Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-03-06 / 1257. szám
1943. március 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------- —(gb) ROVATA —“------------JÖN A TAVASZ A gyár udvarán még ott feketéinek a nagy hókupacok, pocsolyás könnyeket eresztve azért, hogy a fehérségüket oly hamar elvesztették; a járdákat reggelenként még vékony jégréteg borítja és a nagyka- bát gallérját felgyürjük a fagyos szelek elijesztésére, de ezért délutánonként már a nap bemosolyog hozzánk az üvegtetőkön keresztül; a szomszédom a gépzugást trillázással élénkíti, — semmi kétség tehát, a tavasz valahol a szomszédságban leselkedik és csak alkalomra vár, hogy a kalendárium bemondása szerint meglepjen bennünket. És hogy a tavasz közelségére vonatkozó minden kétségem megszűnjön, arról valamelyik állami hivatal gondoskodott, amelynek jóvoltából a minap a gyárból ki jövet mindannyian egy jókora füzetet kaptunk, amely a “Victory Garden” címet viseli. Közismert dolog ugyanis, hogy a tavasz közelségét elsősorban is a magkereskedők katalógusai jelentik be. És ez a “Victory Garden” könyvecske is valami ilyesforma. Tíz cent volna az ára, de nekünk ingyen osztogatják. Miután a gyár neve is rá van nyomtatva, valószinü, hogy a “bósz” fizetett érte abból az összegből, amit nekünk kellett volna adni bér javításként, de a War Labor Board nem engedte meg. (Ez a fizetésemelés már vagy 60-65 dollárt tenne ki munkásokként a múlt júliusban kötött egyezség szerint, tehát ha abból most tiz centet leadott fejenként, még mindig elég jó profitot csinált.) Azt azonban meg kell hagyni, hogy ez a füzet igen ügyesen van összeállítva és igen sok értékes tanácsot nyújt a farmeroknak és a kertészeknek. Engem, mint “nyugalmazott” farmert különösen érdekel. De úgy tartom, hogy az ilyen dolgok számos olvasónkat is érdekelnek nemcsak a farmerokat, vagy azokat, akik kis kertet tudnak csinálni, ha- inem még azokat is, akik a földművelést vagy a kertészetet csak “elméletileg” gyakorolják. Mert valójában csaknem mindenki vágyik egy kis farm, vagy kis kert után. A földművelés az ősfoglalkozások közé tartozik és valószinü, hogy az emberekben az évezredes gyakorlat kinevelte a termelés iránti vágyat. A TERMELÉSI VÁGY A termelő erőt a természet szolgáltatja. Azonban azt módosítani kell céljaink szerint, így a fölmüvelő ezt a természeti erőt igyekszik formálni, éppen úgy, mint például a szobrász az anyagot, midőn mintáját készíti, csak éppen azzal a különbséggel, hogy a természeti erőben a termelőre hátrányos irányok is érvényesülnek, így a termelő állandóan küzd a természeti erőkkel és a termelt dolgokban ezen erők fölötti győzelmét látja. Ez magyarázza meg azt a büszkeséget, amivel a termelők mutogatják ter- melvényeiket még akkor is, ha azoknak kitermelése jóval felülmúlja kereskedelmi értéküket. Ez a termelési vágy, gyakran öntudatlanul, benn él a legtöbb emberben. Éppen azért a lapbizottság legutóbbi igen jól látogatott gyűlésén mindannyian ellentmondottak az egyik bizottsági tag azon véleményének, hogy az ilyen dolgok, mint például a vaj készítésére adott válasz is volt, csak igen kevés olvasót érdekelnek és igy kár velük a lapban helyet lefoglalni. A felszólalók éppen az ellenkező véleményen voltak. De azonkívül azt is mondhatnánk, hogy ezen a helyen már igen sokat irtunk a gyári viszonyokról és a farmer olvasóink nem panaszkodtak érte, pedig elolvasták. így most ezt és esetleg a jövő heti rovatot lefoglaljuk a farmer és a kertészkedő olvasóink részére. Egyrészről azért, mert a fent említett füzetben igen sok jó “dope” (tanács) van, másrészről pedig nekem, mint farmnélküli farmernek is jólesik ilyenkor, tavasz közeledtével az ilyfajta kérdésekkel való foglalkozás. Annál is inkább foglalkozni kell ezzel a dologgal, mert most mindenfelé csak azt halljuk, hogy “győzelmi kerteket” kell csinálni. így volt ez 1917-18- ban is. Akkor New Yorkban laktam és figyeltem, hogy a gyógyszerész szomzédom miként túrta fel a kis hátsó udvarát, ahol pár paradicsom palántát helyezett el. Azonban a sovány földben és az árnyékban a palánták csenevészek maradtak, nem igen hoztak gyümölcsöt. Egyszer aztán kerítettünk pár kis paradicsomot és fekete cérnával rákötöztük a palántákra. Nagyon megörült ennek a szemüveges gyógyszerész és büszkén mutogatta. Az egyik szomszéd aztán tovább vitte a tréfát, érett paradicsomot akart kötni a növényre, de mert az nem volt kéznél, hát egy narancscsal helyettesítette. Ebből aztán gyanút fogott a gyógyszerész, nem akarta elhinni, hogy az ő paradicsom bokorján narancs nőtt. A KERTNEK Jó FÖLD KELL Hát bizony lesznek hasonló kertek most is, ha csak úgy nekimennek és akárhová eldugják a palántákat. Mert az üres “lot”-ok sovány, vad földjeiben, avagy fák alatt az árnyékban nem igen lehet kertet csinálni. Vagy pedig csak túlságosan sok munkával és költséggel lehet valamit kihozni a földből. Azért akinek nincsen csak valamennyire is alkalmas helye a kert csinálásra, inkább ne is fogjon hozzá, mert csalódás éri. Akinek azonban van megfelelő helye, annak ajánlom a kertet még béke időre is, mert a sok munka mellett sok élvezetet is hoz. Arra nem kell itt helyet és időt vesztegetnem, hogy kerti veteményeket csak jó földben lehet termelni. A kerti vetemé- nyek csaknem mindegyike sok táplálékot fogyaszt, azért csakis sok trágyát, rohadó növényi anyagokat tartalmazó földben termelhetők sikeresen. De azonkívül a legtöbb kerti növény nem állja a sok savat, azért a savas talajt mésszel kell éde- siteni. Gyakran a máskülönben gazdag talajban a savas tartalom teszi tönkre a termést. Miután semmiféle mezei ter- melvénnyel sem lehet mégcsak megközelítőleg sem akkora értéket kihozni a földből, mint a kerti veteményekkel ugyanoly területen, a farmerok helyesen teszik, ha a legjobb földjüket használják fel kertnek, különösen most, amikor a főzelék árunak igen nagy az értéke. Ha már megvan a kert, akkor természetesen a föld előkészítése a fontos. Ezt is jóval tökéletesebben kell csinálni, mint a mezei növényeknek. Sőt nagyon ajánlatos az őszi szántás, vagy felásás is, mert akkor a talaj noha több nedvességet raktároz el, mégis tavasszal korábban bedolgozható. A következő lépés a magvak beszerzése. Noha a kerti magvak megfelelő módon tartva évekig ' megtartják csiraképességüket, mégis ajánlatos friss magvakat beszerezni, mert ha a magvak nem kelnek ki, az idő akkor is elmúlik és bajos a helyrepótlás. A legtöbb otthon szedett magnak is az a baja, hogy nem megfelelő helyen tartják. Kísérletek bizonyítják, hogy még tiz éves magvak is kikeltek. Azonban ezeket száraz és hideg helyen tartották. A melegség és a levegő nedvessége csírázásnak indítja a magvakat, de a csira gyorsan el is hal és igy a mag, noha külsőleg mi sem mutatja, már nem kel ki. Azért szoktak a magokról csirázási próbát venni, ami igen egyszerű dolog. Egy lapos tányérba kis vizbe itatós papirosra tesszük a kísérleti magvakat, egy másik tányérral letakarjuk és pár napig (a magtól függ) vagy 70 fokos melegen tartjuk. Ha például száz magból 85 kicsirázott, akkor azt mondjuk, hogy ez a mag 85 százalékos csiraképes. A nagykereskedők által forgalomba hozott csomagokra rendesen rá van Írva, hogy milyen százalékos csiraképes. TELIK A PROFITBÓL PHILADELPHIA feb. hó — A Catasauqua, Pa. városban levő General Ribbon Mills nevű szövőgyár tulajdonosait a szövetségi bíróság 15,000 dollár pénzbírságra és a munkásoktól elvont 50,000 dollár munkabér megfizetésére Ítélte. A bírságot kiszabó J. Cullen Ga- ney szövetségi biró a cégről azt mondotta, hogy “a középkorba illő szégyenteljes állapotokat tartott fenn”. A cég ellen az volt a vád, hogy 158 esetben sértették meg a Wagner, a Wage-Hour Law és a Child Labor törvényeket. A cég arra kényszeri- tett az alkalmazottait, hogy kis kézikönyveikbe hamis fizetéseket írjanak be, vagy a munkaidőt hamisan jelezzék. | Továbbá a munkásoknak kia- j dott munkákat, amelyeken' nemcsak a felnőttek, de még 7-11 éves gyerekek is dolgoz- i tak. A cég alelnöke, Joseph W. Stark elismerte a cég bűnösségét, lefizette a tizenötezer dollár bírságot és a munkások részére letétbe helyezett egy 50,000 dollárról szóló checket. (Ebben az esetben, mint számos hasonló esetben, a legfeltűnőbb az, hogy a harácsolt profit egyrészének a visszaadásával intézik el a dolgot. Még 158-szoros törvényszegés sem eredményezett börtönbün t e- tést.) FÖLDOSZTÁS MEXICOBAN MEXICO CITY, feb. hó: — A mexicoi kormány 200,000 hektár (egy hektár 2.47 acre) területű földet parcellázott fel kis farmerok között, Chiapas állam 173 falujában. Ebben az államban, noha a területe ösz- szesen 50,000 négyszög mérföld, csak 900,000 ember lakik. A földosztással kapcsolatban nagy ünnepségek voltak, amelyeken Camacho köztársasági elnök is résztvett. Az elnök kihangsúlyozta, hogy a földek “kollektiv kihasználása” a leggazdaságosabb és annak előmozdítására a kormány nagy gondot fordít az utak kiépítésére. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
