocsájtott, hogy az első és legsürgősebb teendő­je a vörös hadseregnek, meg­szabadítani az orosz földet a náciktól. De Litvinoff ciniku­san megjegyezte, hogy ha ti attól féltek, hogy mi szovjeti- zálni fogjuk Németországot és a többi országokat, akkor men­jetek ti előbb Berlinbe. És ez áll minden más országra is. Valóságban ez a legjobb ma­gyarázat arra, hogy mi fog történni Európa különböző or­szágaival a háború után. KI ÉR ODA HAMARÁBB. Ha a kapitalista kormányok csapa­tai, akkor azok állítják fel a kormányt és teszik koncentrá­ciós táborokba a radikális mun­kásságot, ha nem végzik ki őket. És erre legjobb példa Af­rika. Majd más országokban is Darlan-Peyrouton-okat teszik a kormányba és hagyják a fas­izta elleneseket a börtönben sínylődni. Fognak igyekezni le­fegyverezni a radikálisokat, akik minden országban ma is szünet nélkül harcolnak a fas- izták ellen és ezekkel szövet­kezett nagytőkések és uriosz- tály ellen. Az is természetes, hogy ha a Szovjet csapatok érnek oda előbb, akkor összefogdossák mindazokat az urakat, akik a fasiztákkal együtt működtek és nem igen fogják a bányá­kat, gyárakat visszaadni az an­gol, francia, amerikai tőkések­nek, hanem köztulajdonba ve­szik azt és azokat teszik, segí­tik hatalomra, akik a Szovje­tekkel együtt akarnak működ­ni. Akkor megint hallani fo­gunk a vörös terror borzalmai­ról, hogy ártatlan urakat tesz­nek börtönbe és esetleg végez­nek ki és hogy amerikaiak va­gyonát is kommunizálják. De ha vörösöket, munkásokat vé­geznek ki a mai rendszer vé­delmében, arról keveset halla­nánk és azokat is csak csőcse­lék néven fogják illetni. Az ilyen lehetőségeket nem tagadhatja le senki sem, na­gyon sok példa áll fenn már a mai napig is, hogy az a kérdés ki ér oda hamarabb és nagyon buta az olyan egyén aki, más­képpen képzeli el a dolgot, az önön magát ámítja. Abban is biztosak lehetünk, hogy különböző országok urai és a nemzetközi tőke ezt felis­merte és nem ámítják magu­kat. Tudják, hogy ez a végső I leszámolás leginkább az euró­pai országokban. Már csak az­ért is fogják sürgetni a hadjá­ratot Európa ellen, hogy ők ér­hessenek oda hamarább, me­lyet legnyiltabban Miháj lovics nyilvánított ki és egész szer­vezett agitáció indult meg ar­ra, hogy a Balkánra menjenek legelőször. Ottan van legerő­sebb nemzetközi csoport mely­től Miháj lovics és a szerb ki­rály jobban retteg mint a ná­ciktól. A tavasz és a nyár folyamán egy verseny fog megindulni a Szovjet és angol, amerikai csa- j patok között, melyik ér hama- ! rább a színhelyre, ahol el fog ! dőlni, hogy kik nyerik meg a i háborút, a tőkések-e megint ? j vagy a szocializmuson alapuló, ! vagy az afelé törekvő köztu­lajdon rendszerért harcoló munkásság ? ban az a vád ellenük amit Lit­vinoff adott le, mint a hivata­los információt, hogy röplapo­kat terjesztettek a vörös kato­nák között, úgy a leghatározot­tabban tiltakozunk a két szoci­alista kivégzése ellen. (L) A 4I0-es ipari szervezet cle­velandi csoportja havi gyűlését március 12-én, pénteken este tartja 311 Blackstone Bldg. he­lyiségében. Pontos megjelenést kér a Titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents